|
43. szúra
Az aranydíszek
(mekkai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Ha. Mím.
2. Az egyértelmű Írásra.
3. Lám! Mi adadánk ezt az arab nyelvű Koránt, hátha tán feléritek ésszel.
4. S lám! Az írás forrásában - mi Nálunk (leledzik) -, van az iragasság, a bölcsesség.
5. Elfordítsuk-é tőletek végképp az Emlékeztetőt, miáltal ti tékozló nép voltatok?
6. S hány prófétát küldénk Mi az elődök közé?
7. S nem jőve hozzájuk úgy próféta, hogy azt ők meg ne csúfolnák.
8. S Mi elpusztitánk szilárdabbakat, náluk rendíthetetlenebbeket is a letűnt elődök példája szerint.
9. S ha megkérdezed őket (Ó, Muhammad): "Ki teremté meg az egeket s a Földet?", bizony mondják: "A Nagyszerű, a Mindentudó teremté meg azokat,
10. Ki bölcsőtökké tette néktek a földet, s létrehozá néktek azon az utakat, hátha tán jól vezettettek.
11. S Ő lebocsájtá az égből a vizet mértekkel, s Mi újjáéleszténk általa a holt tájat. Ekképpen hozattok elő (ti is).
12. S Ki megteremté mindennek a párját, s megadá néktek a bárkát, s a jószágot, min utaztok,
13. Hogy hágjatok fel azoknak határa, majd emlékezzetek Uratok kegyére, midőn elhelyezkedtetek azon, s mondjátok: "Legyen Dicső az, Ki alárendelte nékünk ezt, hisz erre mi nem lennénk képesek.
14. S lám! S mi bizony Urunkhoz fordíttatunk vissza."
15. S ők kialakítának Néki egy részt az Ő szolgái közül. Lám! Az ember bizony nyilvánvaló tagadó.
16. Avagy Ő választott-é Magának leányokat azok közül, kiket Ő teremtett, s adott-é néktek fiakat?
17. S ha egyikük hírt kap arról, amit ő a Kegyelmes mellé társít, hát arca megfeketedik, s tombol.
18. S ezt a lényt a legszebb díszek között nevelik fel, s ki a vitában nem lesz meggyőző?
19. S ők az angyalokból, kik a Kegyelmes szolgái nőket csináltak. Tanúsíthatjak-é ők az ő teremtésüket? Majd feljegyeztetik az ő vallomásuk, s ők kérdőre vonatnak.
20. S mondák: "Ha a Kegyelmes akarná, hát mi nem szolgálnánk azokat. Nincsen nékik erről tudásuk. Hanem ők csupán találgatnak.
21. Avagy Mi megadánk nékik az Írást ezelőtt, s ők ahhoz ragaszkodnak?
22. Sőt, mondák: "Lám! Mi atyáinkat egy hit követői közt lelénk, s mi bizony az ő nyomdokaikon vagyunk jól vezetettek.
23. S ekképpen hát Mi nem küldénk előtted (Ó, Muhammad) a településre figyelmeztetőt anélkül, hogy ne mondták volna annak fényűző polgárai: "íme! Mi atyáinkat egy hit követői közt lelénk, s bizony mi az ő nyomdokaikat követjük."
24. S mondá (a figyelmeztető): "Még ha én jobb útmutatást is hozok néktek annál, minek követői közt atyáitokat leltétek?" Mondák: "íme! Mi tagadjuk azt, mivel ti küldettetek."
25. S Mi elégtételt vevénk tőlük. Hát nézd mily volt beteljesülése a hazugoknak.
26. S midőn mondá Ábrahám atyjának s az ő népének: "lám! Én vétlen vagyok abban, mit ti szolgáltok.
27. Kivéve azt, Ki megteremtett engem, s hát Ő bizony vezetni fog engem.
28. S Ő szóbeli ígéretet tett, mi sarjai közt fennmarad, hátha tán megtérnek.
29. Mi több, hadd tegyem élvezetessé (az életet) ezeknek s atyáiknak, míg el nem jő hozzájuk az igazság, s az egyértelműen szóló küldött."
30. S midőn eljőve hozzájuk az igazság, mondák: "Ez (csupán) mágia, s lám! Mi annak tagadói vagyunk."
31. S mondák: "Miért nem bocsájtatott le ez a Korán a két hatalmas város vezetőihez?"
32. Ők-é azok, kik felosztják Urad kegyelmét? Mi felosztatánk közöttük megélhetésüket az evilági életben, s egyiket a másikuk fölé emelénk fokozatokkal, hogy egyikük a másikát alárendeltnek tekintse. S Urad kegyelme jobb annál, mit ők gyűjtenek.
33. S ha az emberek nem lennének egy nemzet (a vagyon szeretetében), hát Mi ezüstté változtatnánk azok házainak tetejét, kik tagadják a Kegyelmest, s a lépcsőket is adnánk ugyanazon (ezüstből), min mutatkoznának.
34. S az ő házaikhoz kapukat (tennénk ezüstből), s nyoszolyákat, min lenyugodnak,
35. S aranydíszeket. Hanem mindez csupán az evilági élet élvezete. S a Túlvilág Uradnál van az őrizkedek számára.
36. S ki vakon eltávolodik a Kegyelmesről való megemlékezéstől, hát Mi hozzá rendelénk a Sátánt, hogy legyen az néki cimborája.
37. S lám! Higgyék ők, kik akadályoznak másokat az úton, hogy ők a jól vezetettek.
38. Mígnem ő eljő Hozzánk, s mondja (az ő cimborájának): "Bár lett volna köztem és közted a két napkelet távolsága. Ő te szörnyű cimbora."
39. S nem használ néktek azon a Napon (semmi), s miáltal ti bűnbe estetek, hát ti közösen szenvedtek.
40. Hallásra bírhatod-é te (Ó, Muhammad) a süketet, avagy vezetheted-é a vakot, s azt ki a nyilvánvaló eltévelygésben van?
41. S midőn Mi elmenesztünk téged, hát Mi elégtételt veszünk tőlük.
42. Avagy ha láttatjuk véled azt, mit Mi beígérénk nékik, s lám! Mi teljes bizonyosan uralkodunk rajtuk.
43. Hát kapaszkodj meg abban, mi néked sugalltatott. Íme! Te az egyenes ösvényen vagy.
44. S lám! Ez az Emlékeztető néked s népednek s ti be fogtok számolni abból.
45. S kérdezd azokat, kiket Mi előtted küldénk a Mi küldötteink közül: "Ki jelölénk-é a Kegyelmesen kívül istenségeket imádásra?"
46. S bizony Mi elküldénk Mózest a Mi kinyilatkozásainkkal Fáraóhoz s az ő tőrzsfőihez, s mondá: "Én a Mindenségek Urának vagyok a küldötte."
47. S midőn ő elhozá nékik a Mi bizonyságainkat, lám! Ők nevettek azon.
48. Minden egyes csoda mit Mi láttatánk erőteljesebb volt, mint az előző. S Mi elragadánk őket szenvedéssel, hátha tán megtérnek.
49. S mondák: "Ó mágus! Hagyja meg nékünk Urad, miben Ő megegyezett véled. Lám! Mi jól vezetettek leszünk.
50 S midőn Mi levevénk róluk a szenvedést, lám! Ők szószegők lettek.
51 S felszólította Fáraó az ő népét, mondván: "ó, nép! Nem az enyém-é Egyiptom teljhatalmúsága, s ezeké a folyóké, mik alattam futnak? Hát nem láttok-é?
52. Avagy én jobb vagyok ennél, ki hitvány, s alig tesz (valamit is) nyilvánvalóvá!
53. Hát miért nem vettetik hozzá egy aranykarkötő avagy jőnek elküldvén ővéle az angyalok?"
54. Hát ő lecsillapítá az ő népét, s azok engedelmeskedének néki. Íme! Ők züllött nép voltak.
55. S midőn felbőszítének Minket, Mi elégtételt vevénk rajtuk, s mindnyájukat megfullasztánk.
56. S Mi megtevénk őket az elmúlás példájának a többi (nép) számára.
57. S midőn Mária fia példát mutatott, lám! A te néped kinevette.
58. S mondák: "A mi istenségeink jobbak-é avagy Ő?" Ők nem veték fel azt néked, csak érvként. Mi több, ők pörlekedő nép voltak.
59. Hanem ő csupán a szolgánk volt, kit Mi kegyünkben részesíténk, s példaképpé tevénk őt Izrael fiainak.
60. S ha Mi akarnánk, hát elküldenénk közétek az angyalokat, hogy legyenek helytartók a földön.
61. S íme! Bizony Övé az Óráról való tudás. Hát ne legyenek kétségeitek afelől, s kövessetek Engem! Ez az egyenes ösvény.
62. S ne térítsen le titeket a Sátán, Íme! Ő néktek nyilvánvaló ellenségetek.
63. S midőn elhozá Jézus a bizonyságokat, mondá: "Bizony eljöttem hozzátok a bölcsességgel, hogy megnyilvánítsunk néktek néhány olyan dolgot, miben különböztök. Hat tartsátok számon Allahot, s engedelmeskedjetek.
64. Íme! Allah, igen, Ő az Uram, s a ti Uratok, hát szolgáljátok Őt. Ez az egyenes ösvény.
65. S a klánok maguk közt összekülönbözének. Hát jaj azoknak, kik bűnbe estek a fájdalmas Nap szenvedése által.
66. Várnak-é ők mást, mint az Órát, hogy az eljöjjön hozzájuk váratlanul, s ők nem érzékelik?
67. A barátok azon a Napon egymásnak ellenségei lesznek, kivéve azok, kik őrizkedtek.
68. Ő szolgáinak nem lesz félnivalójuk azon a Napon, s nem ti bánkódtok.
69. Azok, kik hiszik a Mi kinyilatkoztatásainkat, s muszlimként megbékélnek.
70. Térjetek be a Mennyországba ti és hitveseitek megörvendeztetvén.
71. Elhalmoztattok kosárnyi arannyal, kelyhekkel, s abban mire minden lélek vágyik, s megörvendeztetik a szem. S ti ott halhatatlanok lesztek.
72. S ez hát a Mennyország, minek örökébe léptettek azáltal, mit tettetek.
73. Benne néktek a sok gyümölcs lesz, miből esztek.
74. Hanem a gaztevők a Pokol szenvedését kapják mindörökkön örökké.
75. Nem csillapíttatik ez számukra, s ők ott reménytelen helyzetben lesznek.
76. S Mi nem vivénk őket bűnbe, hanem ők estek bűnbe.
77. S szólítanak: "Ó, mester! Vessen nekünk véget a te Urad!" Mondá: "Íme! Ti maradtok."
78. Mert bizony Mi elhozánk néktek az igazságot, hanem többségtek iszonyodik az igazságtól.
79. Avagy ti valamit is elrendeltek (a Próféta ellen)? Íme! Mi vagyunk az Elrendelők!
80. Avagy arra számítanak-é, hogy Mi nem hallunk titkukat, s bizakodásukat? Mi több, a Mi küldötteink azok, kik azt Nálunk feljegyzik.
81. Mondd (Ó, Muhammad): "Ha a Kegyelmesnek gyermeke lenne, hát én lennek a szolgák legelsője."
82. Legyen Dicső az egek s a Föld Ura, a Trónus Ura azok fölött, kiket Mellé társként írnak!
83. S hagyd őket vesződni, s játszani addig, míg nem találkoznak azon a Napon, mi nékik beígértetett.
84. S Ő az, Ki az égen az Isten, S Ki a Földön az Isten. S Ő a Bölcs, a Mindentudó.
85. S legyen áldott Az, Kié teljhatalmúsága az egeknek, a Földnek, s mi a kettő közt van, s Kinél az Óráról való tudás, Kihez visszatéríttetnek.
86. S nem bírnak közbenjárással azok, kikhez Rajta kívül fohászkodnak, csak azok, kik tanúsítják az igazságot, s ők ezt tudják.
87. S ha megkérdezed őket, Ki teremtette őket, bizony mondják: "Allah." Hát hogy fordulnak el?
88. S mondja: "Ó, Uram! Ez hát a nép, mely nem hisz.
89. Hát légy elnéző vélük (Ó, Muhammad), s mondd: "Békesség." S meg fogják tudni.
|
