|
25. szúra
Az ismérvek
(mekkai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Legyen áldott Ő, Aki kinyilvánította az Ismérveket az Ő szolgálójának, hogy az figyelmeztetője legyen a teremtményeknek!
2. Ő az, Akié az egek és a Föld Mindenhatósága, (s Ő az, Ki) nem nemze gyermeket, s nem lett Néki társa a Teljhatalmúságban. S Ő teremté meg a mindenséget, s felmérte azt mértékkel.
3. S ők Rajta kívüli istenségeket választanak, melyek nem teremtenek semmit sem, hanem azok (is) teremtettek, s nem bírnak önmaguknak sem ártani, sem használni, s nem urai a halálnak, sem az életnek, sem a feltámasztásnak.
4. S mondák azok, kik tagadtak: "Hanem ez csak egy rágalom mit ő kieszelt, s mire felbiztatta őt egy másik nép." Bizony ők bűnnel, s hamis (szóval) hozakodtak elő.
5. S mondák: "(Ezek).az elődeink meséi, miket ő lejegyzett, s ezekkel tömték őt (tele) reggel és este."
6. Mondd (Ó, Muhammad): "Ő nyilatkozá ezt ki, Aki ismeri az egek és a Föld titkát. Lám! Ő a Megbocsátó, a Könyörületes."
7. S mondák: "Mi baja van a küldöttnek, aki megeszi az étket, s jár a piacra? Miért nem küldetett le hozzá egy angyal, hogy legyen az véle figyelmeztető.
8. Avagy (miért nem) hajíttatott le néki kincs, avagy a Mennyország, miből ehetne?" S mondák a bűnösök: "Ti csupán egy elkápráztatott férfiút követtek."
9. Nézd, hogy mesélnek néked a példázatokat, s ők eltévelyedtek, s nem tudják (megtalálni) az utat.
10. Legyen áldott Ő, Aki ha akarja, megadja néked a még ennél jobbat: Mennyeket, mi alatt folyók futnak, s megadja néked a kastélyokat.
11. Mi több, ők meghazudtolják az Óra (eljövetelét), s Mi előkészíténk a lángot azoknak, kik meghazudtolják az Óra (eljövetelét).
12. Midőn az messzi helyről látja őket, ők meghallják annak felmorajlását, pattogását.
13. S midőn ahhoz közeli helyre vettetnek összeláncolva, hát ők fohászkodnak amott a megsemmisülésért.
14. Ne fohászkodjatok azon a Napon az egyszeri megsemmisülésért, hanem fohászkodjatok a sokszori megsemmisülésért!.
15. Mondd: "Ez a (szenvedés) jobb-é, avagy a Halhatatlanság Mennyországa, mely megígértetett az őrizkedőknek?" Az nékik a viszonzás, s a végzet.
16. Ott meglesz nékik, mit akarnak, s halhatatlanok lesznek. S Urad az ígéretéért felel.
17. S azon a Napon Ő összetereli őket, s miket szolgálnak Allahon kívül, s mondja: "Ti tévelyítettétek-é el ezen szolgálóimat, avagy ők tévelyedtek le az útról?
18. Mondák: "Légy Dicső! Nem kellett volna nékünk Rajtad kívül oltalmazókat választani, s hanem Te kényezteted el őket, s atyáikat addig, míg elfeledék a megemlékezést, s lehanyatlott nép lettek."
19. Mert bizony ők meghazudtolnak titeket abban, mit mondtok, s ti nem vagytok képesek kitérni, sem pártfogásra (lelni). S ki bűnbe esik közöttetek, hát Mi megízleltetjük véle a nagy szenvedést.
20. S Mi nem küldénk el előtted a küldötteket, csak bizony olyanokat, kik étket esznek, s a piacokat járják. S Mi megtevénk néhányotokat a másiktoknak kísértés gyanánt. Hát állhatatosak vagytok-é? S a te Urad mindent Lát.
21. S mondák azok, kik nem remélik, hogy találkoznak Vélünk: "Miért nem küldetnek le az angyalok hozzánk, s (miért nem) látjuk Urunkat?" Mert bizony ők nagyra tartják magukat, s nagy megvetéssel vetnek meg.
22. Azon a Napon ők látják az angyalokat, s azon a Napon nem lesz jó hír a gaztevőknek, s mondják: "Megtiltó tilalom!"
23. S Mi figyelembe vesszük, mit tettek a lehetséges tettek közül, s Mi szétszórt porszemekké tesszük azokat.
24. A Mennyország gazdáinak azon a Napon jobb a nyugvóhely jut, s szebb útravaló.
25. S azon a Napon meghasad az ég a fellegekkel, s lebocsájtatnak az angyalok leereszkedvén.
26. A Teljhatalmúság azon a Napon igaz (lesz), (s az) a Kegyelmesé. S az a Nap a hitetlenekre nézvést vészjósló lesz.
27. S azon a Napon a bűnös a kezét marcangolja, s mondja: "Ó, bár a küldöttel egy úton jártam volna!
28. Jaj nékem! Bár ne választottam volna (egy ilyen) valakit cimborának.
29. Mert bizony ő eltévelyített engem az Emlékeztetőtől, miután az eljőve hozzám. S a Sátán az emberek megcsalója."
30. S mondá a Hírnök: "Ó, Uram! Íme! Az én népem nem veszi figyelembe ezt a Koránt."
31. S ekképpen támasztánk minden prófétának ellenséget a gaztevők közül. S Urad elegendő Vezetőnek, s Pártfogónak.
32. S mondák azok, kik tagadnak: "Miért nem bocsájtatott le rá a Korán egyszerre?" Hát ekképpen (bocsájtatott le), hogy Mi megszilárdítsuk véle a te szíved, s Mi megszerkeszténk azt szerkesztéssel.
33. S ők nem hoznak néked példát, hanem Mi elhozzuk néked az igazságot, s a szebb magyarázatot.
34. Azok, kik összetereltetnek arcukon húzva a Pokolban, hát azok helye ocsmány lesz, s ők a leginkább eltévelyedettek lesznek.
35. Mert bizony Mi megadánk Mózesnek az Írást, s megtevénk véle az ő fivérét, Áront, vezérül.
36. S Mondánk: "Menjetek hát a néphez, mely meghazudtolta a Mi kinyilatkozásainkat!" Majd Mi szétrombolánk őket rombolással.
37. S Noé népe, midőn meghazudtolák a küldötteket, Mi megfullasztánk őket, s megtevénk őket az embereknek bizonyságul. S Mi előkészíténk a bűnbe esetteknek a fájdalmas szenvedést.
38. Ád és Szamúd (törzse), ar-Rasz lakói, s a sok nemzedék, mind eközött volt.
39. S mindnek Mi mutatánk a példázatokat, s mindet a romok romjába dönténk.
40. Mert bizony ők eljöttek a településhez, melyre rázúdult a végzetes eső. Hát lehet az, hogy nem látták azt? Mi több, ők nem is remélik, hogy elfeledhetik azt.
41. S midőn ők látnak téged (Ó, Muhammad), hát nem tartanak másnak, mint mulatságnak, (mondván): "Ez hát, kit Allah küldött Hírnöknek?
42. S ő majdhogynem eltévelyített minket a mi istenségeinktől, ha nem lett volna irántuk állhatatosságunk." S ők meg fogják tudni, midőn látják a szenvedést, hogy ki tévesztette el az utat.
43. Nem láttad-é azt, ki a vágyait tette meg istenségnek? Vajon te vagy az ő kezese?
44. Avagy úgy számítod-é, hogy legtöbbjük hall, avagy felfogja (amit hall)? Hanem ők csupán olyanok, akár a marha, mi több, jobban eltévelyedettek az útról?
45. Nem látod-é Urad, hogyan nyújtja az árnyékot? S ha Ő akarná, hát megtenné azt állandóvá. Majd Mi megadánk a Napot néki iránymutatónak.
46. Majd Mi visszaragadánk azt Hozzánk fokozatos visszaragadással!
47. S Ő az, Ki megtevé néktek az éjt öltözékké, az alvást nyugvássá, s megtette a nappalt feléledéssé.
48. S Ő az, Ki annak előtte elküldte a szeleket hirdetni az Ő kegyelmet, s Mi lebocsájtánk az égből a megtisztító vizet,
49. Hogy életre keltsük általa a holt vidéket, s oltsuk véle szomját azoknak, kiket Mi teremténk meg: a jószágokét, s a sok emberét.
50. Mert bizony Mi megjeleníténk azt közöttük, hogy emlékezzenek, hanem legtöbb ember fukar, kivéve a tagadással.
51. S ha Mi akarnánk, hát minden településen támasztanánk egy figyelmeztetőt.
52. Hát ne engedelmeskedj a hitetleneknek, hanem küzdj vélük ezzel, nagy küzdéssel!
53. S Ő az, Ki függetleníti a két tengert. Emez ízletes édes, amaz sós, keserű. S Ő tevé a kettő közé a torlaszt, s a megtiltó tilalmat.
54. S Ő az, Ki megteremté a vízből az embert, s megadá annak a vérségi köteleket, és a nem vér szerinti kötelékét. S a te Urad (erre) Képes.
55. S ők azt szolgálják, mi Allahon kívül van, s mi nem használ nékik, s nem is árt nékik. S a hitetlen Ura ellen tüntet.
56. S Mi nem küldtünk téged másnak (Ó, Muhammad), csak igehirdetőnek, s figyelmeztetőnek.
57. Mondd: "Nem kérek ezért tőletek bért, csupán ki akarja, hát választhatja ezt az utat az ő Urához.
58. S hagyatkozz az Előre, Ki nem hal meg! S zengedezd az Ő Dicsőséget! S Ő tökéletesen ismeri szolgálói bűneit.
59. Ő az, Aki megteremtette az egeket s a Földet, s mi a kettő közt van. Hat nap alatt, majd elhelyezkedett a Trónuson. A Kegyelmes! Hát kérdezd róla a jól értesülteket!
60. S midőn mondva van nékik: "Boruljatok le a Kegyelmes előtt! Mondák: "Ki az a Kegyelmes? Leboruljunk-é (mindenki előtt), ki előtt te megparancsolod nékünk? S gyarapodott bennük az idegenkedés.
61. Legyen áldott Az, Ki elhelyezé az égen a csillagképeket, s megtevé ott a lámpásnak a világító holdat.
62. S Ő az, Ki kialakítá az éj és nappal váltakozását annak, ki emlékezni akar, vagy hálát akar adni.
63. A Kegyelmes szolgái azok, kik a földön szerénységgel járnak, s midőn ha tudatlanok szólják meg őket, mondják: "Békesség véletek!"
64. S azok, kik virrasztanak éjjelente Uruk kedvéért leborulva, s állva.
65. S azok, kik mondják: "Urunk! Tartsd távol tőlünk a Pokol szenvedését, lám! Annak kínja gyötrő.
66. Lám! Az hitvány pihenőhely s szállás.
67. S azok, kik midőn áldoznak, nem tékozolnak, s nem is húzódoznak, hanem eközött megállapodnak.
68. S azok, kik nem fohászkodnak Allahhal együtt más istenségekhez, s nem oltanak ki életet, mit Allah megtiltott, csak joggal, s nem paráználkodnak. S ki ezt teszi, hát bűnt követ el.
69. Megkétszereződik szenvedésük a Feltámadás Napján, s ők örökkön örökké megvettetnek.
70. Kivéve ki bűnbánatot fogad, hisz, s jó cselekedetet tesz, hát azoknak megváltoztatja Allah gaztetteiket jókká. S Allah a Megbocsátó, a Könyörületes.
71. S ki bűnbánatot fogad, jót cselekszik, hát íme! Ő valóban bűnbánatot fogad Allahnak bűnbánóan.
72. S azok, kik nem tanúsítanak hiábavalóságot, s midőn az esztelenség felé haladnak, hát méltósággal haladnak el (mellette).
73. S azok, kik midőn emlékeztetnek Uruk kinyilatkoztatásaira, nem esnek erre süketségbe, s vakságba.
74. S azok, kik mondják: "Urunk! Add meg nékünk a megnyugvást hitveseink és sarjaink által, s tégy meg minket az őrizkedők példaképéül.
75. Ezeknek megadatik a (magasságos) nyugvóhely, miáltal állhatatosak voltak, s rájuk hintetik az üdvözlet, s a békesség.
76. Halhatatlanok lesznek ők ott. Szép az nyugvóhelynek s szállásnak.
77. Mondd (Ó, Muhammad): "Nem figyel fel rátok Uram, ha nem fohászkodtok. Mert bizony meghazudtolt
|
