|
50. szúra
Kaf
(mekkai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Kaf. S a Dicsőséges Korán.
2. Mi több, ők elálmélkodának, azon ki eljőve hozzájuk figyelmezteti maguk közül, s mondák a hitetlenek: "Ez furcsa dolog.
3. Midőn meghalunk, s por leszünk?" Ez hát a messzi visszatérés.
4. Bizony Mi tudjuk azt, mit a föld elnyel belőle, s Nálunk van a megőriző Könyv.
5. Mi több, ők meghazudtolák az igazat midőn az eljőve hozzájuk, s ők most dolgukban zavarodottak.
6. Nem látták-é az eget felettük hogyan építénk azt meg, s díszíténk azt fel, s hogy nincs azon semmi rés?
7 S Mi kiterjeszténk a Földet, s elhelyezénk azon a vonulatokat, s kikeleszténk azokon mindenféle pompás párból.
8. Látványként s emlékeztetőként minden bűnbánó szolgának.
9. S Mi lebocsájtánk az égből az áldott vizet, s kikeleszténk általa a kerteket s a gabonaszemeket,
10. S a kimagasló datolyapálmát annak fürtjeivel, melyek sorokba rendeztettek,
11. Gondoskodásként a szolgáknak, s Mi életre kelténk általa a holt vidéket. Ekképpen lesz hát a feltámadás.
12. Meghazudtolá őelőttük Noé népe (az igazságot), s ekképp tettek al-Rassz lakói s Szamud (törzse),
13. Ád (törzse), Fáraó, s Lót felebarátai,
14. S az erdő lakói, Tubba népe: mindegyik meghazudtolá a küldötteket, hát beigazolódott az ígéretem.
15. S Mi kimerültünk-é az első teremtéstől? Mi több, ők kétkednek a új teremtés kapcsán.
16. S bizony Mi megteremténk az embert, s tudjuk, mit súg néki az ő lelke, s Mi közelebb vagyunk hozzá, mint nyakán az ér.
17. Midőn fogadja őt a két fogadó angyal jobbról s balról ülve,
18. Ő nem tud megszólalni anélkül, hogy ővéle ne lenne a megfigyelő angyal.
19. S a haláltusa elhozza az igazságot. (S mondva lesz néki): "Ez hát az, mit kerültél."
20. S megfúvattatik a harsona. Ez lesz hát a Beígért Nap.
21. S eljőve minden lélek vezetőjével s tanúval.
22. (S mondva lesz a bűnösnek): "Mert bizony te semmibe vevéd ezt. Hát Mi levesszük rólad lepledet, s látásod ezen a Napon éles lesz.
23. S mondá (a bűnös) cimborája: "Ez hát az, mi nékem készen megvan."
24. (S mondva lesz): "Mindkettőtök (a vezető és a tanú) vesse Pokolra az összes lázadó hitetlent,
25. A jó feltartóztatóját, törvényszegőt, kétkedőt,
26. Kik Allahhal mellett más istenséget választottak. Hát vessétek őket a szörnyű szenvedésbe!"
27. S mondá annak cimborája: "Urunk! Én nem bírtam őt lázadásra, hanem ő volt messzi eltévelyedésben.
28. Mondá (az Úr): "Ne civakodjatok az Én jelenlétemben, s bizony Én ma betartom a néktet tett ígéretemet."
29. Nem változik meg a Szó Nálam, s Én nem vagyok a szolgák bűnbe vivője.
30. Azon a Napon Mi mondjuk a Pokolnak: "Megteltel-é?" S az mondja: "Van-é még több is?"
31. S az őrizkedők közelébe hozatik a Mennyország, s nem lesztöbb távolság.
32. (S mondva lesz): "Ez hát mi néktek beígértetett,
33. Annak, ki féli a Kegyelmest titokban, s bűnbánó szívvel jön el.
34. Térjetek be békességgel. Ez hát a Halhatatlanság Napja."
35. Számukra amott az lesz, mit ők akarnak, s Nálunk lesz még a ráadás.
36. S hány nemzedéket pusztítánk Mi el őelőttük, s azok szilárdabbak voltak náluk erőben, hát elözönlék a földeket! Van-é számukra menedék?
37. Íme! Ebben van hát az emlékeztető annak, kinek szíve van, avagy fülét mereszti, s ő tanú.
38. S bizony Mi megteremténk az egeket, a földet s mi a kettő közt van hat nap alatt, s nem érintett Minket a megviseltség.
39. Hát légy állhatatos (Ó, Muhammad) azzal kapcsolatban, mit mondanak, s zengjed Urad Dicsőségét a napkelte előtt, s naplemente előtt!
40. S az éj során is magasztald Őt, s kövessék azt leborulások!
41. S halljad meg azon a Napon, midőn a hívó közelről hív,
42. Azon a napon, midőn ők meghallják a jogos siránkozást. Ez hát az Kimenetel Napja.
43. Íme! Mi vagyunk hát, Kik életre keltenek, elmúlasztanak s Hozzánk vezet a végzet.
44. Azon a Napon midőn meghasad alattuk a föld meggyorsítván (az ő eljövetelüket). Ez hát az összeterelés, mi Számunkra könnyű.
45. Mi vagyunk a Legjobb Tudói annak, mit mondanak, s te (Ó, Muhammad) nem kényszeríted őket eléggé. Hát említsd meg a Koránt annak, ki féli ígéretemet.
|
