|
29. szúra
A pók
(mekkai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Alif.Lám. Mim.
2. Számítanak-é az emberek arra, hogy meghagyatnak (békében), midőn mondják: "Hiszünk.", s ők nem kisértetnek meg?"
3. Lám! Mert bizony Mi próbára tevénk azokat, kik őelőttük voltak, hogy megtudja Allah, kik az igazak, s hogy megtudja, kik a hazugok.
4. Avagy arra számítanak-é azok, kik rosszat cselekszenek, hogy elhagyhatnak Minket? Rosszul ítélik meg.
5. S ki remélte a találkozót Allahhal, (hát tudja meg), hogy Allah ideje bizony eljövend, s Ő a Meghalló, a Mindent tudó.
6. Aki küzd, hát az magáért küzd. Lám! Allah Független a teremtményektől.
7. S azok, kik hisznek, s jókat cselekszenek, bizony Mi levesszük róluk rossztéteményeiket, s megfizetjük nékik a legjobbat, azért mit tettek.
8. S Mi elrendelénk az embernek a jóságot a szülőkhöz. S ha azok erőltetnek téged arra, hogy Nékem társat állíts, mifelől néked nincs tudásod, hát ne engedelmeskedj nékik! Hozzám (vezet) vissza utatok, s Én kihirdetem néktek azt, mit tettetek.
9. S azok, kik hisznek, s jókat cselekednek, bizony Mi bevezetjük őket a jócselekedetűek közé.
10. Az emberek közt van, ki mondja: "Hiszünk Allahban,." De ha tűrnie kell Allahért, hát az emberektől való próbatételt Allah bűntetésének véli. S ha eljő Uradtól a győzelem, hát modják: "Lám! Mi véletek voltunk!" Avagy nem Allah-é a Legjobb Tudója annak, mi a teremtmények kebleiben?
11. S bizony Allah ismeri azokat, kik hisznek, s bizony ismeri a képmutatókat.
12. S mondák, kik tagadnak azoknak, kik hisznek: "Kövessétek a mi utunkat, s bizony mi hordozni fogjuk a ti vétkeiteket." S ők nem hordoznak a vétkekből semmit, lám! Ők hazugok.
13. S bizony ők (saját) terheiket hordozzak, s (egyéb) terheket (saját) terheikkel együtt, s bizony kérdőre vonatnak a Feltámadás Napján arról, mit kieszeltek.
14. Mert bizony Mi elküldénk Noét az ő népéhez, s ő eltöltött vélük ezer évet ötven esztendő híján, s elragadá őket az áradat, s ők voltak bűnösök.
15. S Mi megmenekíténk őt s a hajó utasait, s megtevénk azt bizonysággá a teremtményeknek.
16. S Ábrahám! Midőn mondá az ő népének: "Szolgáljátok Allahot, s tartsátok számon Őt, ez (így) jobb néktek, ha tudjátok.
17. Hanem ti Allah helyett bálványokat szolgáltok, s rágalmakat teremtetek. Lám! Azok, kiket Allah helyett szolgáltok, nem gondoskodnak rólatok. Hát vágyjátok az Allahtól való gondoskodást, s szolgáljatok Őt, adjatok néki hálát, (hiszen) Hozzá teríttettek meg.
18. S ha hazugok vagytok, hát bizony az előttetek élő népek (is) hazugok voltak. S nem tartozik (más) a küldöttre, csak a nyilvánvaló üzenet átadása.
19. Avagy nem látják-é, hogyan indítja el Allah a teremtést, majd ismétli meg azt? Lam! Ez Allahnak könnyű."
20. Mondd (Ó, Muhammad): "Haladjatok a földön, s nézzétek, hogyan indította el Ő a teremtést, majd Allah megalkotja a következő alkotást. Lám! Allah Mindenre Képes.
21. Ő megbünteti azt, kit akar, s megkegyelmez annak, kinek akar, s Hozzá fordíttattok vissza.
22. S ti nem térhettek ki (Előle) a Földön, sem az égen, s nincs számotokra Allahon kívül oltalmazó, sem pártfogó.
23. S azok, kik tagadják Allah kinyilatkozásait, s az Ővéle való találkozást, hát ezek nem nézhetnek elébe az Én kegyelmemnek. Ezekre fájdalmas szenvedés vár.
24. S nem volt más válasza az ő népének, minthogy mondák: "Öljétek meg őt, avagy égessétek meg őt!" Hát Allah megmenekíté őt a tűztől. Íme! Ebben vannak hát a bizonyságok a népnek, mely hisz.
25. S mondá: "Hanem ti elővevétek Allah helyett a bálványokat. Az egymástok közti szeretet csak az evilági életben van? Majd a Feltámdás Napján megtagadja egyiktek a másikát, s megátkozza egyiktek a másikát. S a ti hajlékotok a Pokol tüze lesz, s nem lesz számotokra pártfogó."
26. S hitt néki Lót, s mondá: "Íme! Én Uramhoz menekülök. Íme! Ő, csak Ő a Nagyszerű, a Bölcs."
27. S Mi ajándékozank néki Izsákot és Jakabot, s megadánk sarjainak a prófétaságot s az Írást, s megadank néki az ő bérét az evilágon. Lám! Ő a Túlvilágon a jócselekedetűek közt lesz.
28. S Lót! Midőn mondá az ő népének: "Lám! Ti előálltok paráznaságtokkal, mit nem tett előttetek senki a teremtmények közt.
29. Hát ti (vagytok azok), kik eljöttök a férfiakhoz, útonállóskodtok, s találkozóitokon csalárdságot műveltek?" S nem volt más az ő népének válasza, minthogy mondák: "Hozd el nékünk Allah büntetését, ha az igazak közül való vagy."
30. Mondá: "Uram! Vigyél győzelemre engem a megrontók népe felett!"
31. S midőn eljövének a Mi küldötteink Ábrahámhoz a jó hírrel mondák: "Íme! Mi elpusztítói leszünk ama településnek, mivel annak népe bűnbe esett."
32. Mondá: "Lám! Lót (is) ott van." Mondák: "Mi vagyunk a legjobb ismerői azoknak, kik ott vannak. Mi bizony megmenekítjük őt s az ő háza népét, kivéve az ő asszonyát, ki a hátramaradók közt lesz."
33. S midőn eljövének a Mi küldötteink Lóthoz, ő nyugtalankodott miattuk, hogy nem támogathatja őket, s mondák: "Ne félj, s ne bánkódj! Lám! Mi megmenekitőid vagyunk, s házad népének, kivéve a te asszonyodnak, ki a hátramaradók közt lesz."
34. Íme! Mi az iszonyat lebocsájtói vagyunk ezen falu népére az égből, miáltal elzüllöttek.
35. S bizony mi meghagyánk abból egy nyilvánvaló bizonyságot a népnek, mely feléri azt ésszel.
36. S Midiánhoz (Mi elküldénk) az ő fivérüket Suejbet. S mondá: "Ó, nép! Szolgáljátok Allahot, s nézzetek elébe az Ítélet Napjának, s ne ocsmánykodjatok a földön megrontókként!"
37. S ők meghazudtolák őt, hát elragadá őket a földindulás, s reggelre ők otthonaikban kiteríttettek.
38. S Ád és Szamúd (törzse)! {Az ő végzetük) bizony megnyilvánul néktek az ő hazaik képében. S megszépíté nékik a Sátán tetteiket, s elzárta tőlük az utat, annak ellenére, hogy a tisztánlátásra hívták őket.
39. S Kóré, Fáraó és Hámán! Mert bizony eljöve hozzájuk Mózes a bizonyságokkal, de ők dölyfösködtek a földön, s nem jutottak az élre.
40. S mindegyiket az ő vétke alapján ítélénk meg. S volt köztük, kire Mi ráküldtük az orkánt, s volt köztük, kit a jajveszékelés vett elő, s volt köztük, kit elnyeleténk a földdel, s volt köztük, kit Mi megfullasztánk. S nem Allah volt, ki bűnbe vitte őket, hanem önmaguk estek bűnbe.
41. Akik Allahon kívül vesznek oltalmazókat olyanok, mint a pók, midőn ha házhoz jut; lám! A legmulandóbb ház a pók háza, ha tudnák.
42. Íme! Allah tudja, mi az, mihez ők Rajta kívül fohászkodnak. Ő a Nagyszerű, a Bölcs.
43. S ezek hát a példák, melyeket felveténk az embereknek, s nem fogják azt fel, csak a tudással bírók.
44. Allah az egeket s a Földet igaz módon teremté meg. Íme! Ebben van hát a bizonyság a hívőknek.
45. Olvasd mi néked sugalltatott az Írásból, s tartsd meg az imát! Lám! Az ima véget vet a ledérségnek s csalárdságnak, hanem bizony a legfőbb megemlékezni Allahról. S Allah tudja, mit műveltek.
46. S ne érveljetek az Írás népével, csak a legszebb módon, kivéve azokkal, kik bűnbe estek közülük. S mondjátok: "Hisszük azt, mi nékünk kinyilatkoztatott, s mi néktek kinyilatkoztatott. A mi Istenünk és a ti Istenetek Egy, s mi Benne muszlimként megbékélünk."
47. S Mi ekképpen nyilatkozánk ki néked az Írást, s azok, kiknek Mi megadtuk az Írást (azelőtt), hinni fognak benne, s ezek közt (mekkaiak) szintén lesz, ki hisz benne. S nem tagadják meg a Mi kinyilatkozásainkat, csak a hitetlenek.
48. S te (Ó, Muhammad) nem olvastál ezelőtt (semmilyen) Írásból, s nem is írtad ezt a jobboddal. Hát kétkedjenek az álnokok!
49. Mi több,ezek nyilvánvaló kinyilatkozások. Azok kebleiben (fennmarad), kiknek megadatott a Tudás. S nem tagadják meg a Mi kinyilatkozásainkat, csak a bűnösök.
50. S mondák: "Miért nem bocsájtatnak le néki a bizonyságok az ő Urától?" Mondd: "Hanem a bizonyságok Allahnál vannak! S hanem én vagyok a nyilvánvaló figyelmeztető."
51. Avagy az nem elég-é nékik, hogy Mi lebocsájtottuk néked az Írást, hogy olvastassék nékik? Lám! Ebben van bizony a kegyelem s az emlékeztető a népnek, mely hisz.
52. Mondd (Ó, Muhammad): "Allah elegendő köztem és köztetek Tanúnak. Ő ismeri, mi van az egeken, s mi a Földön. S azok, kik hisznek a hasztalanban s tagadnak, azok a vesztesek."
53. S ők siettetnek téged (Allah) büntetése tárgyában. S ha nem lenne a kijelölt idő, bizony eljönne hozzájuk a szenvedés (most is). S bizony az eljő nékik váratlanul, s ők nem észlelik.
54. Ők siettetnek téged a büntetés tárgyában, s lám! A Pokol körbeöleli a hitetleneket.
55. Azon a Napon elfedi őket a szenvedés felülről, s lábaik alól, (s Ő majd) mondja: "Ízleljétek meg azt, mit tettetek!"
56. Ó szolgálóim, kik hiszntk! Íme! Az Én földem széles, hát Engem szolgáljatok!
57. Minden lélek megízleli a halált, majd Hozzánk téríttettek meg.
58. S azok, kik hisznek, s jókat cselekszenek, Mi bizony elszállásoljuk őket a Mennyország lakában, mely alatt folyók futnak, s miben ők halhatatlanok lesznek. Kegy ez fizetségként a cselekvőknek,
59. Kik állhatatosak, s Urukra hagyatkoznak.
60. S hány élőlény nem) gondoskodik saját ellátásáról! Allah gondoskodik róluk és rólatok, s Ő a Meghalló, a Mindent tudó.
61. S ha megkérdenek őket: "Ki teremtette az egeket s a Földet, s rendelte alá a Napot s a Holdat?" Mondanák: "Allah." Hát hogy hogy elfordulnak?
62. Allah annak tárja ki a gondoskodást, akinek akarja az Ő szolgálói közül, s annak méri szűken, (akinek akarja). Lám! Allah a mindenek Tudója.
63. S ha megkérdenéd őket, ki bocsájtott le az égből vizet, s keltette életre általa a földet annak halála után?" Mondanák: "Allah." Mondd: "Dicsőség legyen Allahnak!" Mi több, többségük nem éri fel ésszel.
64. S nem (egyéb) az evilági élet, mint időtöltés és játék. S lám! A Túlvilág Otthona az bizony az igazi Élet, ha ők tudnák.
65. S ha bárkába szállnak, Allahhoz fohászkodnak, őszintén fordulva Felé vallásukban, s midőn Ő megmenekíté őket a szárazföldre, lám! Ők társakat állítanak (Néki).
66. Hadd tagadják azt, mit Mi adtunk nékik, had élvezzzék az életet! (Majd) meg fogják tudni.
67. Avagy nem látták-é, hogy Mi megtevénk (Mekkát) sérthetetlennek és biztonságosnak, s az emberek feldúljak, mi körötte van? A hamisban hisznek-é, s Allah kegyét tagadják?
68. S ki bűnösebb annál, mint ki kieszeli Allah ellen a hazug szót, avagy meghazudtolja az igazságot, midőn az eljő hozzá? Hat nem a Pokol-é a viszonzása a hitetleneknek?
69. S azok, kik küzdenek Értünk, bizony Mi vezetjük őket a Mi útjainkon, s lám! Allah bizony a jótevőkkel (tart).
|
