68. Szúra
Az írótoll
Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében.
1 N. Az írótollra, és arra, amit leírnak!
2 Urad kegyelméből nem vagy dzsinntől megszállott.
3 Meg nem szűnő fizetség lesz az osztályrészed.
4 Bizony nagy (erkölcsi) érzületű vagy.
5 Te meg fogod látni és ők (is) meg fogják látni,
6 hogy melykőtök lett próbára téve.
7 Allah a legjobb tudója annak, aki tévelyeg az ő útjától, és ő a legjobb tudója
azoknak, aki az igaz útra vezéreltetnek.
8 Ne engedelmeskedj hát azoknak, akik hazugsággal vádolnak!
9 Azt szeretnék, ha mást mondanál, mint amit gondolsz), és akkor ők is
mást mondanának, mint amit gondolnak.
10 Ne engedelmeskedj minden hitvány esküdözőnek,
11 rágalmazónak és pletykákkal házalónak,
12 a jónak útjába állónak, a határokat áthágónak, bűnösnek,
13 gorombának és hozzá még fattyúnak -
14 azért, mert vagyona és (számos) fia van!
15 Amikor a jeleink/verseink hirdettetnek néki, azt mondja: "A hajdanvoltak
mesés történetei!"
16 Bélyeget sütünk majd a homlokára.
17 Próbára tettük őket, amiképpen próbára tettük a kert gazdáit. (Emlékezz
arra), amikor megesküdtek, hogy reggelre kelve leszüretelik azt,
18 és nem éltek fenntartással.
19 És - miközben aludtak - Urad sújtó (büntetése) sújtotta azt.
20 És reggelre olyan lett, mintha leszüretelték volna.
21 Ők pedig reggelre kelve szólongatták egymást:
22 "Induljatok kora reggel a földetekre, ha szüretelni akartok!"
23 Útnak eredtek s közben egymás között sustorogtak:
24 "Bizony, nem fog ma bejönni hozzátok (a kertbe) egy szegény sem!"
25 És kora reggel elindultak, (de már csak a szegények) távoltartására voltak
képesek .
26 Amikor meglátták azt, azt mondták: "Bizony, alaposan eltévedtünk!
27 Sőt! Ki vagyunk fosztva!"
28 Aki a legmérsékeltebb volt közöttük, azt mondta: "Nem mondtam- e nék-
tek, hogy miért nem magasztaljátok (az Urat)?"
29 "Dicsőség Urunknak!" - mondták: "Vétkesek voltunk."
30 S egymáshoz fordultak, s kölcsönös vádaskodásokkal illették egymást.
31 "Ó jaj nekünk!" - mondták. "Bizony, áthágtuk a határokat.
32 Ám Uruk tán jobbat ad nekünk cserébe helyette. Urunkhoz fohászko-
dunk."
33 Ilyen volt a büntetés. A túlvilág büntetése azonban még súlyosabb. Bár-
csak tudnák!
34 Az istenfélőknek a gyönyörűség kertjei jutnak osztályrészül.
35 Vajon tekinthetjük-e a bűnösökhöz hasonlónak azokat, akik alávetették
magukat (Allahnak)?
36 Mi ütött belétek? Hogyan ítélhettek (így)?
37 Vagy talán Írásotok lenne, amit tanulmányoztok,
38 és megtalálnátok benne azt, amit magatoknak választotok?
39 Vagy elköteleztük-e magunkat esküvéssel néktek a Feltámadás napjáig
érvényesen, hogy a ti javatokra lesz az, amiről ítéletet mondotok?
40 Kérdezd meg őket, melyikük kezeskedik ezért?
41 Vagy talán társaik vannak? Hozzák hát elő a társaikat - ha az igazat mond-
ják -
42 azon a napon, amikor komolyra fordul a dolog s fölszólíttatnak arra, hogy
leboruljanak, ám ők erre képtelenek lesznek,
43 miközben lesütik a szemüket s gyalázat borítja el őket - hiszen fölszólít-
tattak ők arra, hogy boruljanak le, amikor még épek és sértetlenek voltak.
44 Hagyj hát engem azokkal, akik hazugságnak tartják ezt a hirdetést! Foko-
zatosan mérjük majd rájuk a büntetést onnan, ahonnan nem tudják.
45 És haladékot adott nékik. Ám a cselvetésem elháríthatatlan.
46 Vagy kértél-e tőlük fizetséget, hogy adósság terhe nyomná őket?
47 Vagy az ő birtokukban lenne-e az, ami rejtve van, úgy hogy följegyezhet-
nék (azt)?
48 Várj hát türelemmel Urad döntésére és ne legyél olyan, mint a hal lakója!
(Emlékezz arra), amikor szorongattatásában fölkiáltott!
49 Ha nem kísérte volna őt Ura kegyelme, akkor meggyalázva vetődött volna
ki a kopár helyre.
50 Ura azonban kiválasztotta őt és az igazak közé helyezte.
51 A hitetlenek csaknem a földhöz szögeznek a tekintetükkel, amikor meg-
hallják az intést és azt mondják: "Ezt bizony a dzsinn szállta meg!"
52 Csupán intés ez a teremtményeknek.
|
