|
45. szúra
A térdhajlítás
(mekkai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Ha. Mim.
2. Az Írás kinyilvánítója Allah, Aki a Nagyszerű, a Bölcs.
3. Lám! Az égen s a Földön vannak a bizonyságok a hívőknek.
4. S megteremtésetekben s az élőlényekben, mit Ő szétszóratott jelként a népnek, mely bizonyos.
5. S az éj és a nappal különbözősége, s a gondoskodás, mit Allah lebocsájt az égből, és életre kelti általa a földet annak halála után, s a szelek vezérlése a bizonyságok a népnek, mely feléri ésszel.
6. Ez Allah igazsága, mit néked Mi olvasánk joggal (Ó, Muhammad). Hát mely elbeszélésben hisznek ők Allah s az ő bizonyságai ismerete után?
7. Jaj minden vétkes hazudozónak,
8. Ki hallja Allah kinyilatkoztatásait, melyek néki olvastatnak, majd megmarad dölyfösnek, mintha nem is hallaná azt! Hát hirdesd ki néki a fájdalmas szenvedést.
9. S midőn ő megtud valamit a Mi kinyilatkoztatásainkból, hát mulatságnak tartja azt. Ezek hát ők, kiké a szörnyű szenvedés.
10. Mögöttük a Pokol, s nem segít rajtuk egyáltalán az, amit elnyertek, sem az, mit Allahon kívül vettek oltalmazóul, s övék a hatalmas szenvedés.
11. Ez hát az útmutatás. S azok, kik tagadják Uruk kinyilatkoztatásait, hát övék a bősz, fájdalmas szenvedés.
12. Allah az, Ki alárendelé néktek a tengert, hogy a bárka fusson rajta az Ő parancsolata szerint, hogy vágyjátok az Ő bőkezűségét, hátha tán hálát adtok.
13. S Ő alárendelé néktek mindazt, mi az egeken s a földön van Őtőle. Íme! Ezekben vannak hát a bizonyságok a népnek, mely gondolkodik.
14. Mondd azoknak, kik hisznek, hogy bocsássanak meg azoknak, kik nem remélik Allah Napjait, hadd viszonozza ő a népnek azt, mit az elnyert.
15. Ki jót cselekedett, hát azt saját javára tette, s ki rosszat, hát az reá tartozik. Majd Uratokhoz téríttetlek meg.
16. S bizony Mi megadánk Izrael fiainak az Írást, az elrendelést s a prófétaságot, s Mi ellátánk őket a jó dolgokból, s kiváltságban részesíténk őket más teremtményekkel szemben,
17. S Mi megadánk nékik a nyilvánvaló parancsolásokat. S ők nem különbözének össze, csak miután eljőve hozzájuk a tudás, vetélkedvén maguk közt. Íme! A te Urad ítél köztük a Feltámadás Napján abban, miben ők összekülönbözének.
18. Majd Mi téged (Ó, Muhammad) a vallás útjára helyezénk a Mi parancsolásunk szerint, hát kövesd azt, s ne kövesd azok vágyait, kik nem tudnak.
19. Lám! Ők nem gazdagítanak Allahtól semmivel. S íme! A bűnösök, egyik a másikának oltalmzója, s Allah az őrizkedők oltalmazója.
20. Ez hát (szemmel látható) jel az embereknek, útmutatás és kegyelem a népnek, mely bizonyos.
21. Avagy úgy számítják-é azok, kik elkövetik a gyarlóságokat, hogy Mi úgy teszünk velük, mint azokkal, kik hisznek, jókat cselekszenek, ugyanúgy az evilági életükben, akár halálukban? Rossz az, ahogy (ezt) megítélik.
22. S Allah az egeket s a Földet igaz módon teremté meg, s viszonozza minden léleknek, amit az elnyert, s ne legyenek azok elkárhozva.
23. Láttad-é azt, ki saját vágyait tekinti istenének? S Allah őt tudva tudván eltévelyíté, pecsétet téve az ő hallására és szívére, s a szemére hályogot tett. Hát ki vezeti őt, miután Allah (elhagyta)? Hát nem emlékeztek-é?
24. Mondák: "Nincs más, mint az evilági élet. Meghalunk és élünk, s nem pusztít el minket, csak az idő." Nincsen efelől tudásuk, s ők csupán találgatnak.
25. S midőn olvastatnak nékik a Mi megnyilvánult bizonyságaink, nincs más érvük, csak mint mondják: "Hozzátok vissza atyáinkat, ha igazak vagytok."
26. Mondd (Ó, Muhammad): "Allah életre kelt titeket, majd elmúlaszt titeket, majd összegyűjt titeket a Feltámadás Napján, mi felől nincs semmi kétség, s hanem az emberek többsége ezt nem tudja.
27. S Allahé Teljhatalmúsága az egeknek s a Földnek, s azon a Napon, midőn az Óra bekövetkezik, hát azon a Napon a hasztalanok veszítenek.
28. S látod mindegyik vallási közösséget térdre ereszkedvén, minden közösség a maga könyvéhez hívattatik, s azon a Napon viszonoztatik néktek az, mit tettetek.
29. Ez hát a Mi könyvünk, mi ellenetek szól igazan, íme! Mi megörökíténk benne azt, mit tettetek.
30. Hanem kik hittek, jókat cselekedtek, hát bevezeti őket Uruk az Ő kegyelmébe. Ez hát a nyilvánvaló győzelem.
31. S hanem kik tagadtak (hát mondva lesz nékik): "Hát nem olvastattak-é néktek a Mi kinyilatkozásaink? S ti dölyfösködtetek, s a gaztevők népe voltatok."
32. S midőn mondva volt: "Lám! Allah ígérete igaz, s az Óra felől semmi kétség, ti mondátok: "Mi nem tudjuk mi az Óra. Mi csupán sejtjük sejtelemmel, de mi nem vagyunk bizonyosak."
33. S előtűnnek nékik a rossz dolgok, miket tettek, s körül ölelé őket az, mit megcsúfolának.
34. S mondva lesz: "Ezen a Napon Mi elfeledünk titeket, mint ahogy ti is elfeleditek ezen a Napon való találkozótokat, s hajlékotok a Pokol tüze lesz, s nincs számotokra pártfogó.
35. Ez hát azért van, miáltal ti mulatságnak tartottátok Allah kinyilatkozásait, s elcsábított titeket az evilági élet. Hát azon a Napon nem vezettetnek ki onnan, s nem is változtathatnak azon.
36. S Dicsőség legyen Allahnak, az egek Urának, a Föld Urának, s a Mindenségek Urának.
37. S Övé a Méltóság az egeken, s a Földön, Ő a Nagyszerű, a Bölcs.
|
