|
5. szúra
Az asztal (medinai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Ó, kik hisznek! Teljesítsétek a szerződéseket! Megengedett néktek a marha - jószág, kivéve mi olvastatott néktek. Nem megengedett a vadászat (vadhús), ha ti zarándoklaton vagytok. Íme! Allah azt ítél, mit akar.
2. Ó, kik hisznek! Ne gyalázzátok meg Allah jelképeit, sem a Sérthetetlen Hónapot, sem az adományokat, sem a füzéreket, sem a Sérthetetlen Ház felé igyekvő hívőket, kik keresik a kiváltságot Uruktól és az Ő megelégedését! De midőn megengedhetitek (elhagyjátok a Sérthetetlen területet), hát vadásszatok! Ne váltson ki belőletek (annyi) gyűlöletet a nép, kik akadályoznak titeket a Sérthetetlen Szentély (felé menet), hogy törvényt szegjetek! Működjetek együtt a helyesben s az őrizkedésben, és ne működjetek együtt a bűnben s a törvényszegésben! Tartsátok számon Allahot! Íme! Allah Bűntető.
3. Megtiltatott néktek a tetem, a vér, a disznóhús, s mi nem Allahnak szentelt, a fojtott, az agyonvert, a lezuhant, az agyondöfött, s mit felfalt a ragadozó, kivéve, ha nem vágjátok torkát, sem a bálványoknak áldozott. (Megtiltatott néktek) hogy esküt tegyetek a varázslatra, s az gyűlöletes. Ezen a napon kétségbeesnek azok, kik megtagadták hitvallástokat, hát ne féljétek őket, hanem féljetek Engem. Ezen a napon teljesítem be nektek hitvallástokat, s teljesítem ki reátok kegyem, s megelégítelek titeket az iszlámmal hitvallásként. Ki éhségében kényszerült, s nem szánt szándékkal, hát nem bűn számára. Allah a Megbocsájtó a Könyörületes.
4. Kérdeznek (ó, Muhammad), mi engedett meg nékik, mondd: "Megengedettek néktek a jók. S mit betanítottatok a ragadozókból mint a vadászkutyát, hát tanítsátok meg nékik, mire tanított titeket Allah, s egyetek abból, mit elfognak számotokra és említsetek meg azon Allah nevét. Tartsátok számon Allahot! Íme! Allah a gyors Számvető.
5. Ezen a napon a jók megengedett néktek. Az étkük azoknak, kiknek megadatott az Írás megengedett néktek, s étketek megengedett nékik. A jótét lelkű (asszonyok) a hívők közül, s a jótét lelkű (asszonyok) azok közül, kiknek megadatott az Írás előttetek (szintén megengedtetnek néktek), midőn megadjátok nékik részesedésüket (hozományt), s becsületben éltek, nem fajtalankodásban, nem ágyasnak véve őket. S ki megtagadja a hitét, hát cselekedetei hiábavalókká válnak, s ő a Túlvilágon a vesztesek között (lesz)
6. Ó, kik hisznek! Ha imára álltok fel, hát mossátok meg arcotokat, kezeteket könyékig, s töröljétek meg fejeteket, lábatokat bokáig. Ha tisztátalanok vagytok, hát tisztuljatok meg! S ha betegek vagytok, vagy úton vagytok, vagy egyiktek árnyékszékről jön, vagy asszonyokkal érintkeztetek, s nem találtok vizet, hát végezzetek földdel való tisztálkodást, tiszta (talajjal), s töröljétek meg arcotokat, s kezeiteket benne. S Allah nem akar terhet helyezni reátok, hanem meg akar tisztítani titeket, hogy beteljesítse rajtatok kegyét, hátha tán megköszönitek.
7. Emlékezzetek meg Allah kegyéről irántatok, és az Ő egyezségéről, miben megegyezett veletek, midőn mondtatok: "Hallunk és engedelmeskedünk!" Tartsátok szánon Allahot! Lám! Allah Tudója, m it (rejtenek) a kebelek.
8. Ó, kik hisznek! Legyetek kitartó hitvallói Allahnak igazságossággal, s ne vigyen bűnbe titeket a nép, mely azon van, hogy ne legyetek igazságosak. Legyetek igazságosak, (ez) közelebb (áll) az őrizkedéshez. Tartsátok számon Allahot! Lám! Allah, mit tesztek, arról Értesült.
9. Allah megígérte azoknak, kik jókat cselekednek a megbocsátást, és a hatalmas bért.
10. Akik tagadnak és meghazudtolják kinyilatkoztatásainkat, azok a Pokol követői
11. Ó, kik hisznek! Emlékezzetek Allah kegyére irántatok midőn a nép ki akarta nyújtani felétek (ellenetek) karjaikat, s hat Ő visszatartotta karjaikat tőletek. Tartsátok számon Allahot, s Allahra hagyatkozzanak a hívők!
12 S bizony vevé Allah egyezségét Izrael fiainak, s Mi elküldénk közülük tizenkét törzsfőt. Allah mondá: "íme! Én veletek vagyok! Ha megtartjátok az imát, ha kötelező alamizsnát adtok, ha hisztek küldötteimben, s ha támogatjátok őket és ha hiteleztek Allahnak szép hitelt, hát leveszem rólatok bűneiteket, hogy bejuttassalak titeket a Mennyekbe, mely alatt folyók futnak. S ki ez után (is) tagad közületek, hát az rossz útra tévelyedik.
13. Miáltal megszegék egyezségüket, megátkozánk őket, s szívüket rideggé tettük. Kiforgatják a szavakat helyükből (értelmükből), s elfeledék a részt, mire figyelmeztetve voltak. Mindig leleplezed a megalkuvást közöttük, csak kevesen nem (ilyenek) közülük. Hát viseld el tőlük, s nézd el! Lám! Allah szereti a megjavulókat
14. Azok közül, kik mondták: "íme! Mi Keresztények vagyunk!" vevénk egyezségüket, de elfeledék a részt, mire figyelmeztetve voltak. Hát keltettünk közöttük ellenségeskedést, s gyűlölködést a Feltámadás Napjáig, s Allah ki fogja hirdetni nékik, mit műveltek.
15. Ó, Írás Népe! Bizony eljött hozzátok a Mi Hírnökünk, s kinyilvánítja néktek azt a sokat abból, mit elpalástoltatok az Írásból, és feloldoz sokat. Bizony eljött néktek Allahtól a világosság, s a nyilvánvaló Írás.
16. Azt vezeti általa Allah, ki az Ő megelégedését keresi a béke útjain. Ő kivezeti őket a sötétségből a világosságba az Ő engedelmével, s rávezeti őket az egyenes ösvényre.
17. Mert valóban tagadnak, kik mondják: "Íme! Allah, Ő a Messiás, Mária fia. Mondd: "Ki az, ki bír (magának) valamit is Allah ellen, ha Ő azt akarná, hogy elpusztítsa a Messiást, Mária fiát, anyját, s ki a földön van mindenkit. Allahé Mindenhatósága az egeknek, Földnek, s mi a kettő között (van). Azt teremt, mit akar. Allah Mindenre képes.
18. Mondák a zsidók és a keresztények: "Mi vagyunk Allah fiai és az Ő szerettei." Mondd: "Hát miért büntet Ő titeket bűneitekért? Sőt! Ti halandók vagytok azokból, kiket Ő teremtett. Annak bocsát meg, kinek akar, s azt bünteti, kit akar. Allahé Mindenhatósága az egeknek, Földnek s mi a kettő között (van), s Hozzá vezet a menet.
19. Ó, Írás Népe! Mert eljött hozzátok a Mi Hírnökünk, hogy megerősítse néktek a küldöttek után egy idővel, hogy ne mondjátok: "Nem jött el hozzánk ki hirdet, sem, ki figyelmeztet." Mert bizony el jött hozzátok ki hirdet, s ki figyelmeztet. Allah Mindenre képes.
20. S midőn mondá Mózes népének: "Ó, nép! Emlékezzetek Allah kegyére irántatok, midőn Ő megtevé közétek a prófétákat, s Ő királyokká tett titeket, és néktek adta, mit nem adta, senkinek sem a világon.
21. Ó, nép! Térjetek be a szent földre, mit megírt néktek Allah. S ne fogjátok menekülőre, mert vesztesként fordultok meg."
22. Mondák: "Ó, Mózes! Lám! Rajta roppant nép (lakik), s mi nem térünk be, míg ők ki nem jönnek belőle, s ha kijőnek belőle, hát mi betérünk.
23. Mondá két férfi azok közül, kik féltek, s akiket Allah kegyekben részeltetett: "Térjetek be hozzájuk a kapun, s ha azon tértek be, hát ti vagytok a győztesek. Allahra hagyatkozzatok, ha hívők vagytok."
24. Mondák: "Ó, Mózes! Mi sohasem térünk be egyáltalán, míg bent vannak. Hát menj te, s Urad, és harcoljatok!. Mi itt ülünk.
25. Mondá: "Uram! Nincs hatalmam senki felett, kivéve magam és fivérem, hát tégy különbséget közöttünk és a züllöttek népe között!
26. Mondá (az Úr): "(Ezért ez a föld) megtiltatik nékik negyven évig, s ők a földön bolyonganak. S nincs sajnálat a züllöttek népe számára.
27. S olvasd nékik Ádám két fiának esetét igaz módon! Midőn mindkettő felajánlá az áldozatot, egyiküktől elfogadtatott, másikuktól nem fogadtatott el. (Egyikük) mondá: Meg (foglak) ölni téged." (Másikuk) mondá: "Hanem Allah az őrizkedőktől fogad el (áldozatot).
28. Még ha te ki is nyújtád felem kezed, hogy megölj engem, én nem nyújtom ki kezem feléd, hogy megöljelek téged: Íme! Én félem Allahot, a Világok Urát.
29. Íme! Én azt akarom, hogy viseld (következményeit) az (ellenem elkövetett) vétkeknek s (más) vétkeidnek, s légy a Pokol követője." Ez a gonoszok osztályrésze.
30. Kiváltotta belőle gondolatban fivére megölését, hát megölte őt, és vesztessé lett.
31. Elküldött Allah egy hollót, (ami) keresgél (kapirgál) a földön, hogy megmutassa néki hogyan bújtassa el fivére tetemét. Mondá: "Jaj nékem! Nem vagyok képes olyan lenni, mint ez a holló, hogy elbújtassam fivérem tetemét." S bűnbánóvá lett.
32. Ennek érdekében megírtuk Izrael fiainak, hogy ki embert öl a földön lelketlenül vagy romlottságból olyan, mintha megölné az embereket mindahányat, s ki megvédi azt olyan, mintha megvédené az embereket mindahányat. Eljöttek hozzájuk prófétáink a kinyilatkoztatásokkal, majd lám! Sokan közülük ezután a földön tékozlóvá lettek.
33. Hanem részesedése azoknak az, kik háborúban állnak Allahhal és az Ő Hírnökével, s azon vannak a földön, hogy megrontók legyenek, hát hogy megölettetnek, vagy keresztre feszíttetnek, avagy levágattatik ellentétes oldali kezük és lábuk, avagy kiűzettetnek a földről. Ez nékik megaláztatottság az evilágon, s övék a Túlvilágon a hatalmas szenvedés
34. Kivéve, kik megbánják, mielőtt lebírod őket. Tudjátok meg, hogy Allah Megbocsájtó, Könyörületes!
35. Ó, kik hisznek! Tartsátok számon Allahot, s keressétek az utat (Őhozzá), s küzdjetek az Ő útján, hátha, tán boldogultok!
36. Íme azok, kik hitetlenek! Ha az övek lenne a Földön minden, s megannyi avval, hogy megváltsák (magukat) általa a szenvedéstől a Feltámadás Napján, hát nem fogadtatnék el tőlük, s övék a fájdalmas szenvedés.
37. Ki akarnak ők jőni a Pokolból, de nem jőnek ki belőle, s övék a tartós szenvedés.
38. Aki tolvaj, s tolvajnő, hát vágjátok le (mindkettőnek) a kezét! Részesedésük (ez), azáltal mit tettek, példaadásként Allahtól. Allah a Nagyszerű, a Bölcs.
39. De ki megbánást tanúsít miután bűnözött, s megjavult, hát, lám! Allah megenyhül felé. íme! Allah Megbocsájtó, Könyörületes.
40. Nem tudod-é, hogy Allah, az Övé az egek és Föld Mindenhatósága, azt büntet, kit akar, annak bocsát meg, kinek akar, s Allah Mindenre képes.
41. Ó, Hírnök! Ne szomorítsanak el azok, kik vetélkednek a hitetlenségben, kik mondják szájukkal: "Hiszünk!", de nem hisz szívük. S a zsidók közül, kik a hazugságot hallgatják, más nép (vallás) hallgatói, kik nem jöttek Hozzád. Kiforgatják a szavakat helyükről, (értelmükből), s mondják: "Ha megadatott néktek ez, hát vegyétek! S ha nem adatott meg néktek ez, hát vigyázzatok!" S kit akar Allah, hogy megkísértse, hát sosem bírhatsz őnéki Allah ellenében semmit. Ezek azok, kiknek nem akarja Allah, hogy megtisztuljon szívük. Számukra evilágon a becstelenség, s számukra Túlvilágon a hatalmas szenvedés.
42. Hazugság hallgatói! Elnyelői a jogtalan haszonnak! Ha eljönnek Tehozzád (Ó, Muhammad), hát ítélj közöttük, avagy szállj szembe vélük. S ha szembeszállsz vélük, hát sosem tesznek benned semmiféle kárt. S ha ítélsz, hát ítélj közöttük igazsággal! Íme! Allah szereti az igazságosakat!
43. Hogyan kémek tőled ítéletet, miközben náluk van a Tóra, benne Allah ítélete? Majd ezek után elfordulnak, s nem ők a hívők.
44. Íme! Mi kinyilatkoztattuk a Torát, amelyben az Útmutatás és világosság (van), (hogy) ítéljenek általa a próféták, kik muszlimként megbékéltek, s azok, kik zsidók. Rabbik és papok (azáltal ítéltek), mit megtartottak Allah Írásából, s ennek ők hitvallói voltak. S ne féljétek az embereket, hanem féljetek Engem! S ne váltsátok igéimet aprópénzre! S ki nem azáltal ítél, mit Allah kinyilatkoztatott, hát azok a hitetlenek.
45. S megírtuk nékik benne: "életet életért, szemet szemért, orrot orrért, fület fülért, fogat fogért, a sebért megtorlást, s ki tartózkodik ettől, hát legyen az néki kiengesztelés. Ki nem azáltal ítél, mit Allah kinyilatkoztatott, hát azok a bűnösök
46. S reá állítottuk nyomdokaikba Jézust, Mária fiát, megerősítve azt, mi előtte megnyilvánult a Tórából, s néki adánk az Újszövetségi Szentírást, benne a világossággal, megerősítvén azt, mi előtte megnyilvánult a Tórából, útmutatásként, s intelemként az őrizkedőknek.
47. Hadd Ítéljen az Újszövetségi Szent írás népe azáltal, mit Allah kinyilatkoztatott benne. S ki nem azáltal ítél, mit Allah kinyilatkoztatott, hát ezek a züllöttek.
48. Kinyilatkoztattuk Néked az Írást az Igazzal, megerősítve azt, mi előtte megnyilvánult az Írásból, őrizve azt. Hát ítélj közöttük azáltal, mit Allah kinyilatkoztatott, s ne kövesd vágyaikat, (mely) félreesik az Igaztól, mi eljött Néked. Mindahányatoknak közületek megalkotánk a törvényt, s az életutat. Ha Allah akarná, hát egy nemzetté tenne titeket, de hadd próbáljon ki titeket abban, mit néktek adott, hát versengjetek a jókban. Allahhoz (vezet) visszautatok mindnyájatoknak, s Ő kihirdeti néktek azt, miben különböztetek.
49. Hát ítélj közöttük azáltal, mit Allah kinyilatkoztatott, s ne kövesd vágyaikat, s vigyázd őket, nehogy megkísértsenek néhány olyanban, mit Allah kinyilvánított Néked. Ha elfordulnak, hát tudd meg: "hanem Allah akarja, hogy sújtsa őket néhány vétkük által." Íme! Sokan züllöttek az emberek közül.
50. (A pogánykori) tudatlanság ítélkezését keresik-é? S ki ítél jobban Allahnál a népnek, kik bizonyosak
51. Ó, kik hisznek! Ne vegyétek a zsidókat és keresztényeket oltalmazónak! Ők egymás oltalmazói. Ki feléjük fordul közületek, hát ő közülük való (lesz). Íme! .Allah nem vezeti a bűnösök népét.
52. S lásd azokat, kiknek szívében betegség (van), s ebben ők versengnek. Mondják: "Felünk, hogy fordulat sújt le ránk." Hát Allah azon van, hogy győzelmet hozzon (Néked), s parancsot Őtőle. S lesznek ők annak, mit ragukban titkoltak: bűnbánói.
53. S mondják a hívők: "Ezek-é azok, kik esküt tettek Allahra hitük törekveséről, s hogy ők véletek vannak?" Összeomlottak tetteik, s vesztesekké lettek.
54. Ó, kik hisznek! Ki levetkőzi közületek hitvallását (tudjátok, hogy) Allah elhozza a népet, kiket szeret, s ők szeretik Őt, kik alázatosak a hívőkkel, s zordak a hitetlenekkel, s kik küzdenek Allah útján, s nem félik a (másik) nép gáncsát. Ez Allah kiváltsága, mit annak ad, kinek akar, s Allah a Mindent Átfogó, Mindent tudó.
55. Hanem oltalmazótok Allah, az Ő Hírnöke, akik hisznek, akik megtartják az imádságot, kötelező alamizsnát adnak, s ők a meghajlók.
56. S kik Allahhoz fordulnak, s az Ő Hírnökéhez, s akik hisznek, hát lám! Allah pártja, ők a győztesek.
57. Ó, kik hisznek! Ne vegyétek oltalmazóknak azokat, kik hitvallástokat nevetségesnek, játéknak vették azok közül, kiknek megadatott az Írás előttetek, sem a hitetleneket! Tartsátok számon Allahot, ha hívők vagytok!
58. Midőn ha imára hívtok, ők. azt nevetségesnek, játéknak veszik. Ez azért van, mert ők olyan nép, ki nem éri fel ésszel.
59. Mondd: "Ó, Írás Népe! Hibáztattok-é minket másért, minthogy hiszünk Allahban, s azért mi megnyilatkozott nékünk, s mi megnyilatkozott azelőtt, s mert többségtek züllött?"
60. Mondd: "Hirdetem-é néktek az ebből fakadó rosszat viszonzásképpen Allahtól?" (A rossz azoké), kiket elátkozott Allah, kikre (lesújt) Allah haragja, kikből majmokat, s disznókat tett meg, s kik bálványimádók. Ezek helye rossz, s letévelyedtek a sima útról.
61. Ha eljönnek hozzátok, mondják: "Hiszünk! De bizony behatoltak a hitetlenséggel, ők azzal is jőnek ki. Allah jobban tudja, mit fedtek el
62. S látod, sokan közülük versengenek a bűnben, az ellenségeskedésben, s abban mit elnyelnek jogtalan. Fertő, mit tesznek.
63. Miért nem vetnek véget a rabbik és a papok bűnös beszédeiknek, s a jogtalan elnyelésnek? Fertő, mit művelnek.
64. Mondák a zsidók: "Allah keze megbéklyózott." (S hanem) az ő kezük béklyóztatott meg, s (ők) átkoztattak meg azáltal, mit mondtak. Sőt, az Ő két keze, a kitárulkozó, úgy adományoz, ahogy akar. Hadd növekedjek sokukban közülük (azáltal), mi kinyilatkoztatott Néked Uradtól a zsarnokság s a hitetlenség. S Mi közéjük veténk az ellenségeskedést és a gyűlölködést a Feltámadás Napjáig. Mindahányszor háborúnak világát gyújták, Allah kioltá azt. Azon vannak a földön, hogy rontsanak, s Allah nem szereti a megrontókat.
65. S ha hitt volna az Írás Népe, s őrizkedett volna, hát levennénk róluk bűneiket, s bevezetnénk Őket a gyönyörök Mennyeibe.
66. S ha megtartották volna a Torát, az Újszövetségi Szentírást, s mi kinyilatkoztatott nékik Uruktól, hát táplálkozhatnának (mindabból), mi felettük és lábuk alatt (van). Van közöttük egy nemzet, mely mértéktartó, de sokan közülük bűn, amit tesznek.
67. Ó, Hírnök! Add át mi kinyilatkoztatott Néked Uradtól! S ha nem teszed, hát nem adod át a Tőle való küldetést. Allah megóv az emberektől. Íme! Allah nem vezeti a hitetlenek népét.
68. Ó, Írás Népe! Nincsen néktek semmitek, míg meg nem tartjátok a Tórát, az Újszövetségi Szentírást, s azt mi kinyilatkoztatott néktek Uratoktól. Hadd növekedjek sokukban közülük (azáltal), mi kinyilatkoztatott Néked Uradtól a zsarnokság, s a hitetlenség. S nincs búslakodás a hitetlenek népe felett.
69. Lám! Kik hisznek, s kik zsidók, szabeusok, keresztények, - kik hiszik Allahot és az Ítélet Napját, s jókat cselekszenek - hát nincs félelem rajtuk, s nem ők bánkódnak
70. Mert bizony vevénk Izrael fiainak egyezségeit, s küldénk hozzájuk a küldötteket. Mindahányszor eljött a küldött hozzájuk (azzal), mit önmaguk nem kívántak, hát egy részük megtagadtatott, s (más) részük leölettetett.
71. Arra számítának (Izrael fiai), hogy nem lészen kísértés, hát megvakulának, s megsüketülének. Majd megenyhült Allah irántuk, majd (mégis) sokan közülük (újra) vakok és süketek (lettek). Allah Látója annak, mit tesznek.
72. Mert bizony tagadnak, kik mondják: "Íme! Allah, Ő a Messiás, Mária fia." Mondá a Messiás (maga):"Ó, Izrael fiai! Imádjátok Allahot, Uramat és Uratokat!" Lám! Ki társat (bálványt) állít Allahnak, hát megtiltja néki Allah a Mennyországot, s hajléka a Pokol (lesz). A bűnösöknek nincs pártfogó.
73. Mert bizony hitetlenek, kik mondják: "Íme! Allah a harmadik a háromból." S nincs Istenből, csak Egy Isten. S ha nem fejezik be, mit mondanak, hát megérinti őket, kik tagadnak közülük, a fájdalmas szenvedés.
74. S nem fordulnak-é enyhülésért Allahhoz, s esedeznek bűnbocsánatáért? Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes.
75. S nem (volt más) a Messiás, Mária fia, csak küldött. Bizony elmulának őelőtte (más) küldöttek. Az ő anyja jámbor (volt). Mindketten (földi) étket ettek. Lásd hogyan nyilvánítjuk ki nekik az igéket, majd lásd hogyan térnek ki.
76. Mondd: "Imádjátok-é Allah helyett azt, mi nem bír számotokra kárral, sem haszonnal? Allah, Ő a Meghallgató, a Mindenttudó.
77. Mondd: "Ó', Írás Népe! Ne erőltessetek hitvallástokban mást mint igazat, s ne kövessétek a nép vágyát, kik eltévelyedtek ezelőtt, s eltévelyítettek sokakat, s eltévelyedének a sima útról.
78. Megátkoztattak azok, kik tagadtak Izrael fiai közül Dávid, Jézus, Mária fia nyelve által, mert akadályoztak (másokat), és ellenségeskedtek.
79. Nem fékezték magukat a megtagadásban, hanem magasra emelték azt. Fertő, mit tettek.
80. Látsz közülük sokat, kik olyanokhoz fordulnak, kik hitetlenek. Fertő az, mit ők maguk előlegeznek meg önmaguknak. Allah haragja reájuk, s a szenvednek ők mindörökkön örökké.
81. S ha hitték volna Allahot és a Prófétát, s mi kinyilatkoztatott Néki, hát nem vették volna
őket patrónusnak, s hanem sokan közülük züllöttek.
82. Ügy fogod találni, hogy a hívők legesküdtebb ellenségei azok, kik zsidók, s a bálványimádók. Úgy fogod találni azok (állnak) legközelebb szeretetben azokhoz, kik hisznek, akik mondják: "Keresztények vagyunk". Ez miáltal közöttük lelkészek és szerzetesek (vannak), s ők nem fellengzenek.
83. Midőn meghallák mi kinyilatkoztatott a Hírnöknek, látod, hogy szemük megtelik könnyel azáltal, m it megtudtak az Igazból, m ondák: " Urunk, hiszünk! Jegyezz minket a hitvallók köze!
84. S mit nékünk, hogy ne higgyük Allahot s azt, mi eljött hozzánk az Igazból? Sóvárgunk, hogy Urunk a jótét néppel együtt vezessen be.
85. Viszonzá Allah, mit mondtak, Mennyekkel, mely alatt folyók futnak, s ők abban mindörökkön örökké (időznek). Ez részesedése a megjavultaknak.
86. S azok, kik tagadnak és meghazudtolják kinyilatkoztatásainkat, azok a Pokol követői.
87. Ó, kik hisznek! Ne tiltsátok meg a jókat, mit megengedett Allah néktek, s ne hágjátok át a határt! Lám! Allah nem szereti a törvényszegőket.
88. Egyetek mindabból, mit Allah adott néktek megengedettként, jóként! S tartsátok számon Allahot, Akit ti hisztek.
89. Nem büntet titeket Allah azáltal, mi önkéntelen fogadalmatokban, hanem büntet titeket amiatt, mit megköttök hittel. Jóvátételül tápláljatok tíz szegényt átlagos módon, (abból) miből családtokat tápláljátok, avagy ruháztassátok őket, avagy szabadítsatok fel rabszolgát. S ki nem talál, hát böjtöljön három napot. Ez jóvátétele hiteteknek, ha megesküdtetek. Tartsátok hiteteket! Eképpen nyilvánította ki néktek Allah az Ő igéjét, hátha tán megköszönitek.
90. Ó, kik hisznek! Hanem a mámoros ital, a szerencsejáték, a fétisek s a varázslat (mind) becstelenség, a Sátán műve, hát vessétek félre, hátha tán boldogultok.
91. Hanem azt akarja a Sátán, hogy közétek ejtse az ellenségeskedést, a gyűlölködést a mámoros itallal, a szerencsejátékkal, s hogy akadályozzon titeket megemlékezéstekben Allahra, s az imádságban. Ti vagytok-é a (becstelenségnek) véget vetők?
92. Engedelmeskedjetek Allahnak, s engedelmeskedjetek a Hírnöknek, s vigyázzatok! Ha elfordultok, hát tudjátok, hogy a Mi Hírnökünknek (feladata) a nyilvánvaló üzenés.
93. Nem vétség azoknak, kik hisznek és jókat tesznek, amit étkeztek (azelőtt). Midőn nem őrizkedtek (nem) hittek, (nem) tettek jókat, majd őrizkedtek, s hittek, majd őrizkedtek, s megjavultak. Allah szereti a megjavulókat.
94. Ó, kik hisznek! Tegyen próbára titeket Allah valamelyest a vadászattal, mit kivívtok kezetekkel és dárdáitokkal, hogy megtudja Allah ki féli Őt az ismeretlenben. S ki törvényt szeg ezek után, hát néki a fájdalmas szenvedés (jön el).
95. Ó, kik hisznek! Ne öljétek le a vadat, mikor ti zarándoklatot tartotok. Ki leöli azt közületek szánt szándékkal, hát térítsen meg (annyit), mint mit leölt, háziállatból. Ítélje ezt két törvénytudó közületek, kik úgy vezessék, mint felajánlást a Kába szentélyének, avagy mint jóvátételt. Tápláljon szegényeket, vagy egyenlően ezzel tartson böjtöt, hogy megízlelje, s felfogja dolgát, (mit tett). Feloldozza Allah, mi már megtörtént, de ki visszaesik, hát elégtételt vesz Allah tőle. Allah a Nagyszerű, a Megtorló.
96. Megengedett néktek a tengeri vad (hal) és étke, (ez) gondoskodás rólatok, s arról, ki a tengeren jár. S megtiltatott néktek a szárazföldi vad mindaddig, míg a zarándoklat tart. Tartsátok számon Allahot, Ő az, kinél összetereltettek.
97. Tevé Allah a Kábát, a Sérthetetlen Házat gyülekezési- és virrasztóhellyé embereknek, (s megírá) a Sérthetetlen Hónapot, a felajánlásokat, s a füzéreket. Ez (azért van), hogy megtudjátok: Allah tudja, mi az egeken, s mi a Földön (van). Allah minden dolgok Tudója.
98. Tudjátok meg, hogy Allah szigorú Büntető, s hogy Allah Megbocsájtó, Könyörületes.
99. S mit a Hírnöknek kell (tennie) nem más, mint a közvetítés. Allah tudja, mit kijelentetek, s mit elfedtek.
100. Mondd: "Nem egyenlő a gonoszság a jóval, még ha (olyannyira) is tetszene néktek a sok gonoszság. Hát tartsátok számon Allahot, ó, megértés emberei, hátha tán boldogultok.
101. Ó, kik hisznek! Ne kérdezzetek a dolgokról, ha kijelentettek (azok) néktek, mert ez rosszat tesz néktek. S ha kérdeztek róla, midőn már a Korán kinyilatkoztatott, (hát ebben) kijelentetnek néktek. Allah feloldozza ezt, Allah Megbocsájtó, Irgalmas.
102. Bizony kérdezte ezeket már egy a nép előttetek, majd mégis hitetlenek lettek.
103. Nem jelölé ki (néktek) Allah Bahairát, Szaibát, Vaszijlát és Hámot (pogány tehénbálványok), hanem, kik tagadnak eszelik ki Allahra (ezt) a hazugságot, s többségűk nem éri fel (ésszel).
104 Midőn mondva van nékik: "Jöjjetek ahhoz, mit kinyilvánított Allah, s a Hírnökhöz!" Mondák: "Elég nékünk, miben megtaláljuk atyáinkat." Jaj nékik! Apáik nem tudtak semmit, s nem vezettettek.
105. Ó, kik hisznek! Magatokra tartozik önmagatok. Nem károsít titeket, ki eltévelyedett, ha vezetve vagytok. Allahhoz vezet vissza utatok mindahányotoknak, s Ő kihirdeti néktek azt, mit (valaha) tettetek.
106. Ó, kik hisznek! Legyenek köztetek tanúk midőn megjelenik egyikteknél a halál; midőn végrendelkezés(re kerül sor), hát kettő (tanú), kik törvénytudók közületek, avagy két másik, kik mások, mint ti (a másik törzsből), ha ti (éppen) a földet járjátok, s csapáskent sújtott le reátok a halál. Számítsatok kettőjükre, miután imát (mondtak), esküdjenek meg Allahra, ha kétségetek lenne (mondván): "Nem váltjuk ezt értékre (senki sem tud tőlünk hamis tanúvallomást venni), még ha a rokon lenne is, s nem fedjük el Allah tanúbizonyságát, mert bizony mi akkor vétkesek lennénk.
107. Ha bebizonyosodott, hogy kettőjük kiérdemelte a bűnt, hát két másik álljon helyükre azok közül, kik arra az elsőknél érdemesebbek. Hát kettőjük esküdjenek meg Allahra, (mondván): "Tanúságtételünk igazabb, mint kettejük tanúságtétele, s nem szegjük meg (azt), mert különben mi lennénk a bűnösök.
108. Így helyesebb, ha az Ő (Allah) arcára esküdnek, vagy félnek, hogy visszavétetik az eskü eskütételük után. Tartsátok számon Allahot, és halljátok: Allah nem vezeti a züllöttek népét.
109. Azon a Napon összegyűjti Allah a küldötteket, s mondja: "Mi a választok?" Mondják: "Nincs nékünk tudásunk. Íme! Te vagy Tudója az Ismeretleneknek."
110. Mondá Allah: "Ó , Jézus, Mária fia! Emlékezz kegyemre irántad s szülőanyád iránt, midőn megtámasztálak a Szent Lélekkel, hát beszélj az embereknek bölcsőben s férfikorban!" Megtanítám néked az írást, a Bölcsességet, a Tórát, s az Újszövetségi Szentírást. S teremtéd agyagból a madáralakzatot az Én engedelmemmel, majd reá lehelettel, hát lészen az madár az Én engedelmemmel. S meggyógyítád a vakokat, leprásokat az Én engedelmemmel, feltámasztád a halottat az Én engedelmemmel. S Én visszatartám tőled Izrael fiait midőn te elhozád nékik a kinyilatkoztatásokat, s mondák, kik tagadnak közülük: "Nem más ez, mint nyilvánvaló mágia."
111. Sugallánk a tanítványoknak, hogy higgyenek Bennem s az Én Hírnökömben. Mondák: "Hiszünk és valljuk, hogy mi megbékéltek (muszlimok) vagyunk.
112. Mondák a tanítványok: "Ó, Jézus, Mária fia! Képes-é Urad arra, hogy lebocsásson reánk (megterített) asztalt az égből?" Mondá: "Tartsátok számon Allahot, ha hívők vagytok."
113. Mondák: "Enni akarunk arról, hát nyugtasd meg szívünket (általa), s mi tudjuk, hogy bizony igaz voltál hozzánk, s erről mi vallomást teszünk.
114. Mondá Jézus, Mária fia: "Ó , Allah! Urunk! Bocsáss le reánk (megterített) asztalt az égből! (Ez) ünnep lesz nékünk elsőnktől az utolsónkig, bizonyságképpen Tőled. S gondoskodj rólunk! S te vagy a Legjobb Gondoskodó!
115. Mondá Allah: "Lám! Lebocsájtom Én ezt reátok. S ki tagad közületek ezután, hát bizony megbüntetem (olyan) büntetéssel, (ahogy még) nem büntettem senkit sem a teremtmények közül.
116. Mondá Allah: "Ó , Jézus, Mária fia!. Te mondád-é az embereknek: "Vegyetek engem és szülőanyámat két istennek Allah helyett!" Mondá: "Légy Dicső! Nem áll az nekem, hogy mondjam mihez nékem nincs jogom. Ha mondtam volna azt ; bizony Te tudnád azt. Te tudod mi (van) a lelkemben, s én nem tudom, mi (van) a Te lelkedben. Íme, Te, csakis Te vagy Tudója az Ismeretleneknek.
117. Nem mondtam nékik, csak mit megparancsoltál nékem, (mondván): "Imádjátok Allahot, Uramat, és Uratokat!" Tanú voltam ellenük midőn közöttük forogtam. S midőn visszahívtál engem Magadhoz, hát Te lettél reájuk Felülvigyázó, Te, a minden dolgokra Tanú.
118. Ha megbünteted őket, hát lám! Ők a Te szolgáid. S ha megbocsátasz nékik, hát íme! Te és csakis Te vagy a Nagyszerű, a Bölcs.>
119. Mondá Allah: "Ezen a Napon hasznot nyújt az igazaknak igazuk, övéik a Mennyek, mely alatt folyók futnak, ők abban mindörökkön örökké (tartózkodnak), az idők végezetéig. Megelegíti őket Allah, s ők is megélegítik Őt. Ez a hatalmas diadal."
120. Allahé az egek és a Föld Mindenhatósága, s mi bennük van. Ő Mindenre képes. |
