Magyar Iszlám Közösség

1. Ó, emberek! Tartsátok számon Uratokat, Aki egy lélekből teremtett titeket és teremte belőle párját és kettejükből szórá szét a sok férfiút és asszonyt. Tartsátok számon Allahot, - Akinek a nevében egymást kérdőre vonjátok-, és a vérrokonságot! Lám! Allah reátok Felügyel.

2. Adjátok meg az árváknak vagyonukat, ne cseréljétek fel vétekre a jót, s ne nyeljétek el vagyonukat (beleolvasztva azt) vagyonotokba!. Lám! Ez nagy bűn lenne.

3. S ha féltek, hogy nem vagytok méltányosak az árvakhoz, hát párosodjatok az asszonyokkal, kik jók néktek: kettővel, hárommal, s néggyel. S ha féltek, hogy nem vagytok igazságosak, hát eggyel, avagy (azzal), kit jobbotok bír. Ez a legkevesebb, hogy ne igazságtalankodjatok.

4. S adjátok meg az asszonyoknak részüket (hozományt) szabadon! S ha engednek belőle valamit is néktek önszántukból, hát nyeljétek el azt üdvként, örvendve.

5. Ne adjátok meg félkegyelműeknek vagyonukat, mit odahelyezett Allah hozzátok meglétre. S tápláljátok őket belőle, öltöztessétek, s szóljatok hozzájuk illő szót!

6. Tegyétek próbára az árvákat, míg el nem érik a nemzést (házasságra nem érnek), s ha meglelétek közöttük az égi jelet (megértek), hát fizessétek meg nékik vagyonukat, és ne nyeljétek el azt tékozlóként, hevesen, (attól tartván), hogy felétek nőnek. S ki gazdag, hát legyen nemes lelkű, s ki szegény, hát nyeljen el a (vagyonból) illően. S ha megfizetitek nékik vagyonukat, hát esküdjetek meg nékik. S Allah elegendő Számvetőnek.

7. A férfiúknak részesedés (jár) abból, mit a szülők és rokonok meghagytak. Az asszonyoknak részesedés (jár) abból, mit a szülők és a rokonok meghagytak. Van hol kevés, van hol több - a részesedés jár.

8. S ha megjelennek a felosztáson (örökség) a rokonság, az árvák és a szűkölködők, hát juttassatok nékik belőle és szóljatok hozzájuk illő szót!

9. S aggódjanak, kik maguk mögött gyenge utódot hagynak, s féltsék őket! Tartsák számon Allahot, s szóljanak becsületes szót!

10. Lám! Kik elnyelik az árvák vagyonát bűnösen, hanem ők (ezáltal) tüzet nyelnek el hasukban, s ők a Pokol lángjain perzseltetnek.

11. S előírja néktek Allah (a gondoskodást) gyermekeitekről: a fiúgyermek szerencséje (részesedése), mint két lányé, s ha a lányok többen vannak kettőnél, hát övék a kétharmada, mi megmaradt (örökség), s ha egy (a leány), hát övé a fél. Minden egyes szülőjének (az elhunytnak) egyhatod jár abból, mi megmaradt, ha van néki (az elhunytnak) fia. S ha nincs néki fia, és örökösei a szülök, hát anyjának egyharmad jár. S ha van néki fivére, hát az anyjának egyhatod jár a végrendelet után, mit örökül rendelt vagy a tartozásból. Apáitok és fiaitok: nem tudjátok melyikük (áll) közelebb hozzátok hasznavehetőségben. Ez Allah rendelkezése. Lám! Allah Mindentudó, Bölcs.

12. S tiétek a fele, mit meghagyott feleségtek, ha nem volt nékik gyermekük. S ha volt nékik gyermekük, hát tiétek az egynegyed abból, mit hátrahagytak a végrendelet után, mit örökül rendeltek, vagy a tartozásból. S övék (feleségeiteké) az egynegyede annak, mit hátrahagytok, ha nincs néktek gyermeketek. S ha van gyermeketek, hát övék az egynyolcad abból, mit hátrahagytok a végrendelet után, mit örökül rendeltek vagy a tartozásból. S ha a férfi vagy nő (kinek) örökül hagy távoli (rokon), s néki fivére, vagy nővére van, hát minden egyesnek kettejük közül egyhatod (jár). S ha ennél többen volnának, hát társak az egyharmadban a végrendelet után, mi örökül rendeltetett, vagy tartózásban, (ami) nem károsít (az örökösöket nem terhelheti több hátrahagyott tartozás, mint egyharmad). Az elrendelés Allahtól való. Allah Mindentudó, Irgalmas.

13. Ezek Allah korlátozásai. Ki engedelmeskedik Allahnak és Hírnökének, azt Ő bejuttatja a Mennyekbe, mely alatt folyók futnak, azokban ők mindörökkön örökké (tartózkodnak), s ez a nagy győzelem.

14. S ki Allahnak és az Ő Hírnökének nem engedelmeskedik, s áthágja az Ő korlátozásait, hát azt bejuttatja a Pokolba, ott (tartózkodik) ő mindörökkön örökké, s rá szörnyű szenvedés (vár).

15. Kik jönnek asszonyaitok közül, s ledérek (házasságtörők), hát tanúskodjon ellenük négy közületek! S ha tanúskodnak, hát tartsátok őket (bezárva) a házakban míg el nem mulasztja őket a halál, vagy Allah nem jelöli meg nékik az utat.

16. Kik jönnek (férfi és nő) közületek, (s ledérek) hát fenyítsétek meg kettejüket! S ha megbánjak és megjavulnak, hát hagyjátok meg őket. Lám! Allah a Megenyhülő, Könyörületes.

17. Hanem a bűnbocsánat Allahra tartozik, (és csak) azoknak (jár), kik a rosszat tudatlanságból követik el, majd megbánjak (azt) hamarosan. Ezeknek Allah megbocsát. Allah a Mindenttudó, a Bölcs.

18. S nincs bűnbocsánat azoknak, kik a rosszat mívelik mindaddig, míg el nem jő egyikükhöz a halál és mondja: "Íme! Én most megbánom (bűneimet )." S nincs (bűnbocsánat) azoknak, kik meghalnak és hitetlenek. Ezek számára Mi előkészítettük a fájdalmas szenvedést.

19. Ó, kik hisznek! Nem megengedett néktek, hogy örököljétek az asszonyokat utálatosan (erőszakkal), sem az, hogy kényszerítsétek őket, hogy elvegyetek némit abból, mit nékik adtatok, hacsak nem jönnek elő nyilvánvaló ledérséggel. Értsetek egyet velük illően. S ha megutáljátok őket, hát megesik, hegy megutáltok valamit, melybe Allah megtevé a sok jót.

20. Ha fel akarjátok cserélni a feleséget feleség helyébe, s egyiküknek halomnyi (pénzt, ajándékot) adtatok, hát ne vegyetek el belőle semmit. Vennétek-é azt rágalomként, s nyilvánvaló bűnként?

21. Hogyan vennétek el azt, miután egymásba fonódtatok, s vevénk tőletek szilárd egyezséget?

22. S ne nemezzetek, kiket apáitok nemzettek az asszonyok közül, hacsak eddig meg nem történt (a múltban). Lám! Ez ledérség, irtóztató és rossz út.

23. Megtiltattak néktek anyáitok, leányaitok, nővéreitek, apai nagynénéitek, anyai nagynénéitek, fivéretek leányai, nővéreitek leányai, anyáitok, kik szoptattak titeket (szoptató dajkák), tejtestvéreitek, asszonyaitok anyja, nevelt leányaitok, kik a ti gondoskodásotokban (állnak), (s kik születtek) asszonyaitoktól, s kiket befogadtatok. S ha nem fogadtátok be őket-hát nem vétség számotokra (a nevelt leány). (Megti1tattak) néktek feleségei fiaitoknak, kik ágyékotokból (jöttek), s hogy összegyűjtsetek két nővért, hacsak eddig meg nem történt, íme! Allah az lrgalmas a Könyörületes.

24. (MegtiItattak néktek) a jótét lelkű (minden házas) asszonyok, kivéve mit jobbotok bír. Megírta ezt Allah rátok. Megengedte néktek, mi ezek mögött leledzik, hogy vágyjátok vagyonotok által a jótét lelkeket (tiszta házasságot), s néma kicsapongást. S kiket élveztek (asszonyokat) közülük, hát adjatok meg hozományukat (részüket) kötelezően! Nem vétek számotokra, amiben kiegyeztek a kötelező rész (megadása) után. Lám! Allah Mindenttudó, Bölcs.

25. S ki nem képes közületek (megengedni magának), hogy a jótét hívő (asszonyokkal) nemezzék (párosodjék), hát (tegye) azzal kit jobbja bír, a hívő (szolga) leányaitok közül. Allah ismeri legjobban hiteteket. Egymásból jövétek, hát nemezzetek (párosodjatok) vélük családjuk engedelmével, s adjátok meg nekik hozományukat (részüket) illően. Jótét lelkű (asszonyok) nem kicsapongók, sem laza magaviseletűek. S ha (férjhez mennek) tisztességgel, s elkövetik a ledérséget, hát reájuk feleannyi büntetés (róható ki), mint a , jótét lelkű asszonyokra (ugyanilyen helyzetben). Ez (adatott) azoknak, kik félik a bűnt megkísérelni közületek. S ha állhatatosak vagytok, jobb néktek. Allah a Bűnbocsátó, a Könyörületes.

26. Allah azt akarja, hogy megnyilatkoztasson néktek, s vezessen titeket azoknak példáján, kik előttetek (éltek), s hogy megbocsásson néktek. Allah Mindenttudó, Bölcs.

27. S Allah meg akar bocsátani néktek, s azt akarja, hogy kik követik (saját) vágyukat, hát forduljatok el (azoktól) hatalmas fordulással.

28. Allah enyhíteni akarja rajtatok (a terhet), (miáltal) az ember gyengének teremtetett.

29. Ó, kik hisznek! Ne nyeljétek el vagyonotokat magatok közt haszontalan, s hanem legyen (olyan) kereskedés, melyben közösen kiegyeztek! S ne öljétek meg magatokat (egymást)! Lám! Allah felétek Könyörületes.

30. S ki ezt teszi ellenségeskedéssel, gonoszul, hát Mi őt a Pokolra vetjük, s ez Allahnak egyszerű.

31. Ha elkerülitek a nagy (dolgokat), mik bevégeztettek (megtiltatnak) számotokra, hát Mi levesszük rólatok rossztétemenyeiteket, s bevezetünk titeket a nemes kapun.

32. Ne kívánjátok azt, mi kiváltságban részesítette Allah az egyiket a másikkal szemben! A férfiaknak részesedése (van) abból, mit nyertek, az asszonyoknak részesedése (van) abból, mit nyertek. Kérjétek Allah kiváltságait! Lám! Allah minden dolgok Tudója.

33. Mindenkinek kijelölénk örökösét ahhoz, mit hátrahagynak a szülők és a rokonok. S kiknek jobbotokkal (egyezség) köttetett, hát (azoknak) adjátok meg részesedésüket. Lám! Allah minden dolgok Tanúja.

34. A férfiak kiállnak az asszonyokért, miáltal Allah (családfői) kiváltságában részesítette egyiket a másíkkal szemben, s miáltal áldoznak vagyonukból (eltartják az asszonyt). Hát a jótét asszonyok engedelmesek, megőrzői az ismeretlennek, mit Allah őrizett. Kiktől féltek, hogy fellázadnak, hát intsétek meg őket, s kergessétek el őket a nyugvóhelyekről, s intsétek meg őket. Ha engedelmeskednek néktek, hát ne keressétek ellenük az utat (sorsot). Lám! Allah a Magasságos, a Nagy.

35. S ha féltek a szakítástól kettejük (férj és feleség) között, hát küldjetek ítélőt a férfi családjából, s ítélőt az asszony családjából. Ha mindketten akarják a helyreigazítást, hát Allah egyetértést (teremt) kettejük közt. Allah Mindentudó, Értesült.

36. Szolgáljátok Allahot és ne állítsatok Őmellé semmit (bálványt)! S legyetek jók a szülőkhöz, a közeli rokonokhoz, árvákhoz, szűkölködőkhöz, a szomszédhoz, ki rokonod mellett (él), s a szomszédhoz, ki melletted (él), útitárshoz, vándorhoz, s kit jobbotok bír (szolgákhoz)! Íme! Allah nem szereti ki kérkedik s büszke.

37. Kik felhalmoznak, s uralkodnak az embereken fukarul, s elfedik, mit Allah adott nékik az Ő kiváltságából, hát a hitetleneknek előkészítettük a szörnyű szenvedést.

38. (Szintén azok), kik (úgy) áldoznak vagyonukból, hogy az embereknek látszódjék, de nem hisznek Allahban, sem az Ítélet Napjában. S ki a Sátánt (veszi) magához társul, hát a társa rossz.

39. Mi (várna) reájuk, ha hinnének Allahban, az Ítélet Napjában, s áldoznának abból, mit Allah adott nékik és Allah, s amiről Allah tud?

40. Lám! Allah nem ront meg szemernyit sem. S ha jótétre lel, hát Ő azt megkettőzi, s ad az Ő Színéből hatalmas bért.

41. S mi (lesz azokkal), akik ellen, Mi minden nemzetből tanút hozunk, s Mi hozunk téged (Ó, Muhammad) ellenük tanúnak?

42. Azon a Napon azok, kik tagadtak és nem engedelmeskedtek a Hírnöknek (majd azt szeretnék) ; hogy legyenek a földdel egy szinten, s nem hallgatják el Allah elől beszédüket.

43. Ó, kik hisznek! Ne közeledjetek az imához részegen addig, míg nem tudjátok, mit beszéltek, s ne (is) tisztátalanul, kivéve ha az utat járjátok addig, míg meg tisztálkodtatok. S ha betegek vagytok, vagy úton vagytok, vagy egyiktek az árnyékszékről jön, vagy asszonyt érintettetek és nem találtok vizet, hát végezzétek el szépen a földdel való tisztálkodást, tiszta (talajjal), s töröljetek meg arcotokat, s kezeiteket. Lám! Allah a Feloldozó, a Megbocsájtó.

44. Nem látád-é, kiknek megadatott rész az Írásból, (s azt) eltévelyedésre váltottak, s azt akarjak, hogy eltévelyítsék (az igazhívőket) az útról?

45. Allah ismeri a legjobban ellenségeiteket. S elégséges Allah Őrizőnek, s elégséges Allah Pártfogónak.

46. A zsidók közt (vannak), kik kiforgatják a szavak jelentését, s mondják: "Hallunk és nem engedelmeskedünk", s "hallj, mint ki nem hall!", s "figyelj ránk!" eltorzítva a nyelvükkel, s átdöfvén a vallást. Ha azt mondták volna: "Hallunk és engedelmeskedünk", "hallj és tekints ránk", jobb lenne nékik és egyenesebb. De megátkozá őket Allah hitetlenségük által és nem hisznek, csak keveset.

47 Ó, kiknek megadatott az Írás! Higgyétek, mit kinyilatkoztattunk megerősítve azt, mi veletek volt előzőleg, hogy leromboljuk színüket, és visszavessük azt kuszaságába, avagy megátkozzuk őket, ahogy Mi megátkoztuk a Szombat követőit. S Allah parancsa elvégeztetett.

48. Lám! Allah nem bocsátja meg, ha társakat (bálványokat) állítanak Őmellé. Megbocsát ezen kívül (mindent) annak, kinek akar. Ki társat (bálványt) állít Allah mellé, hát valóban hatalmas bűnt eszel ki.

49. S nem látád-é azokat, kik magukat művelik (tisztítják), mi több, Allah azt míveli, kit Ő akar, s ők nem lesznek megrontva szikrányit sem.

50. Nézd, hogyan eszelik ki Allah ellen a hazugságot, mi elég ahhoz, hogy nyilvánvaló bűn legyen!

51. Nem látád-é azokat, kiknek megadattak részek az Írásból, s kik hisznek a bálványokban és a hamis istenségekben, és (hogy) mondják ők azokra, kik hitetlenek: "Ezek jobban vezettetnek, mint azok,kik hisznek (Allah) útjában."?

52. Ők azok, kiket elátkozott Allah, s az kit Allah elátkoz, hát sohasem találsz néki (Ó, Muhammad) pártfogót.

53. Avagy van-é nékik részük. a mindenhatóságból? S ha van, hát nem adnak az embereknek szemernyit sem.

54. Avagy irigylik-é az embereket azért, mit megadott nékik Allah az Ő kiváltságából? Hát bizony, Mi megadtuk Ábrahám nemzetségének az Írást és a bölcsességet, s adtunk nékik hatalmas királyságot.

55. S közöttük (volt), ki hitt benne, s közöttük (volt), ki kikelt ellene. Elegendő a Pokol (tüze) felégetésükre.

56. Lám! Kik tagadják kinyilatkozásainkat, Mi Pokolra vezetjük őket. Mindahányszor megérett (leégett róluk) bőrük, felcseréljük azt egy másik bőrre, hogy ízleljék meg a szenvedést. Íme! Allah Nagyszerű, Bölcs.

57. S azokat, kik hisznek és jókat cselekednek, bejuttatjuk a Mennyekbe, mely alatt folyók futnak, s ebben ők idők végezetéig (tartózkodnak), ott (lesz) nékik megtisztított feleségük, s bejuttatjuk őket árnyas árnyak alá.

58. Lám! Allah megparancsolja néktek, hogy adjátok vissza a letéteket azok gazdáinak, s ha az emberek közt ítéltek, hát ítéljetek igazságosan. Lám! Allah nyájasan figyelmeztet titeket. Lám! Allah a Meghalló, a Meglátó.

59. Ó, kik hisznek! Engedelmeskedjetek Allahnak és engedelmeskedjetek a .Hírnöknek, s azoknak, kik a parancs gazdái (előljáróitok) közöttetek. S ha összekülönböznétek valamiben, hát hagyjátok azt Allahra, s a Hírnökre, ha hiszitek Allahot és az Ítélet Napját. Ez így jobb néktek, s szebb lesz a végén.

60. Nem láttátok-é azokat, kik színlelik, hogy hisznek abban, mi megnyilatkozott Néked, s mi megnyilatkozott előtted, s akarják, hogy hamis istenségek ítéljenek, miután már megparancsoltatott nékik, hogy tagadják meg azt? A Sátán el akarja tévelyíteni őket messzi eltévelyedéssel.

61. S ha mondva van nékik: "Jöjjetek ahhoz, mit Allah kinyilatkozott, s a Hírnökhöz", hát látnád a képmutatókat hogyan fordulának el Tőled (teljes) fordulattal.

62. S hát hogyan (lesz), ha csapás sújt le rájuk azáltal, mit kezük megelélőgezett? Majdan eljönnek Hozzád, s megesküsznek Allahra (mondván): "Nem akarunk mást, mint szépet, s egyetértést.

63. Ezek azok, kiknek tudja Allah, mi (rejtőzik) szívükben. Hát ellenezd őket, s intsd őket, s szólj nékik lelkükről szólván üzenő szót!

64. S nem küldénk a Hírnököt, csak hogy engedelmessé tegyen Allah engedelmével. Ha ők , midőn elkárhozzák magukat, hát eljőnek hozzád, hogy bűnbocsánatot kérjenek Allahtól, s hogy bűncsánatot kérjenek maguknak a Hírnöktől, s Allahot Megenyhülőnek, s Könyörületesnek találják.

65. Mi több, Uradat nem hiszik addig, míg arra nem (kérnek) hogy ítélj abban, mi közöttük burjánzik. Majd nem találnak magukban idegenkedést abban, mit elrendeltél, s alávetik magukat alázattal.

66. S ha Mi megírnánk reájuk, hogy: "öljétek meg magatokat, vagy hagyjátok el otthonaitokat!", hát nem tenné meg, csak kevés közülük. S ha ők azt tennék, mire intették őket, hát jobb lenne nékik, és erősebb (lenne hitük) szilárdsága.

69. S ki engedelmeskedik Allahnak és a Hírnöknek, hát azok azokkal (tartanak), kiket Allah kegyében részesít: próféták, szentéletűek, vértanuk és jótevők. Ők a legszebb társak!

71. Ó, kik hisznek! Legyetek elővigyázatosak, s induljatok felfedező útra kis csoportban, s induljatok felfedező útra tömegesen!

72. Lám! Köztetek ki lézeng, s ha csapás ér titeket mondja: "Allah kegyében részesített engem, midőn nem voltam vélük hitvalló".

73. S ha Allah kiváltsága ér titeket, hát ő úgy beszél, mintha nem lenne köztelek és közte szeretet: "ó, bár lehettem volna vélük, hát győztem volna hatalmas győzelemmel!"

74. Hadd harcoljanak Allah útján azok, kik feláldozzak, az evilági életet a Túlvilágért. S ki Allah útján harcol, akár megölettetik, akár győzedelmeskedik, hát Mi juttatni fogunk néki hatalmas bért.

75. Mi van véletek, hogy nem harcoltok Allah útján, és a férfiak gyengébbjei, az asszonyok és a gyermekek védelmében, kik mondják: "Urunk! Vezess ki minket ebből a településből (Mekka), melynek nemzetsége elkárhozott. S helyezz le nékünk Színedből őrizőt, s helyezz le nékünk Színedből pártfogót!"

76. Azok., kik hisznek, Allah útján harcolnak, s azok, kik tagadnak, a bálványok útján harcolnak, hát harcoljatok a Sátán kegyencei ellen! Lám! A Sátán bilincse gyenge.

77. Nem láttad-é azokat, kiknek mondva volt: "Tartsátok vissza kezeiteket, álljatok fel imára, adjatok kötelező alamizsnát", s midőn megíratott néktek a harc, hát egy csoport közülük megretten az emberektől, mintha Allahot rettegné avagy erősebb rettegéssel, s mondják: "Urunk! Miért írtad meg nékünk a harcot? Ó, ha feltartoztatnál bennünket egy rövidebb ideig!" Mondd (nékik, ó, Muhammad): "Az evilági élvezet kevés, a Túlvilág jobb azoknak, kik számon tartották (a gonoszt), s nem lesznek megrontva szikrányit sem.

78. Akárhol is vagytok beér titeket a halál, legyetek akar szilárd tornyokban is. S ha jó éri őket, mondják: "Ez Allahtól való." S ha rossz éri őket mondják: "Ez tőled való" (Ó, Muhammad). Mondd (nékik): "Minden Allahtól való. Hát mi a baj ezzel a néppel, (hogy) alig érik fel ésszel a történést?

79. Mi ér a jóbó1, hát Allahtól való, s mi ér a rosszból, hát magadból (fakad). Elküldtünk Téged (Muhammad) az embereknek Hírnökként, s Allah (erre) elegendő Tanúnak.

80. Ki a Hírnöknek engedelmeskedik, az Allahnak engedelmeskedik. S ki elfordul: hát nem küldöttünk téged reájuk őrizőnek.

81. S mondják: "Engedelmesség." S midőn eltávoznak tőled, (egy) csoport közülük máson töpreng, mint amit mondasz. Allah feljegyzi, amin (éjszakákon át) töprengenek. Hát szegülj szembe vélük, s hagyatkozz Allahra! Allah elégséges, mint (kire) ráhagyatkozz.

82. Hát nem latolgatják-é a Koránt? S ha (ez) mástól lenne, mint Allahtól, hát sok ellentmondást találnának benne.

83. S ha eljő nékik a biztonság vagy félelem híre, hát világgá kürtölik azt. S ha ezzel a Hírnökhöz, vagy közülük való elöljáróikhoz fordulnának, hát megtudnák, kik azok kik kiötlötték azt közülük. S ha nem lenne Allah kiváltsága reátok, és kegyelme, hát a Sátánt követnétek, csak kevesen nem (közületek).

84. Hát harcolj (Ó, Muhammad) Allah útján! Ne bízz meg (senkiben) csak önmagadban, s buzdítsd a hívőket! Allah azon van, hogy féken tartsa az elméjét azoknak, kik tagadnak. Allah erősebb fenyegető, és erősebb a megrovásban.

85. Ki közbenjár jó közbenjárással, hát lészen néki részesedése belőle, s ki közbenjár rossz közbenjárással, hát lészen néki felelőssége benne. Allah minden dolgok Felvigyázója.

86. S ha üdvözölve vagytok üdvözlettel, hát ti ennél szebben üdvözöljetek, avagy (legalábbis ugyanúgy) viszonozzátok. Lám! Allah minden dolgok Számontartója.

87. Allah! Nincs isten, csak Ő. Ő, Ki összegyűjt titeket a Feltámadás Napján, melyben nincs kétség. S ki igazabb, mint Allah, az elbeszélésben?

88. S mi van véletek, hogy két nézeten vagytok a képmutatókkal kapcsolatban, mikor Allah visszaveti őket azáltal, mit nyertek? Akarjátok-é vezetni azt, kit Allah eltévelyített? S kit Allah eltévelyített, hát sohasem találsz néki (Ó, Muhammad) utat.

89. Azt szeretnék, ha tagadnátok, ahogy ők tagadtak, s hogy legyetek (vélük) egy szinten. Hát ne vegyetek közülük patrónust, míg nem menekülnek Allah útján (Mekkából Medinába)! S ha megfordulnak, hát vegyétek; őket, öljétek le őket bárhol is találjátok őket, s ne vegyetek közülük patrónust, sem. Pártfogót!

90. Kivéve azokat, kik elérek ahhoz a néphez, mellyel szövetségetek van, avagy eljönnek hozzátok, s kebelük (szívük) megtiltja, hogy harcoljanak véletek, vagy harcoljanak népükkel. S ha Allah akarná, hát hatalmat adna nékik felettetek: így bizonyosan harcolnának véletek. S ha elzárkóznak tőletek, hát nem harcolnak véletek, s békét kötnek véletek. S nem helyezett le Allah néktek utat ellenük.

91. (Úgy) fogjátok találni, hogy mások azt akarják legyen biztonságuk tőletek, s biztonság népüknek. Mindahányszor zaklatáshoz fordulnak, hát elmerülnek benne. S ha nem zárkóznak el tőletek, s nem kötnek véletek békét, s (nem) tartják féken kezeiket, hát vegyétek őket, és öljétek le őket bárhol is leltek rájuk. Ezek. ellen lehelyeztük néktek a nyilvánvaló hatalmat.

92. S nem (lehet) hívőnek, hogy megölje a hívőt, csak tévedésből. S ki tévedésből hívőt öl, hát szabadítson fel hívő rabszolgát, s adjon (a megölt) családjának bánatpénzt, feltéve, ha könyöradománynak szánja. S ha (az áldozat) néktek ellenséges népből való, s ő hívő, hát szabadítsatok fel hívő rabszolgát. S ha (olyan) népből való, hogy közöttetek és közöttük szövetség van, hát adjatok bánatpénzt családjának, s szabadítsatok fel hívő rabszolgát. S ki nem talál, hát böjtöljön két egymást követő hónapon keresztül megbánásképpen Allahtól. Allah a Mindentudó, a Bölcs.

93. S ki hívőt öl szánt szándékkal, hát osztályrésze a Pokol, benne (tartózkodik) ő mindörökkön örökké. Megdühödik reá Allah és megátkozza őt, s előkészíti néki a hatalmas szenvedést.

94. Ó, kik hisznek! Ha küzdötök Allah útján, hát tegyetek különbséget (az emberek között), és ne mondjátok arra, ki békét köt veletek: "Te nem vagy hivő!" (s közben) vágyjátok megnyilvánulását az evilági életnek. Allahnál sok a zsákmány. Eképpen voltatok azelőtt, s Allah mannát (küldött) reátok. Hát tegyetek különbséget! Íme! Allah mit tesztek, (arról) Értesült.

95. Nem egyenlőek a (tétlenül) ülő hívők - nem azok, kik sérültek - azokkal, kik Allah útján törekvőek vagyonuk által, s életükkel. Előnyben részesíti Allah a vagyonuk és életük által törekvőket a (tétlenül) ülőkkel szemben egy fokozattal. S mindkettőnek megígérte Allah a jót. S Allah a törekvőknek az ülőkkel szemben, hatalmas bért juttat.

96. Fokozatok (ezek) Tőle, s megbocsátás és kegyelem. Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes.

97. Lám! Kiket az angyalok mulasztanak el, (s ők) megrontották önmagukat, (az angyalok) mondják: "Mi (bűnben) voltatok?" Mondják: "Leigázottak voltuk a földön." Mondják (az angyalok): "Hát nem volt-é (elég) tágas Allah földje, hogy elvándoroljatok rajta?" Ezeknek hajléka a Pokol, s sorsuk nyomorú.

98. Kivéve a férfiak, nők és gyermekek azon leigázottjait , kik nem képesek döntésre, s nem mutattak nékik utat.

99. Ezek számára Allah azon van, hogy feloldozza őket, s Allah Feloldozó, Megbocsájtó.

100. Ki elvándorol Allah útján, a földön sok tágas menedékre lel. S ki házából kijön Allahhoz és az Ő Hírnökéhez menekülvén, majd utoléri őt a halál, hát bére Allahra esik (hárul). Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes.

101. Ha a földet járjátok, hát nem vétek számotokra, ha lerövidítitek az imát attól félvén, hogy kik hitetlenek zaklatnak titeket. Mert bizony a hitetlenek néktek nyilvánvaló ellenségtek.

102. S midőn Te (Ó, Muhammad) közöttük vagy, s imára állítod őket, hát álljon egy csoport közülük véled, s hadd vegyék fegyvereiket. S midőn leborulnak, hát legyenek mögöttetek, s hadd jöjjön egy másik csoport, kik nem imádkoztak (ezideig), s hadd imádkozzanak Véled, s hadd legyenek elővigyázatosak, s (vegyék) fegyvereiket. Azok, kik tagadnak szeretnék, ha megfeledkeznétek fegyvereitekről és málhátokról, s reátok vetemednek egyetlen vetemedéssel. S nem vétek számotokra, ha akadályoztatva vagytok az esőtől, vagy betegek vagytok, s lehelyezitek (magatok mellé) fegyvereiteket S legyetek elővigyázatosak! Lám! Allah előkészíti a hitetleneknek a szörnyű szenvedést.

103. S midőn elrendelitek az imát, hát emlékezzetek Allahra állva, ülve, s oldalatokra (fordulva). S midőn megnyugodtatok, hát tartsátok meg az imát! Mert bizony az ima a hívők számára adott időkben íratott meg.

104. Ne engesztelődjetek meg a nép (ellenség) keresésében! Ha fájdalmatok van, hát nékik a fájdalmuk olyan, mint ti fájdalmatok, s amíg ti reménykedtek Allahban, ők nem. Allah a Mindenttudó, a Bölcs.

105. Íme! Kinyilatkoztattuk néked az Írást az Igazzal, hogy ítélj az emberek között abban, mit láttatott Véled Allah. S ne légy a megalkuvók védnöke!

106. Esdekelj Allah bűnbocsánatáért! Lám! Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes.

107. S ne állj ki azok mellett, kik ámítják önmagukat. Íme! Allah nem szereti, ki megalkuvó, bűnös.

108. Elbújnának az emberek elől, s nem bújnak el Allah elől. S Ő vélük van midőn (éjszaka) (arról) töprengenek, aminek mondandójába Ő nem egyezik meg. S Allah mit tesznek, (annak) Körülvevője.

109. Íme! Ti vagytok azok, kik kiálltatok értük az evilágon. S ki az, ki kiáll Allahnál érettük a Feltámadás Napján, avagy ki az kire hagyatkozzanak?

110. S ki a rosszat teszi, vagy megrontja önmagát, majd Allah bűnbocsánatáért esdekel, Allahot Megbocsátónak, Könyörületesnek találja.

111. S ki elnyeri a bűnt, hát elnyeri azt maga ellen. Allah a Mindenttudó, a Bölcs

112. S ki elnyeri a rosszat, avagy a bűnt, majd ráfogja azt az egyenesre (ártatlanra), hát magán viseli a hamisságot és a nyilvánvaló bűnt.

113. S ha nem lenne rajtad (Ó, Muhammad) Allah kiváltsága és kegyelme, egy csoport közülük elszánta volna rá magát, hogy eltévelyítsenek. De nem tévelyítik el, csak saját magukat, s nem ejtenek kárt Benned egyáltalán. S reád bocsájtá Allah az Írást és a bölcsességet, s meg-tanított arra, mit nem tudtál. Allah kiváltsága reád hatalmas.

114. Nem (szül) jót a sok összebeszélésük, kivéve ki elrendeli a könyöradományt, avagy illendőséget vagy jótéteményeket az emberek között. S ki ezt teszi, az keresi Allah gyönyörűségét, s Mi juttatunk számára hatalmas bért.

115. Ki szembeszáll a Hírnökkel miután megnyiIvánult néki az Útmutatás, és követi mi nem a hívők útja, hát fordítjuk őt (afelé), merre ő fordult, bevezetjük őt a Pokolba, s nyomorú végzet.

116. Lám! Allah nem bocsátja meg, ha társakat (bálványokat) állítanak Őmellé, de megbocsát ezen kívül annak, kinek akar. S ki társakat (bálványokat) állít Allah mellé, hát eltévelyedett, messzi eltévelyedéssel.

117. Hanem ők csak női bálványokhoz fohászkodnak, mi Rajta kívüli, s hanem ők csak a lázadó Sátánhoz fohászkodnak.

118. Kit megátkozott Allah, s az mondá (a Sátán): "elveszem a Te szolgáid közül a kijelölt részt.

119 S eltévelyítem őket, felcsigázom őket, s parancsolok nékik, s ők meg lemetszik a jószágok fülét. S bizony én megparancsolom nékik, s megváltoztatják Allah teremtését. S ki a Sátánt veszi patrónusnak Allah helyett, hát rajtaveszít nyiIvánvaló vesztéssel.

120. Az ígéretet tesz nékik, felcsigázza őket, s nem ígér a Sátán másképp, csak áltatással.

122. S kik hisznek, jókat cselekednek, hát bevezetjük őket a Mennyekbe, mely alatt folyók futnak, s ők abban halhatatlanok (lesznek) mindörökké. Allah ígérete igaz. S ki az ki igazabbat szól Allahnál?

123. S (ez) nem (az), mit kívántok, sem az, m it az Írás Népe kíván. Ki rosszat tesz, viszonoztatik néki, s nem talál magának Allahon kívül patrónust, sem pártfogót.

124. S ki jókat tesz férfi, vagy nő, s ő hívő, hát ezek belépnek a Mennyországba, s nem rontatnak meg szemernyit sem.

125. S ki jobb hitvallásában annál, mint ki muszlimként megbékéltette (alárendelte) céljait Allahnak; s ő jótevő, s követi Ábrahám, az egyenes, hagyatékát? S Allah Ábrahámot barátnak vette.

127. Kikérdeznek téged az asszonyokról, mondd: "Allah rendelkezik néktek őróluk, és (az is), amit olvastak néktek az Írásból a nők árváiról, kiknek nem adtátok meg, mi megíratott nékik, és akikkel kapcsolatban arra vágytok, hogy vélük nemezzetek (párosodjatok), s (Allah rendelkezik néktek) a gyenge (kiskorú) gyermekekről, s hogy igazsággal bánjatok az árvákkal.. Mit tesztek a jóból, hát lám! Allah annak Tudója.

128. S ha az asszony fél urának bántalmazásától, avagy az elhagyástól, hát nem vétek kettejüknek, ha jóvá teszik jóvátétellel, mi kettejük között (fennáll). A jóvátétel jobb. S megeleveníté a (férfiúi) lelkeket a kapzsiság. Ha jókat tesztek, s őrizkedtek, hat íme! Allah mit tesztek, arról Értesült.

129. Sohasem lesztek képesek, hogy igazságosak legyetek az asszonyokkal, akármennyire (is) vigyáztok. S ne forduljatok el teljes fordulattal, s ne hagyjátok hátra őt (nőt) függőségében! Ha jókat tesztek, s őrizkedtek, hát lám! Allah Megbocsájtó, Könyörületes.

130. S ha szétválnak, hát gazdagítja Allah mindkettőjüket Tőle való elrendeléssel. Allah a Mindenre kiterjedő, a Bölcs.

131. Allahé, mi az egeken és a Földön (van). S bizony Mi elrendeltük azoknak, kiknek megadatott az Írás előttetek és néktek, hogy tartsátok számon Allahot. S ha tagadtok, hát íme! Allahé, mi az egeken és a Földön (van). Allah a Gazdag, a Dicső.

132. Allahé, mi az egeken és a Földön (van), s Allah elegendő kire hagyatkozz

133. Ha akarja elmeneszt titeket, ó emberek, és másokat hoz. Allah erre képes.

134. S ki akarja az evilág viszonzását, hát Allahnál az evilág és Túlvilág viszonzása. Allah a Mindenthalló, a Mindentlátó.

135. Ó, kik hisznek! Legyetek megtartói az Igazságnak, (s legyetek) Allah szerinti (igazmondó) tanúk, akármennyire is magatok, szüleitek, rokonaitok ellen tanúskodtok. Legyenek gazdagok vagy szegények, hát Allah patrónusa mindkettőnek. S ne kövessétek a szenvedélyt, ha igazságot tesztek, s ha hamisan tanúskodtok vagy elutasítjátok azt, hát íme! Allah, mit tesztek, arról Értesült.

136. Ó, kik hisznek! Higgyetek Allahban, Hírnökében s az Írásban, mely megnyilatkoztatott az Ő Hírnökének, s az Írásban, mely megnyilatkoztatott azelőtt. S ki tagadja Allahot, az Ő angyalait, az Ő írásait, az Ő küldötteit és az Ítélet Napját, hát bizony eltévelyedett, messzi eltévelyedéssel.

137. íme! Kik hisznek, majd tagadnak, majd hisznek, majd tagadnak, majd gyarapszanak tagadásban, hát Allah nem bocsátja meg ezt nékik, s nem vezeti őket az úton.

138. Hirdesd a képmutatóknak (hippokratáknak), hogy rájuk a fájdalmas szenvedés (vár).

139. Azok, kik a hitetleneket veszik patrónusnak a hívők helyett, ők azok, kik megdicsőülnek? Lám! A megdicsőülés Allahtól való mindösszességében.

140. S bizony Ő kinyilatkoztatá reátok az Írásban, hogy midőn ha meghalljátok Allah igéit, az megtagadtatik és kigúnyoltatik. Hát ne üljetek velük addig, míg bele nem bocsájtkoznak egy másik elbeszélésbe! Íme! Ti tehát (ekkor) olyanok vagytok, mint ők. Lám! Allah összegyűjti a képmutatókat, s a hitetleneket a pokolba mindannyit.

141. Azok, kik reátok várnak, s ha tiétek a győzelem Allahtól, mondják: "Hát nem voltunk-é véletek?" S ha részesülnek belőle a hitetlenek, mondják: "Hát nem uraltunk-é titeket, s tiltottunk el titeket a hívőktől?" S Allah ítél köztetek a Feltámadás Napján. Sohasem tesz meg Allah a hitetleneknek a hívőkkel szemben utat.

142. Lám! A képmutatók (hippokraták) megszándékozzák téveszteni Allahot, s Ő megtéveszti őket. S midőn imára állnak fel, lustán teszik, hogy lássék az embereknek, s nem emlékeznek meg Allahról csak keveset.

143. Ingadozók ez (és az) között, nem (tartozva) ezekhez, sem azokhoz. Kit Allah eltévelyít, hát sohasem találsz néki utat.

144. Ó, kik hisznek! Ne vegyétek a hitetleneket oltalmazóknak a hívők helyett. Akarjatok-é Allahnak ellenetek szóló nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltatni?

145. Íme! A képmutatók a Pokol legbelső melységében (lesznek), s nem találsz nékik pártfogót.

146. Kivéve, kik megbánják, megjavulnak, megkapaszkodnak Allahban, s bevégzik hitvallásukat Allahért. Ezek a hívőkkel (tartanak). S Allah a hívőknek hatalmas bért juttat

147. Mit tesz Allah bűntetéstekkel, ha hálásak vagytok és hisztek? Allah a Hálás, a Mindenttudó.

148. Nem szereti Allah a kijelentést rossz szólammal a néptől, kivéve azoktól, kiket elnyomatás sújt. Allah a Meghallgató, a Mindenttudó

149. Ha jóba kezdtek nyíltan,vagy elfeditek azt, avagy feloldozzátok a rosszat, hát íme! Allah Feloldozó, Erőteli.

150. Íme! Kik tagadják Allahot és az Ő küldötteit, s különbséget akarnak tenni Allah és az Ő küldöttei között, mondják: "Hiszünk néhányban és tagadunk néhányat." S (a hit és a hitetlenség) közötti utat akarják.

151. Ezek ők, a hitetlenek, valóban, s előkészíténk a hitetleneknek iszonyú szenvedést.

152. Kik. hisznek Allahban és az Ő küldötteiben, s nem tesznek különbséget egyikük között sem közülük, ezeknek Ő meg fogja adni bérüket. Allah, a Megbocsájtó, a Könyörületes.

153. Kér Téged az Írás Népe, hogy nyilvánítsd ki nékik az égből (jövő) írást. Mert bizony megkérték Mózest ennél is többre, s mondák: "Mutasd meg Allahot félreérthetetlenül!" Hát lesújtott reájuk a villám romlottságukért, majd vevék a borjút, miután eljöttek hozzájuk a megnyilatkozások. S ez alól feloldozást adtunk, majd adtunk Mózesnek nyilvánvaló hatalmat.

154. Föléjük emeltük a Hegyet egyezségükért, s mondánk nékik: "Lépjetek be a kapun leborulva!" S mondánk nékik: "Ne szegjétek meg a szombatot! S vevénk tőlük szilárd egyezséget.

155. S miáltal megtörték egyezségüket, s mert megtagadták Allah igéit, megölték a prófétákat igaztalanul, s beszédükért: "Szívünk megkeményedett" - sőt megpecsételte azt Allah hitetlenségükért, s nem hisznek, csak kevesen.

157. Beszédükért: "Mi megöltük a Messiást, Jézust, Mária fiát, Allah prófétáját." S nem ölték meg őt, s nem is feszítették keresztre, hanem csak úgy tűnt nékik. Íme! kik különböztek benne, kétségük van felőle. S nincs nékik benne tudásuk, csak követik a sejtést. Bizonyosan nem ölték meg őt.

159. (Csak az a való) az Írás Népéből, ki hisz őbenne az ő halála előtt, s a Feltámadás Napján tanú lesz el1enük.

160. S bűnük által azok, kik zsidók, hát Mi megtiltottuk nékik a jókat, (mik) megengedettek voltak nékik, s mert akadályoztak sokakat Allah útján.

161. S vevék az uzsorát, midőn bevégeztetett az nékik (előzőekben), s elnyelék az emberek vagyonát hamisul. S előkészíténk a hitetleneknek közülük a fájdalmas szenvedést.

162. De kik megingathatatlanok a tudásban közülük és hívők, hisznek abban, mi kinyilatkoztatott Néked, s mi kinyilatkoztatott Előtted, (kik) az imádság megtartói, és juttatói a kötelező alamizsnának, kik hisznek Allahban és az Ítélet Napjában. Ezeknek juttatunk hatalmas bért

163. Íme! Mi sugalltunk Néked, ahogy sugalltunk Noénak és a prófétáknak őutána, s sugalltunk Ábrahámnak, Izmáelnek, Izsáknak, Jakabnak, a törzseknek, Jézusnak, Jóbnak, Jónásnak, Áronnak, Salamonnak és adtuk Dávidnak a Zsoltárok könyvét.

164. (Vannak olyan) küldöttek, kiket Mi felemlítettünk Néked előbb, s (olyan) küldöttek, (kiket) nem említettünk fel Néked. S Allah Mózeshez szólva szólt.

165. Küldöttek, kik hirdetők, s figyelmeztetők, hogy ne legyen az embereknek Allah ellen érve a küldöttek után. Allah a Nagyszerű a Bölcs.

166. De Allah bizonyságot tesz rá, mit Ő kinyilatkoztatott Néked, kinyilatkoztatta azt az Ő tudása által, s az angyalok (is) tanúságot tesznek. Allah elegendő Tanúnak.

167. Lám! Azok, kik tagadnak és akadályoznak Allah útján, hát eltévelyedtek messzi eltévelyedéssel.

168. Lám! Azok, kik és elkárhoznak, nem bocsát meg nékik Allah, s nem vezeti őket az úton.

169. Kivéve a Pokol útját, melyben (időznek) ők mindörökkön örökké, az idők végezetéig. S ez Allahnak egyszerű.

170. Ó, emberek! A Hírnök eljött az Igazzal az Uratoktól. Hát higgyetek, (így) jobb néktek. S ha tagadtok, hát íme! Allahé, mi az egeken és a Földön (van). Allah a Mindenttudó, a Bölcs.

171. Ó, Írás Népe! Ne essetek túlzásokba hitvallásotokban, s ne mondjátok Allahra, csak az igazat! Hanem a Messiás, Jézus, Mária fia Allah küldötte, az Ő (Allah) szava, amit intézett Máriához, s az Őtőle (Allahtól való) lélek. Hát higgyetek Allahban és küldötteiben, s ne mondjátok: "három" - fejezzétek be! (Ez) jobb néktek. Hanem Allah egy Isten. (Távol áll az) Ö magasztosságától, hogy legyen Néki fia: Övé, mi az egeken és a Földön (van). Allah elegendő, kire hagyatkozz.

172. A Messiás sohasem kicsinyli le, hogy Allah szolgája legyen, sem a közeledő angyalok. Ki lekicsinyli az Ő szolgálatát és fellengző, hát Ő felsorakoztatja őket mindahányat.

173. Azonban kik hisznek, s jókat cselekednek, hat Ő megfizeti nékik bérüket, gyarapítván őket az Ő kiváltságával. De kik lekicsinylőek és fellengzősek, hát megkínozza őket fájdalmas szenvedéssel. S nem találnak nékik Allah helyett oltalmazót, sem pártfogót.

174. Ó, emberek! Eljött néktek a bizonyság Uratoktól, s kinyilvánítottuk néktek a nyilvánvaló világosságot.

175. De kik hisznek Allahban, s megkapaszkodnak Őbenne, hát bevezeti őket kegyébe, ami Őtőle (való), s a kiváltságba. S elvezeti őket Hozzá az egyenes ösvényen.

176. Kijelentésedet várják, hát mondd: "Allah kijelentést tett a távoli rokonságról. Ha elrendeltetett (férfire) a pusztulás, s nincs néki gyermeke, de van nővére, hát néki (nővérének) fele (jár abból), mit hátrahagyott, s ő (a fivér) örökli azt, ha a (nővérnek) nincs gyermeke. S ha két nővér lenne,- hát kettőjüké a kétharmad (abból), mit hátrahagyott. S ha testvérek, férfiak és nők (vannak), hát a férfiúnak szerencséje (részesedése) annyi, mint két nőé. Allah kinyilvánítja néktek (ezt), nehogy eltévelyedjetek. Allah mindenek Tudója.