|
3. szúra
Imrán nemzetsége (medinai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Alif. Lám. Mim.
2. Allah! Nincs Isten, csak Ő, az Élő, az Örökkévaló.
3. Ő reád bocsájtá (Muhammad) az Írást az Igazzal, megerősítve azt, mit előtte kinyilatkoztatott, s lebocsajtá a Tórát és az Újszövetségi szentírást.
4. Azelőtt, útmutatásként az embereknek, s kinyilvánítá az Ismérveket. Lám! Azok, kik tagadják Allah igéit, számukra szörnyű a szenvedés. Allah Nagyszerű, Megtorló.
5. Lám! Nincs rejtve Allah elő semmi, ami a Földön és az égen (van).
6. Ő az, ki titeket úgy formál képre a méhekben, ahogy akar. Nincs Isten csak Ő, a Nagyszerű,a Bölcs.
7. Ő az, ki lebocsájtotta reád (Muhammad) az Írást az ítélkező (egyértelmű) kinyilatkozásokkal - ezek az Írás alapjai - és más jelképekkel. De azok, kiknek szívében kétely honol, követik azt, mi hasonlatos (többjelentésű), keresve a kísértést, értelmező kereséssel. De nem tudják értelmezését, csak Allah. S kik megingathatatlanok a tudásban mondják: "Hiszünk benne, minden az Urunktól jövendt", s nem emlékezik, csak a megértés embere.
8. Urunk! Ne engedd, hogy szívünk elbitangoljon, miután Te vezettél minket, s juttass nekünk Színedből kegyelmet! Íme! Te, csakis Te vagy az Adományozó.
9. Urunk! Te vagy, Ki összegyűjtöd az embereket a Napon, miben nincs kétség. Lám! Allah nem téveszti el a találkozót.
10. Lám! Kik tagadnak, hát sohasem segít rajtuk Allah ellenében vagyonuk, sem gyermekeik. Ők a Pokol tüzének éltetői.
11. Akár Fáraó nemzetsége, s kik előttük voltak, ők meghazudtolták kinyilatkozásainkat, hát megragadá őket Allah bűneik által, és Allah szigorú Büntető.
12. Mondd (Ó, Muhammad) azoknak, kik tagadnak: Le lesztek győzve, és össze lesztek gyűjtve a Pokolban, s nyomorúságos szállás(otok lesz).
13. S bizony volt néktek az égi jel két had képében, kik találkoztak. Az egyik Allah útján küzd, a másik hitetlen, kik puszta szemmel kétszer olyannak látszottak. Allah azt támogatja pártfogásával, kit akar. Íme! Ebben van a lecke azoknak, kik látnak.
14. Megszépíttetett az embereknek szeretete az asszonyoktól származó élvezeteknek, utódoknak, halmokba halmozott aranynak, ezüstnek, megbillogzott lónak, marhának és földnek. Ezek a földi élet vigaszai. S Allah, Nála (van) a legjobb szállás.
15. Mondd: "Hirdessek-é néktek jobbat ennél? Azoknak, kik őrizkednek, Uruknál a Kertek, melyek alatt folyók futnak, benne (tartózkodnak) mindörökkön örökké, párjuk szeplőtelen, s megelégedettség (lesz) Allahtól. Allah Látja szolgálóit."
16. Azok, kik mondják: "Urunk! Íme! Mi hiszünk, hát bocsásd meg nékünk bűneinket, és őrizz minket a Pokol szenvedéseitől",
17. Az állhatatosak, az igazak, az alázatosak, az áldozók és a bűnbocsánatért virrasztók.
18. Megvallá Allah, hogy nincs Isten, csak Ő. (S megvallották ezt) az angyalok, s kik a tudásban elsők. Fenntartva az Ő teremtését igazsággal, hát nincs Isten, csak Ő , a Nagyszerű, a Bölcs.
19. Íme! A hitvallás Allahnál az iszlám. S nem kerültek szembe azok, kiknek megadatott az Írás, csak miután a tudás is eljött hozzájuk, megszegve az (Írást) egymás közt. S ki tagadja Allah igéit, hát íme! Allah Gyors Számvető.
20. S ha vitába szállnak veled (Ó, Muhammad) , mondd: "Alávetettem célomat Allahnak, s (ugyanígy) azok, kik engem követnek. S mondd azoknak, kiknek megadatott az Írás, s kik Írástudatlanok: "Megbékéltetek (felveszitek az iszlámot)? S ha megbékéltek (felvették az iszlámot), hát bizony jól vezettetnek, s ha elfordulnak, hát rajtad áll az üzenés. Allah Látja alattvalóit.
21. Azok, kik tagadják Allah igeit, s levágjak a prófétákat igaztalanul, s lemészároljak azokat az emberek közül, kik elrendelik az igazságosat, hát hirdesd ki nékik a fájdalmas szenvedést.
22. Ezek azok, kiknek cselekedetei összeomlottak az evilágon és a Túlvilágon. S nincs nékik pártfogó.
23- Nem láttad-é azokat, kik részt kaptak az Írásból, s toboroztak Allah Írására, hogy ítéljen közöttük, majd néhányan közülük elfordultak, s ők az ellenzők?
24. Ez, miáltal ők mondják: "A Pokol tüze soha nem érint minket, csak megszámított napokig. S megtéveszté őket vallásukban az, mit ők eszeltek ki.
25. S hát hogy (legyen az velük), midőn Mi összegyűjtjük őket a Napon, miben nincs kétség, s minden lélek elnyeri mi jár néki, s ők nem rontatnak meg.
26. Mondd: "Ó, Allah! A Teljhatalmúság Birtokosa! Azt részesítesz teljhatalmúságban, kit akarsz, s attól vonod meg a teljhatalmúságot, kitől akarod. Azt emeled, fel kit akarsz, s azt alacsonyítod le, kit akarsz. Kezedben a jó lakozik. Lám! Te Mindenre képes vagy.
27 Átlényegíted az éjszakát nappallá, s átlényegíted a nappalt éjszakává. S kiváltod az élőt a holtból, s kiváltod a holtat az élőből, s azt táplálod, kit akarsz, számvetés nélkül.
28. S a hívők ne vegyék oltalmazóul a hitetleneket a (többi) hívő helyett! S ki ezt teszi, hát nem veszi őt Allah semmibe, s hanem hát őrizkedjetek tőluk őrizkedéssel. Allah int titeket maga, és Allahhoz vezet a végzet.
29. Mondd (Ó, Muhammad): "Hogy elfeditek-é, mit kebletek rejt, vagy kinyilvánítjátok, Allah tudja. S tudja mi (van) az egeken és a földön. Allah Mindenre Képes.
30. A Napon minden lélek szemben találja magát azzal, mit tett a jóból, s amit tett a rosszból. Kell hogy eközött és aközött (jó és rossz) legyen egy messzi táv. s Allah maga int titeket, s Allah Megszánja szolgálóit.
31. Mondd (Ó, Muhammad az embereknek): "Ha szeretitek Allahot, hát kövessetek engem, s Allah szeret titeket, és megbocsátja néktek vétkeiteket. Allah Megbocsájtó, Könyörületes."
32. Mondd: "Engedelmeskedjetek Allahnak és a Hírnöknek!" S ha elfordulnak, hát lám! Allah nem szereti a hitetleneket.
33. Íme! Allah kiválasztotta Ádámot, Noét, Ábrahám nemzetségét és Imrán nemzetségét mindenek felett.
34. Ők egymásnak utódai. Allah Mindent Halló, Mindenttudó.
35. Midőn mondá Imrán asszonya: " Uram! Megfogadtam Néked, hogy mi hasamban van felajánlom, hát fogadd el tőlem. Lám! Te vagy a Meghallgató, a Mindenttudó."
36. S midőn világra hozá, mondá: "Uram! Mit világra hoztam leány. S Allah jobban tudta, mit hozott világra. A fiú nem olyan mint a leány, s én elneveztem őt Máriának. Könyörgöm, védd meg őt és utódait a Sátántól, a kivetettől.
37. S elfogadá őt az ő Ura teljességgel, s ki teljesíti őt gyönyörű virággá, s kinevezé mellé Zakariást. Mindahányszor Zakariás betért hozzá a szentélybe, élelmet talált nála. Monda: "Ó, Mária! Honnan van néked mindez?" Mondá: Allahtól. S Allah azt táplálja, kit akar, számvetés nélkül."
38. S itt Zakariás hívta Urát, mondá: "Uram! Adj nékem üdvös utódot Színedből. Lám! Te vagy Meghallgatója a fohászkodónak."
39. S szólíták őt az angyalok, miközben ő a szentélyben imára állt: "Allah kihirdeti néked (fiad) Jánost, (kinek eljövetele) megerősíti Allah szavát, (s ki eljövend) úrként, tisztán, prófétaként a jócselekedetűek közül."
40. Mondá: "Uram! hogy lehetne nékem ivadékom, mikor a korom is előrehaladt, s asszonyom meddő?" (Az angyal mondá): "Eképpen (lesz). Allah azt teszi mit akar."
41. Mondá: "Uram! Tűzz ki nékem jelet (bizonyságként ).(Az angyal) mondá: "A jeled az, hogy nem beszélsz emberekkel három napig, csak jelzésekkel. Emlékezz Uradra sokat, imádkozz este és korán (reggel)!"
42. S mondák az angyalok: "Ó, Mária! Lám! Allah kiválasztott téged, megtisztított, s a világ asszonyai fölé emelt
43. Ó, Mária! Légy jámbor Uradhoz, borulj le, s hajolj meg a meghajlókkal!"
44. Ezek az ismeretlenség hírei. Sugalljuk azokat néked (Ó, Muhammad), s nem voltál (jelen) vélük, midőn tollaikat vetették (hogy megtudják), melyikük lészen Mária őrzője. S nem voltál vélük, midőn civakodtak.
45. S mondák az angyalok: "Ó, Mária! Lám! Allah kihirdeti néked az Ő szavával, kinek neve Jézus, a Megváltó, Mária fia, s ki kitűnik az Evilágon, a Túlvilágon, s (Allahhoz) közeli.
46. S beszélni fog az emberekhez bölcsőjében, s férfikorban. Ő a jótevők közül való."
47. (Mária) mondá: "Uram! Hogyan lehetne gyermekem, mikor ember nem érintett engem?" Mondá: "Eképpen. Allah azt teremt, mit akar." S ha Ő elrendel valamit, hát mondja néki: "Légy!" És lészen.
48. S Ő (az Úr) megtanítá néki (Jézusnak) az Írást, a bölcsességet, Tórát, és az Újszövetségi Szentírást.
49. (S megtevé őt) küldöttnek Izrael fiaihoz. (S mondá Jézus): "Íme! Elhoztam néktek a bizonyságot Uratoktól. Íme! Teremtek néktek agyagból madáralakzatot, rálehelek és Allah engedelmével madár lesz. S meggyógyítom a vakokat, leprásokat, s feltámasztom a halottakat Allah enged elmével. S hirdetem néktek mit egyetek, s mit tároljatok házaitokban. Lám! Ezekben hát a bizonyságok néktek, ha hívők vagytok.
50. S (eljövetelem) megerősítése annak, mi előttem kinyilatkoztatott a Tórából, s feloldok nektek néhányat azok közül, mik megtiltattak számotokra. Eljöttem hozzátok a bizonysággal Uratoktól, hát tartsátok számon Allahot, s engedelmeskedjetek!
51. Allah Uram és Uratok, hát szolgáljátok őt! Ez az Egyenes Ösvény."
52- S midőn megérzé Jézus közöttük a hitetlenséget, mondá: "Kik (állnak) pártomon az Allahhoz (vezető úton)?" Mondák tanítványai: "Mi Allah pártján (állunk). Hiszünk Allahban és valljuk, hogy mi megbékélünk (muszlimok vagyunk).
53. Urunk! Hisszük, mit kinyilatkoztattál, követjük a küldöttet, hát végy be minket az (igazat) vallók közé."
54. S cselt szőttek (a hitetlenek), de cselt szőtt Allah (őellenük): Allah a legjobb Cselszövő.
55. S mondá Allah: "Ó, Jézus! Íme! Ideiglenesen véget vetek földi életednek, Magamhoz emellek, s megtisztítalak azoktól, kik tagadnak. Megteszem azokat, kik téged követnek azok fölé, kik tagadnak az Ítélet Napjáig. Majd visszautatok Hozzám vezet, s ítélek közöttetek abban, miben különböztetek.
56. S kik hitetlenkednek, hát megbüntetetem őket szörnyű bűnhődéssel az Evilágon és a Túlvilágon; s nem lesz nekik pártfogó.
57. S kik hisznek, s jókat cselekednek, hát (Ő) megadja bérüket. Allah nem szereti a bűnösöket.
58. Ez hát, mit olvasunk néked az igékből, a bölcs emlékeztetőből."
59. Lám! Jézus olyan Allahnál, mint amilyen Ádám. Teremté őt porból, majd mondá: "Légy!" És Lészen.
60. Az igaz az Uradtól (jő, Ó, Muhammad), hát ne légy ingatag!
61. S ki véled vitába száll Ővele kapcsolatban miután eljött hozzád a tudás, hát mondd: "Jöjjetek! Behívjuk fiainkat és fiaitokat, asszonyainkat és asszonyaitokat, magunkat és timagatokat, majd meghódolunk (Urunk előtt), s Allah átkát szórjuk a hazugokra."
62. Íme! Ez valóban az igaz történet. Nincs Isten, csak Allah, s íme! Allah valóban a Nagyszerű a Bölcs.
63. S ha elfordulnak, hát lám! Allah Ismerője a megrontóknak,
64. Mondd: "Ó, írás népe! jöjjetek el az egyforma szóhoz (egyezséghez) közöttünk és közöttetek: "Nem szolgálunk mást, csak Allahot, s nem társítunk őhozzá senkit, s nem veszi senki közülünk a másikat Úr gyanánt Allah helyett" S ha elfordulnak, hát mondjátok: "Valljátok meg, hogy mi megbékélők (muszlimok) vagyunk!"
65. Ó, Írás népe! Miért vitatkoztok Ábrahámról, s nem jövendt el a Tóra és az Újszövetségi Szentírás csak Őutána? Hát nem éritek fel (ésszel)?
66. Lám! Ti vagytok azok, kik vitatkoztok, miben tudástok van. Hát miért vitatkoztok abban, miben nincs tudástok? Allah tudja, s ti nem tudjátok.
67. Ábrahám nem zsidó, sem keresztény, hanem egyenes (egyistenhívő), muszlim volt. S nem volt ő bálványimádó.
68. Íme! Azok az emberek számíthatnak Ábrahámra, kik követték őt, s ez a próféta (Mohamed próféta) és kik hittek. Allah a hívők patrónusa.
69. Az Írás népének egy része szeretne eltévelyíteni titeket. S nem tévelyítik el, csak önnön magukat, s nem érzik.
70. Ó, Írás népe! Miért tagadjatok Allah igéit, s ti vallomást tesztek (ennek igazára).
71. Ó, Írás népe! Miért öltöztetitek az igazat hamis (színbe ),s palástoljátok el az igazat és ti ezt tudjatok.
72. Mondá az Írás népének egy része: "Higgyetek abban, mi megnyilatkoztatott azoknak, kik hitték a nap kezdetét, és tagadták a végét; hátha tán visszatérnek.
73. S ne higgyetek, csak annak ki hitvallástokat követi." Mondd (Ó, Muhammad): "Íme! Az útmutatás Allah útmutatása, hát legyen megadatva az olyan bárkinek, mint mi megadatott néktek, vagy különben vitatkoznak véletek Uratoknál." Mondd (Ó, Muhammad): "Lám! A kiváltság Allah kezében (van). Annak juttat belőle, kinek akar. Allah a Mindent Átölelő, Mindent tudó."
74. Azt részesíti kegyelmében, kit akar. Allah a Kiváltságos, a Hatalmas.
75. S az Írás Népe között van, (kit) ha megbízol (egy) halom (kinccsel), visszahozza hozzád. S közöttük kit ha megbízol egy dinárral, nem hozza vissza hozzád, hacsak nem jársz reá (kellő) kiállással. Ez, miáltal ők mondják: "Nincs kötelezettségünk a gojokkal (szemben). S mondanak Allahra hazug (szót), s ők tudják.
76. Mi több! Ki beteljesíti egyezségét és őrizkedik, hát lám! Allah szereti az őrizkedőket.
77. Lám! Kik Allah egyezségét és hitüket aprópénzre váltják, azoknak nincs teremtés a Túlvilágon. Allah nem beszél hozzájuk, nem is néz feléjük a Feltámadás Napján, s nem is gyarapítja őket. Számukra fájdalmas szenvedés (lesz).
78. S lám! Közöttük egy csoportnak kiszínezi nyelve az Írást, hogy (úgy) tartsátok, (beszédük) az Írásból (jő), pedig az nem az Írásból (jő). Mondják: "Ez Allahtól (való)", pedig az nem Allahtól (való). S mondanak Allahra hazug (szót), s ők tudják.
79. Nem (lehet) az embernek, miután megadta neki Allah az Írást, bölcsességet, prófétaságot, hogy azt mondja a (többi) embernek: "legyetek az én szolgáim Allahéi helyett." Hanem legyetek hűbéresei az Úrnak, ahogy az Írást tanítottátok, s ahogy tanultátok!
80. S nem parancsolta néktek, hogy az angyalokat és a prófétákat vegyétek úrnak. Parancsolna-é néktek a hitetlenséget, miután muszlimok lettetek?
81. Midőn vevé Allah a próféták egyezségét, (mondá): "Lássátok mit adtam néktek: Írást és bölcseletet. Majd eljön hozzátok a Hírnök, megerősítvén azt mi véletek van. Higgyetek néki, s fogjátok pártját!" Mondá: "Elhatározátok-é, s (magatokra) veszitek-é ezen terhem? Mondák: "Elhatározánk." Mondá: "Hát valljátok meg, s én véletek vallok."
82. S kik ezek után elfordulnak, hát azok züllöttek.
83. Másra, mint Allah hitvallására vágyhatnak-é, midőn Neki hódol be (minden), mi az egeken és a Földön (van), engedelmességgel vagy utálattal, s Hozzá térnek meg.
84. Mondd (Ó, Muhammad): "Hiszünk Allahban, abban mi nékünk kinyilatkoztatott, s mi megnyilatkozott Ábrahámnak, Izmáelnek, Izsáknak, Jakabnak és a törzseknek, s mi megadatott Mózesnek, Jézusnak és a prófétáknak Uruktól. Nem különböztetjük meg egyiket sem közülük, s Őbenne mi (muszlimként) megbékülünk."
85. S ki más hitvallásra vágyik mint a megbékélés (iszlám), hát nem fogadtatik el tőle soha, s ő a Túlvilágon a vesztesek között (lesz).
86. Hogy vezesse Allah a népet, kik tagadtak hitük után, (miután) vallottak, hogy a Hírnök igaz, s eljöttek hozzájuk a bizonyságok. Allah nem vezeti a bűnösök népét.
87. Ezeknek osztályrésze, hogy ül rajtuk Allah, az angyalok, s mindannyi ember átka.
88. (A pokolban) benne (tartózkodnak) ők mindörökkön örökké. Nem enyhíttetik róluk, szenvedésük, s nem ők, kik mentesülnek.
89. Csak kik megbánják ezek után, s jókat cselekednek. Íme! Allah a Megbocsájtó, Könyörületes.
90. Lám! Kik tagadnak hitük után, majd gyarapszanak a tagadásban, hát sohasem fogadtatik el megbánásuk, s ők az eltévelyedettek.
91. Lám! Kik tagadtak, s hitetlenkent halnak meg, egyikőjüktől sem fogadtatik el soha a földkerekséget (is) megtöltő arany, ha megváltani akarná magát általa. Számukra a fájdalmas szenvedés (lesz), s nem lészen pártfogójuk.
92. Nem vívjátok ki a kegyeletet amíg nem áldoztok abból, mit szerettek, s akármit is áldoztok, Allah ennek Tudója.
93. Minden étek megengedett volt Izrael fiainak, kivéve, mit Izrael magának tiltott meg még a Tóra megnyilatkozása előtt. Mondd: "Hozzátok el a Torát, és olvassátok azt, ha igazak vagytok!"
94. S kik ezek után hazug szót eszelnek ki Allahra, azok a bűnösök.
95. Mondd: "Allah igaz, hát kövessétek Ábrahám, az egyenest felekezeté! (Ő) nem volt bálványimádó.
96. Lám! Az első Szentély az embereknek Bekkába (Mekkába) helyeztetett áldottként, s útmutatásként a teremtményeknek.
97. Emitt tiszta bizonyságnak a hely, hol Ábrahám állt (imára), s ki belép, az biztonságban (van). A Szentélyhez való zarándoklás az embereknek Allah iránti kötelesség, (ez hát annak) ki hozzá módot (talál). S ki tagad, hát Allah Független a teremtményektől.
98. Mondd: "Ó, Írás népe! Miért tagadjátok Allah igéit, s Allah Tanúja annak, mit tesztek."
99. Mondd: "Ó, Írás népe! Miért tartjátok vissza Allah útjától azokat, kik hisznek? (S miért teszitek azt) tekervényessé, mikor ti hitvallók vagytok? Allah nem az, Ki nincs tudatában, mit tesztek."
100. Ó, kik hisznek! Ha engedelmeskedtek a csoportnak, kinek megadatott az Írás, hát visszatérítenek ők titeket hitetek után hitetlenné.
101. Hogy tagadhattok, midőn néktek olvastatott Allah igéje, s az Ő hírnöke közöttetek (van)? S ki kiböjtöli (erősen ragaszkodik) Allahot, hát az az egyenes ösvényre, vezettetik.
102. Ó, kik hisznek! Tartsátok számon Allahot igaz megtartással , s ne haljatok meg, csak ha már muszlimként megbékéltetek (Őbenne)!
103. Tartsátok meg Allah kötelekét mindnyájan és ne váljatok szét! Emlékezzetek Allah kegyére reátok, midőn ellenség voltatok,s összhangot teremtvén szíveitek között az Ő kegye által testvérek lettetek. S (midőn) a tüzes szakadék peremén voltatok, megmentett titeket tőle. Eképpen nyilvánítja ki nektek Allah igéit, hátha tán jó útra tértek.
104. S legyen belőletek (olyan) nemzet, kik felhívnak a jóra, elrendelik a helyest, s véget vetnek a trágárságnak! Ezek ők, a boldogulók.
105. S ne legyetek olyanok, mint kik szétváltak, s összekülönböztek, miután eljöttek hozzájuk a bizonyságok! S ezek számára a hatalmas szenvedés (lesz).
106. (Azon) a Napon kifehérednek az arcok és megfeketednek az arcok. S kiknek arca megfeketedett, (mondva lesz nékik): "Hitetek után hitetlenekké lettetek-é? Hát ízleljetek meg a szenvedést, miáltal tagadtatok.
107. S kiknek arcuk kifehéredik, hát ők Allah kegyében (lesznek), s ők abban (tartózkodnak) mindörökkön örökké!
108. Ezek Allah igéi. Olvassuk ezt neked igazul. Allah nem akar bűnt a teremtményeknek.
109. Allahé, mi az egeken, s mi a földön (van). Allahhoz téríttetnek meg a dolgok.
110. Ti vagytok a legjobb nemzet, kik az emberiségből kiemelkedtek. Elrendelitek a helyest, véget vettek a trágárságnak, s hisztek Allahban. S ha az Írás népe hinne, hát jobb lenne nékik. S (van) közöttük ki hisz, de legtöbbjük züllött.
111. Ők nem árthatnak nektek, csak jelentéktelenül. S ha harcolnak véletek, megfordulnak és menekülésre fogják. Majd nem lészen pártfogójuk.
112. Gyalázat sújtja őket bárhol ütik fel fejüket, hacsak nincs Allah köteléke és az emberek köteléke. S magukra zúdították Allah haragját, és szerencsétlenséggel sújtatnak, miáltal tagadták Allah kinyilatkoztatásait, s levágták a prófétákat igaztalanul. Ez hát, miáltal ők fellázadtak és ellenszegültek.
113. Ők nem egyformák. (Van) az írás népe között (olyan) nép, mely megrendíthetetlen, olvassa Allah igéit éjszaka idején, s leborul.
114. Hisznek Allahban, az Ítélet Napjában, elrendelik a helyest, véget vetnek a trágárságnak, s versengenek a jókban. Ezek a jótevők.
115. S bármi jót tesznek, nem tagadtatnak meg általa, s Allah ismerője az őrizkedőknek.
116. Lám! Kik tagadnak,vagyonuk és gyermekeik sohasem segítik őket Allah ellen egyáltalán. Ezek a Pokol követői, s benne (tartózkodnak) ők mindörökkön örökké.
117. S amire áldoznak az evilági életben olyan, mint a jeges szél, ami (annak a) népnek termését sújtja, mely elkárhozta önmagukat, és az megsemmisíti azt. Nem Allah kárhozta el azt, hanem magát kárhoztatta el.
118. Ó, kik hisznek! Ne vegyetek bizalmatokba (senkit) magatokon kívül, (olyat ki) nem kímél, hogy leverjen; szeretnének gátat vetni néktek. Szájukból gyűlölet hangzik, de mit keblük rejt nagyobb. Mert bizony Mi kinyilatkoztuk néktek az Igét, ha feléritek (ésszel).
119. Lám! Ti azok vagytok, kik szeretitek őket, ők nem szeretnek titeket, és hisztek az Írás összességében. Midőn, ha találkoznak veletek mondják: "Hiszünk!" S ha félrevonulnak belétek marnák ujjaikat dühükben. Mondd: "Pusztuljatok el dühötökben!" Allah Tudója, mit rejt kebletek.
120. S ha jó ér titeket (az) rossz nékik, s ha baj sújt titeket, örülnek néki. De ha állhatatosak vagytok, s őrizkedtek, ármányságuk nem károsít titeket egyáltalán. Allah, mit tesztek, arról Tökéletesen Tud.
121. S midőn útnak indultál (hajnalban) családodtól, (hogy) kijelöld a hívők állását a harcban, hát Allah Meghallgató és Mindenttudó.
122. Midőn két csapatot közületek az a gond ért, hogy elbuknak, hát Allah volt oltalmazójuk. S Allahra hagyatkozzanak az igaz hívők!
123. Allah győzelemre vitt titeket Badrnál, pedig azelőtt ti megalázottak voltatok. Hát tartsátok számon Allahot, hátha tán megháláljátok.
124. S mondád a hívőknek: "Hát nem elég-é néktek, ha nyújt számotokra Uratok háromezer angyalt, kik leszállnak (segítségetekre)?
125. Mi több! Ha állhatatosak vagytok, őrizkedtek, és rátok törnek hirtelen, ekkor nyújt néktek Uratok ötezer angyalt, feltartóztathatatlanokat.
126. S amit tesz Allah (ezáltal), csupán hirdetés néktek, s hogy általa megnyugodjék szívetek. S nincs győzelem csak Allahtól (jövő). Allah a Nagyszerű a Bölcs."
127. S vágja le Ő egy részüket azoknak, kik tagadnak, avagy tiporja le őket, hogy meghátráljanak, megsemmisüljenek.
128. Nincs néked (Ó, .Muhammad) egyáltalán dolgod (velük) akár megenyhül (Ő) feléjük, akár bünteti őket. Ők a bűnösök.
129. Allahé, mi az egeken és a Földön (van). Megbocsát kinek akar, s megbünteti, kit akar. Allah Megbocsájtó, Könyörületes.
130. Ó, kik hisznek! Ne nyeljétek el az uzsorát többet és még többet! Tartsátok számon Allahot, hátha tán boldogultok!
131. Őrizkedjetek a Pokoltól, amely a hitetleneknek készíttetett!
132. S engedelmeskedjetek Allahnak, a Hírnöknek, hátha tán megkegyelmez nektek (Allah).
133. S versengjetek megbocsátásért Uratoktól, s a Mennyország, (minek) szélessége, mint az egek és a Föld, az őrizkedőknek készíttetett,
134. Kik áldoznak nyugalomban s hányattatásban, s kik megfékezik dühüket, megbocsátanak az embereknek. Allah szereti jótevőket.
135. S azoknak, kik midőn (ha) teszik a ledérséget, avagy megrontják magukat, hát Allahra emlékeznek, s bűnbocsánatért esedeznek vétkeikért. - S ki, ha nem Allah bocsátja meg a bűnöket? - S nem esnek újból abba, mit tettek, és ők tudják.
136. Ezeknek osztályrésze megbocsátás Uruktól, s Mennyek, melyek alatt folyók futnak, s azokban (tartózkodnak) ők mindörökkön örökké, s kegy bére (azoknak), kik munkálkodtak.
137. S már elmúltak rendek előttetek, hát haladjatok a földön és lássátok, mily volt beteljesülése a hazugoknak!
138. Ez kinyilatkoztatás az embereknek, útmutató és intelem azoknak, kik őrizkedők.
139. Ne hagyjátok el magatokat, ne csüggedjetek, ti kerekedtek felül, ha hívők vagytok.
140. Ha csapás ér titeket, a (hitetlenek) népét is csapás érte, mint ott (badri ütközet). Azok a napok, melyeket viszontagságossá tettünk az emberek között, hogy tudja meg Allah, kik hisznek, s hogy vegyen közületek Ő vértanúkat, s Allah nem szereti a rossztevőket.
141. S tegye próbára Allah, kik hisznek és semmisítse meg a hitetlenek (reményeit)!
142. Avagy arra számítátok, hogy beléptek a Mennyországba, miközben Allah tudja, kik azok, kik fáradoztak közületek és tudja, kik az állhatatosak?
143. S bizony kívántátok a halált, még mielőtt találkozátok véle. S (most) nézzétek, s ti látói vagytok.
144. S Muhammad nem más, mint Hírnök, s küldöttek őelőtte (is) elmúlának. Lehet az, hogy midőn ha meghal, avagy megölettetik, ti sarkon fordultok? Ki sarkon fordul, hát nem okoz kárt Allahnak egyáltalán, s a hálásakat Allah megjutalmazza.
145. S nem hal meg lélek, csak Allah engedelmével, ahogy a sors megírja. S ki az evilági viszonzást akarja, adunk belőle, ki a túlvilági viszonzást akarja, adunk belőle. Viszonyunk (mindent) a hálásaknak.
146. S hány prófétával harcolt együtt sok odaadó (hívő), (kik) nem hunyászkodtak meg, midőn (csapás) érte őket Allah útján, s nem. gyengültek el, s nem is törtek meg. Allah szereti az állhatatosakat.
147. S nem volt (más), mit mondtak csak azt, hogy: "Urunk, bocsásd meg nékünk bűneinket s hiábavalóságunkat dolgainkban! Szilárdítsd meg lábainkat, (s tégy minket) győztessé a hitetlenek népe fölött!"
148. S megadá nékik Allah az evilág viszonzását s a Túlvilág jóságos viszonzását. Allah szereti a jótevőket.
149. Ó, kik hisznek! Ha engedelmeskedtek azoknak, kik hitetlenek, (ők) sarkon fordítanak titeket, s ti vesztesként fordultok meg.
150. Mit több! Allah a ti Felségetek, s Ő a Pártfogók Legjobbika.
151. S vetünk szívébe azoknak, kik hitetlenek rettegést, miáltal bálványokat állítottak Allah mellé, melyeknek nem adatott hatalom. Hajlékuk a Pokol, s a nyomor a lakóhelye a rossztevőknek.
152. Bizony Allah megerősíti néktek ígéretét, midőn megfutamítjátok őket az Ő engedelmével. (S ezt) mindaddig (tartja), míg (bátorságtok) el nem bukik, avagy össze nem különböztök az. akaratban, s engedetlenkedtek, miután megmutatta néktek, mit szerettek. Közületek (van), ki akarja az evilágot, s közületek (van), ki akarja a Túlvilágot. S majd elmenekített titeket tőlük, hogy megpróbáljon titeket. S bizony feloldozást (nyertetek), s Allah kiváltságos a hívőkkel.
153. Midőn menekültetek, s nem szenteltetek figyelmet senkinek, a Hírnök hátulról hívott titeket. S ő viszonzá néktek a bánatot az (ő) bánatáért, (s hogy megtanítson titeket) ne szomorkodjatok azért, mit elhibáztatok. sem azért, mi sújt titeket. Allah Értesült arról, mit tesztek.
154. Majd rátok bocsátotta a bánat után a biztonságot. Szendergés ködösíté el (egy) rendet közületek. S (egy másik) rendet csak önmaga érdekelte, Allahra igaztalanul gondolt, a tudatlanság gondolatával. Mondák: "Van-é nékünk részünk az elrendelésben?" Mondd: "Az elrendelés összességében Allahé." S magukba rejtik, mit nem nyivánítának ki néked. Mondják: "Ha lenne részünk az elrendelésben, nem ölettettünk volna meg emitt." Mondd: "Még ha a házaitokban is lettetek volna, tovatűntek volna azok, kiknek megíratott a megölettetés a nyugvóhelyeikre, (hogy emígy) próbálja meg Allah, mi (van) a kebletekben, s tegye próbára, mi (van) szívetekben.. Allah Tudója, mit (rejtenek) a keblek.
155. Lám! Kik elfordultak közületek a napon, mikor a két csapat találkozott, hát a Sátán az, ki (bűnre) csábította őket egynéhány (dologgal), mit kiérdemeltek. Bizony feloldozta őket Allah. Lám! Allah Megbocsátó, Irgalmas.
156. Ó, kik hisztek! Ne legyetek olyanok, mint kik tagadtak, és mondták testvéreiknek, midőn azok az utat járták avagy hadban voltak; "Ha vélünk lettek volna nem haltak volna meg, s nem is ölettek volna meg." S tegye ezt Allah gyötrelemként szívükben! Allah éltet, halálba visz, s Allah mit tesztek, Látja.
157. S mi (történik), ha megölettettek Allah útján, avagy meghaltok? A megbocsátás Allahtól és a kegyelem bizony jobb, mint az, mit (ők) gyűjtögetnek.
158. Mi (történik) ha meghaltok, avagy megölettettek, (s midőn) Allahhoz egybehívattattok?
159. Allah kegyelméből elnéző voltál velük (Ó, Muhammad). S ha lettél volna ádázul zordszívű, hát szétszóródtak volna körödből. Hát oldozd fel őket, kérj rájuk megbocsátást, mutass rá nékik a dolgokra! S midőn eltökélted magad, hát hagyatkozz Allahra! Lám! Allah szereti (azokat, kik Reá) hagyatkoznak.
160. Ha Allah pártotokat fogja, hát nincs néktek legyőzőtök. S ha megvonja tőletek, hát ki fogja pártotokat Őutána? Hagyatkozzanak Allahra a hívők!
161. Nem áll a prófétának, hogy sikkasszon. S ki sikkaszt, hozza azt, mit sikkasztott a Feltámadás Napjára, majd minden lélek aszerint fizettetik meg, mit megérdemel, s ők nem lesznek elkárhoztatva.
162. S az, ki követi Allah megelégedettséget olyan-é, mint aki kivívja Allahtól az elkárhozást, s hajléka a Pokol, s a sorsa nyomorú?
163. Allahnál fokozatok vannak, s Allah Látója annak, mit tesznek.
164. Mert bizony Allah kegye (szállt) a hívőkre, midőn elküldte közéjük a Hírvivőt közülük, ki olvassa nékik az Ő igéjét, okosbít ja őket, megtanítja nékik az Írást, a Bölcsességet. Azelőtt ők nyilvánvaló eltévelyedésben éltek.
165. S midőn csapás ért titeket, a ti csapásotok (rájuk) kétszeres. Mondtátok: "Honnan ez?" Mondd (nékik, Ó, Muhammad) belőletek (fakad). Lám! Allah Mindenre képes.
166. S ami lesújtott reátok, midőn a napon a két csapat találkozott, hát az Allah engedelmével volt, hogy Ő megtudja, kik a hívők,
167. S hogy Ő megtudja, kik a képmutatók. Mondva vagyon nékik: "jöjjetek Allah útján harcolni, avagy védekezzetek!" Mondák: "Ha mi tudnánk a harcot, követnénk titeket. S ők a hitetlenséghez azon a napon közelebb voltak, mint a hithez. Szájuk azt mondja, mi nincs a szívünkben. Allah a Legjobb Tudója annak, mit elfedtek.
168. Kik mondák testvéreiknek (kik harcba mentek), miközben (ők otthon) ültek: "Ha nékünk engedelmeskedtetek volna, nem ölettetek volna le." Mondd (nékik, ó, Muhammad): "Hárítsátok el magatoktól a halált, ha igazak vagytok!"
169. Ne számítson az, ki leöletett Allah útján, halottnak! Sőt, élő ő. Ők Uruknál elláttatnak.
170. Boldogok, miáltal Allah kiváltságából részesülnek, megörvendeztetik azokat, kik nem csatlakoztak hozzájuk a hátramaradottaik közül. S nem jő reájuk a félelem, s nem ők bánkódnak.
171. Megörvendeztetnek Allah kegyelméből és kiváltságából. Lám! Allah nem fecsérli el a hívők bérét.
172. Kik Allah és a Hírnök kedve szerint járnak, miután megsebesültek, s kik jótevők és őrizkednek, (azoknak a) jutalma hatalmas.
173. Azok, kiknek az emberek mondják: "Íme! Az emberek ellenetek gyülekeznek, hát féljétek őket!" De hitükben tovább gyarapodtak, s mondták: "Allahra számítunk és Ő a legjobb, (kire) hagyatkozunk.
174. Hát megfordultak Allah kegyelméből és kiváltságából, s nem érintette őket a rossz. S követték Allah megelégedettségét. Allah a Hatalmas Kiváltság Birtokosa.
175. Hanem az a Sátán, ki megfélemlíti az Ő híveit. Hát ne féljétek őket (ellenségeiteket), féljetek Engem, ha hívők vagytok.
176. Ne bántson téged az, ha ők a hitetlenségbe rohannak. Lám! Ők sohasem okoznak kárt Allahnak semmiben sem. Allah akarja úgy, hogy nem teremt nékik szerencsét a Túlvilágon, s rájuk hatalmas szenvedés (vár).
177. Kik a hitet tagadásra váltották, nem okoznak kárt Allahnak semmiben sem, s rájuk fájdalmas szenvedés (vár).
178. S ne számítsanak, kik tagadnak arra, hogy mit kiszabunk nékik, jó önmaguknak, hanem mit kiszabunk nékik (arra jó), hogy tovább gyarapítsák a vétkeket, s rájuk iszonyú szenvedés (vár).
179. Nem arra (törekszik) Allah, hogy meghagyja a hívőket, ahogy ti vagytok. (Ez) addig (tart), míg megkülönbözteti a gonoszt a jótól. S nem arra (törekszik) Allah, hogy fölfedje néktek a Láthatatlant, hanem Allah kiszemeli az Ő küldötteiből azt, kit Ő akar. Hát higgyetek Allahban és az Ő küldötteiben! S ha hisztek és őrizkedtek, hát számotokra hatalmas a bér.
180. S ne számítsanak azok, kik (fukar ,módon) felhalmozták azt, mit Allah adott nekik az Ő bőkezűségéből, hogy ez által jobb (lesz) nékik! Sőt balsors (lesz) nékik. Örvül öleli őket, a Feltámadás Napján, mit felhalmoztak. Allahé az egek és a Föld öröksége, s mit tesztek, arról Allah Értesült.
181. Mert bizony meghallá Allah beszédét azoknak kik mondák: "Lám! Allah szegény, s mi gazdagok vagyunk." Felírjuk, mit mondtak, s hogy megöltek igaztalanul a prófétákat, majd Mi mondjuk: "ízleljétek meg az égetés kínjait!"
182. Ez (azért lesz), mit megelőlegezett kezetek. Allah nem elkárhoztatója az (Ő) szolgáinak.
183. S (ők), kik mondták: "íme! Allah megegyezett velünk, hogy ne higgyünk a Hírnöknek addig, míg el nem hozza nekünk az áldozatot, mit tűz emészt." Mondd (nekik,ó, Muhammad): "már eljöttek hozzátok a küldöttek előttem a kinyilatkozásokkal, s arra mit mondtatok? Hát miért öltétek meg őket, ha igazak vagytok?"
184. S ha megtagadnának téged, hát bizony megtagadtattak a küldöttek, kik előtted (voltak), (kik) elhozták a kinyilatkozásokat, a Zsoltárokat, s a fényt árasztó Írást.
185. Minden lélek megízleli a halált. Hanem megfizettetik néktek béretek a Feltámadás Napján. S ki el távolíttatik a Pokoltól, és bevezettetik a Mennyországba, hát valóban győztes. S mi az evilági élet,ha nem csalóka káprázat.
186. Próbára lesztek téve vagyonotokkal, önmagatokkal, és meg kell hallanotok a sok gyarlóságot azokról, kiknek megadatott az Írás előttetek, s kik bálványt állítottak. Hanem legyetek állhatatosak, őrizkedjetek, s ez a dolgok rendíthetetlensége.
187. Midőn vevé Allah egyezséget azoknak, kiknek megadatott az Írás (Ő mondá): "(Ez azért van), hogy tegyétek nyilvánvalóvá az embereknek, és ne palástoljátok el azt." S elveték azt hátuk mögé, és aprópénzre váltottak azt. Hát nyomor az, mit kiváltottak.
188. Ne vegyétek figyelembe azokat, kik örülnek, (annak) mi nékik megadatott és szeretnék, ha megdicsőülnének azáltal, mit nem tettek. Hát ne vegyétek őket számba, (ők) kivívói a kínoknak, s nékik fájdalmas szenvedés (jár).
189. Allahé az egek és Föld Teljhatalmúsága. Allah Mindenre Képes.
190. Lám! Az egek és Föld teremtésében, az éjszaka és nappal különbözőségében a jelek vannak az értelmes embereknek.
191. Kik megemlékeznek Allahról álltukban, ültükben, s oldalukra (dőlve) és gondolkoznak az egek és Föld teremtésén. (Mondják): "Urunk! Nem teremted ezt hiábavalónak. Légy Dicső! S őrizz minket a Pokol kínjaitól!"
192. Urunk! Te vagy, kit ha bejuttatsz a Pokolba, hát bizony valóban bevetéd. S nincs a bűnösöknek pártfogó.
193. Urunk! Lám! Meghallánk a hívást, (ahogy) hív a hitre: "Higgyetek Uratokban!" "Hát mi hiszünk. Urunk! Hat bocsásd meg nékünk vétkeinket, vedd le rólunk rossztétemenyeinket és a helyesen élőkkel együtt mulassz el!
194. Urunk! Add meg nékünk, mit megígértél küldötteiden keresztül! S ne vígy minket (a pokolra) a Feltámadás Napján. Íme! Te nem téveszted a találkozót."
195. S kedvezett nékik Uruk, (mondván): "Íme! Nem veszejtem el a munkából élő munkáját közületek, férfiét vagy nőét. Egymásból valók vagytok. S kik elmenekültek és kiűzettettek otthonaikból, s kárt szenvedtek az Én utamon, harcoltak és megölettek, hát leveszem róluk rossztéteményeiket, s bevezetem őket a Mennyekbe, mely alatt folyók futnak,viszonzásként Allahtól. S Allahnál, Nála a legszebb viszonzás.
196. Ne vezessen félre (ó, Muhammad) forgandósága azoknak, kik hitetlenek a földön!
197. (S számukra) sovány a vigasz. Majd hajlékuk a Pokol (lesz), s nyomorúság a szállás.
198. Hanem azok, kik őrizkednek, rájuk a Mennyek (várnak), melyek alatt folyók futnak, s ebben ők mindörökkön örökké (tartózkodnak), égi adományként Allahtól. S mi Allahnál (megvan), az a legjobb a helyesen élőknek.
199. S lám! Az Írás Népe közül van, ki hisz Allahban, s abban, mit néktek adtunk, s mi nékik megadatott és alázatos Allahhal szemben. Ő nem váltja Allah kinyilatkozásait aprópénzre. Az ő jutalma Uránál (lesz). Íme! Allah Gyors Számvető.
200. Ó, kik hisznek! Legyetek állhatatosak, tűrjetek (mindenkinél jobban), szorosan kapcsolódjatok egymáshoz, tartsátok számon Allahot, talán boldogultok. |
