|
16. szúra
A Méh (mekkai kinyilatkoztatás)
A Kegyelmes és Könyörületes Allah nevében
1. Eljő Allah parancsolása, hát ne sürgessetek azt! S legyen Ő Dicső, s Magasságos azok felett, akikkel Őt társítják.
2. Elküldi az angyalokat a Lélekkel a parancsaival ahhoz, kihez akarja az Ő szolgálói közül, (mondván): "Figyelmeztessetek, hogy nincs (más) Isten, csak Én, hát tartsatok számon!"
3. Ő teremté meg az egeket és a Földet igazságosan. S legyen Ő Magasságos azok felett, kikkel (Őt) társítják.
4. Ő teremté meg az embert a cseppből, hát lám! Pedig mikor ő (az ember) egy nyilvánvaló ellenkező.
5. S a jószágot Ő teremté meg néktek, meleg ruházatot vesztek belőlük, s más hasznotok is származik belőlük, s belőlük esztek.
6. S néktek ebben öröm van, midőn hazaterelitek azokat, s midőn kihajtjátok azokat legelni (legelni).
7. S azok hordozzák terheiteket az földre, hova nem juttok el, csak üggyel-bajjal magatok. Lám! Uratok a Megszánó, a Könyörületes.
8. A lovak, az öszvérek, a szamarak (arra valók), hogy felüljetek rájuk, s ékesség (gyanánt). S Ő megteremti azt, mit ti nem tudtok.
9. S Allahon áll merre tart az út, s köztük az, mely nem egyenes. S ha Ő akarná, hát vezetne mindnyájatokat.
10. Ő az,. ki lebocsájtott néktek vizet az égből, hogy abból igyatok, s hogy attól a fák sarjadjanak, melyekről esznek nyájaitok.
11. Kikeleszti néktek általa a vetést, az olivát, a datolyapálmát, a szőlőt, s minden gyümölcsöt. Íme! Ebben hát a bizonyság a népnek, mely gondolkodik.
12. S Ő alárendelte néktek az éjszakát, a nappalt, a Napot és a Holdat, s a csillagok is alárendeltek az Ő parancsolatának. Lám! Ebben hát a bizonyság a népnek, mely feléri ésszel.
13. S mit Ő meghagyott néktek a földön különböző színeikben, hát lám! Ebben van a bizonyság annak a népnek, mely emlékezik.
14. S Ő az, ki alárendelte néktek a tengert, hogy egyetek belőle friss húst, s kiemeljétek abból az ékességet, melyet felöltötök. S látjátok a bárkát, mely siklik azon, hogy vágyjátok az Ő kiváltságát, hátha tán hálát adtok.
15. S Ő vonulatokat tett a földre, hol meghúzódhattok, s folyókat, utakat, hátha tán vezettettek,
16. S jeleket (a földön), s a csillagok által, hogy ők vezetve legyenek.
17. S az, ki teremt olyan-é, mint ki nem teremt? Hát nem emlékeztek-é?
18. S ha ti számba vennétek Allah kegyét, hát nem tudnátok annak számát venni. Íme! Allah a Megbocsátó, a Könyörületes.
19. S Allah tudja, mit titkoltok el, s mit nyilvanítotok ki.
20. Azok, kikhez fohászkodnak Allah helyett, nem teremtenek, semmit, s ők maguk is teremtmények.
21. (Azok) holtak, nem élők, s ők nem érzik mikor támasztatnak fel.
22. Istenetek Egy Isten. S azok, kik nem hisznek a Túlvilágban, hát szívük tagad, s ők (maguk) a dölyfösök.
23. Nem kétséges, hogy Allah tudja, mit titkolnak el, s mit nyilatkoznak ki. Lám! Ő nem szereti a dölyfösöket.
24. Midőn mondva van nékik: "Mit. nyilvánított ki Uratok?" Mondják: "(Ezek csupán) az elődök legendái."
25. Hordozzák csak terheiket a maga teljességében a Feltámadás Napján, s azoknak terheiből is, kiket tudatlanul eltévelyítettek. Bizony bűnök azok, miket hordoznak.
26. Bizony csalárd tervet szőttek, kik őelőttük voltak, s eljött Allah, (lesújtva) építményük alapjaira, s rájuk szakadt a tetőzet fentről, s eljőve rájuk a szenvedés onnan, ahonnan nem érzékelék.
27. Majd a Feltámadás Napján Ő kegyvesztetté teszi őket, s mondja: "Hol vannak az Én társaim, akikre vágytatok?" Mondják azok kikhez eljött a tudás: "Kegyvesztettség, s fertő vár ma a hitetlenekre,
28. Akiket az angyalok múlasztanak el, miközben magukat elkárhozzák." S megbékélést tanúsítván (mondják): "Nem tettünk olyat, ami rossz." Mi több Allah Tudója annak, mit tettetek.
29. Hát térjetek be a Pokol kapuin, s abban ti mindörökkön örökké benn maradtok. S nyomorúság bizony a szállása a dölyfösöknek.
30. S mondva lesz azoknak, kik őrizkednek: "Mit nyilvánított ki Uratok?" Mondák: "A jót. Azoknak, kik jókat tesznek az evilágon szép viszonzás jár, s otthonnak a Túlvilág jobb lesz. S a gyönyör lesz otthona az őrizkedőknek."
31. Az Éden Kertjeibe térnek be, mely alatt folyók futnak, s benne meglesz nékik, mit akarnak. Eképpen jutalmazza Allah az őrizkedőket.
32. Azoknak, kiket az angyalok jókként mú1asztanak el, mondják: "Békesség reátok! Térjetek be a Paradicsomba azáltal, mit tettetek."
33. S nem csak arra várnak-é ők, hogy eljöjjenek hozzájuk az angyalok, avagy eljöjjön a parancsolás Uradtól? (Még azok is) így tettek, kik őelőttük éltek. S nem vitte őket Allah a bűnbe, hanem magukat vitték bűnbe,
34. S lesújtott reájuk tetteik bűne, s körülölelte őket az, mit kigúnyoltak.
35. S mondák a bálványimádók: "Ha Allah akarta volna, hát nem szolgáltunk volna Rajta kívül semmit, sem mi, sem atyáink, s nem is tiltottunk volna meg az Ő (parancsolásain) kívül semmit." Eképpen tettek azok, kik őelőttük éltek. S más-é a küldöttek feladata mint a nyilvánvaló üzenet átadása?
36. Mert bizony elküldénk minden nemzethez küldötteket, (mondván): "Szolgáljátok Allahot, s kerüljétek el a hamis istenségeket." Volt közülük, kit Allah vezetett, s volt közülük, kit magával ragadott a tévelygés. Hát haladjatok a földön, s nézzétek mily a beteljesedése a hazugoknak!
37. S te (Ó, Muhammad) nagyon is akarod, hogy vezettessenek. S lám! Allah nem vezeti azt, ki eltévelyít, s nincs őnékik pártfogójuk.
38. S ők esküt tesznek Allahra hitük törekvésével, (hogy) Allah nem támasztja fel azt, ki meghal. Mi több! Ez a valós ígéret Őtőle, s hanem a legtöbb ember nem tudja.
39. Hogy kinyilvánítsa nékik azt, miben különböznek, s hogy megtudják azok, kik tagadtak: hazugok voltak.
40. Hanem ha Mi akarunk valamit, hát azt mondjuk annak: "Légy!" S lészen.
41. S kik Allahért menekültek, miután bűnbe estek, hát Mi elszállásoljuk őket az evilágon szépen. S a Túlvilág jutalma még annál is nagyobb, ha tudnák!
42. Azok, kik állhatatosak, s Urukra hagyatkoznak.
43. S Mi nem küldtünk előtted (mást), csak férfiúkat, kikre Mi sugallottunk - Hát kérdjétek meg az emlékező népet, ha ti nem tudtok!
44. A bizonyságok, s az írások által (taníttatnak). S Mi lebocsájtánk néked az Emlékeztetőt, hogy nyilvánítsd ki az embereknek azt, mi (már) lebocsájtatott nékik, s hátha tán gondolkodnak.
45. S biztonságban vannak-é azok, kik gaztettet terveznek, ha Allah elnyeleti őket a földdel, avagy eljő hozzájuk a szenvedés onnan, honnan nem érzékelik?
46. Avagy (nem) sújtja-é Ő őket ingadozásukért? S ők nem térhetnek ki.
47. Avagy sújtsa-é őket megfélemlítéssel? S lám! Uratok a Megszánó, a Könyörületes.
48. S nem látják-é, mit Allah teremtett valamiből, s hogy hajlik annak árnya jobbra, s balra, leborulván Allahnak, s azok megalázkodnak?
49. S Allahnak borul le, mi lény az egeken s a Földön él, így az angyalok is, s ők nem dölyfösök.
50. Ők félik Urukat, ki felettük áll, s azt teszik, mi megparancsoltatott nékik.
51. S mondá Allah: "Ne vegyetek két istent. Hanem Ő az Egy Isten, s Engem féljetek!"
52. S Övé, mi az egeken és a földön van, s Övé a hitvallás mindörökké. Hát tartotok-é számon mást, mint Allahot?
53. S mi néktek van a kegyből, hát az Allahtól való. Majd ha balszerencse érint titeket, hát néki sopánkodtok.
54. Majd ha Ő leveszi rólatok az ártást, hát lám! Egy csoport közületek Uratok mellé társakat állít.
55. Hogy megtagadják azt, mit Mi megadtunk nékik. Hát elvezzétek csak életet, majd megtudjátok!
56. S ők megtesznek annak, mint nem tudnak, egy részt abból, mit Mi adtunk nékik. Allahra! Hát számon lesz kérve tőletek az, mit kieszeltetek.
57. S ők Allahnak leányokat tulajdonítanak. Legyen Dicső! S önmaguknak pedig azt, mire vágynak (fiúgyermekeket).
58. S ha meghírdettetik egyiküknek leánygyermeke (születése), hát arca megfeketedve marad, s haragra gerjed.
59. S elbujdokol népétől a rossz (hír) miatt, mi meghírdettetett néki (magát kérdezvén): "Fogja-é fel ő azt semminek, avagy temesse el a földbe?" Bizony gazul ítélnek.
60. Azoknak, kik nem hisznek a Túlvilágban, gazságuk hasonló. S Allahé a Legmagasságosabb Példa. Ő a Nagyszerű, a Bölcs.
61. S ha Allah a bűnök által venné az embereket, hát nem hagyna meg (egy) élőlényt (sem), hanem Ő haladékot adna nékik egy ideig, s ha eljő az idejük, hát nem késlekedhetnek (egy) órát (sem), s nem is siethetnek.
62. S ők azt teszik meg Allahnak, mitől ők irtóznak, s nyelvük hazugságot ad elő, mikor azt mondják, hogy övék a szép jutalom. Nem kétséges, hogy övék a Pokol tüze, s hogy ők elhagyatottak lesznek.
63. Allahra! Mi elküldtünk (prófétákat) előtted a nemzetekhez, s megszépítette nékik (a nemzeteknek) a Sátán tetteiket. Hát ő az ő oltalmazójuk ma, s övék a fájdalmas szenvedés.
64. S Mi csak azért bocsájtottuk le reád az Írást, hogy nyilvánítsd ki nékik azt, miben ők különböznek, s hogy az (legyen) útmutatás és kegyelem a hívők népének.
65. S Allah lebocsájtott az égből vizet, s életre kelté általa a földet, annak halála után. Lám! Ebben van hát a bizonyság a népnek, mely hallgat.
66. S íme! A jószágokban tanulság van néktek. Mi itatunk titeket abból, mi hasukban van, mi a hulladék s a vér vegyüléke, tiszta tej, mi ízletes az (azt) ivóknak.
67. S a datolyapálma gyümölcséből, s szőlőből, melyből a mámort veszitek, s a jó táplálékot. Lám! Ebben hát a bizonyság a népnek, mely feléri ésszel.
68. S sugallott a te Urad a méhnek: "Vedd magadnak a hegyeket otthonul, s a fákat, s azt mit (az emberek néktek) készítenek.
69. Majd egyél minden gyümölcsből, s kövesd Urad útját, mit könnyűvé tett néked. S kijő annak belsejéből az ital, annak különböző színeiben, s benne gyógyulás van az embereknek. Lám! Ebben hát a bizonyság a népnek, mely gondolkodik.
70. Allah megteremett titeket, majd elmúlaszt titeket. S köztetek van, ki visszavétetik a legszánalmasabb életszakaszba, hogy miután már tudott valamit, ne tudjon semmit. Lám! Allah a Mindenttudó, az Erős.
71. S Allah kiváltságban részesítette néhányatokat másokkal szemben a gondoskodás tekintetében. S azok, kik kiváltságban részesültek, nem adjak át gondoskodásukat azoknak, kiket jobbjuk bír, hogy ebben ők egyenlőek legyenek. Hát Allah kegye-é az, mit megtagadnak?
72. S Allah adott néktek magatokból feleségeket, s adott néktek feleségeitektől fiakat, s unokákat, s Ő gondoskodik rólatok a jó dolgokból. Hát a hamisban hisznek-é, s Allah kegyét ők tagadják?
73. S imádják, mi Allahon kívüli, s mi nem szerez nékik gondoskodást az egekből, s a földről egyáltalán, s (miknek) nincs semmire se képessége?
74. Hát ne tartsatok senkit sem Allahhoz hasonlatosnak! Lám! Allah tud, s ti nem tudtok.
75. Példázatot adott Allah: van a rabszolga, ki maga a tulajdon, nem képes semmire, s van az, kinek megadtuk a Tőlünk való szép gondoskodást, s ő áldoz abból titokban és nyíltan. Egyenlőek-é? Dicsőség legyen Allahnak! Mi több, legtöbbjük nem tud.
76. S példázatot adott Allah: két férfiú van, egyikük néma, nem képes semmire, s ő teher az ő gazdájának. Akármerre irányítja az őt, nem hoz hasznot. Egyenlő-é ő azzal, ki elrendeli az igazságot, s az egyenes ösvényen jár?
77. S Allahé (mi) láthatatlan az egeken, s a földön, s az Óra eljövetelének megparancsolása nem (más), mint egy szempillantás kérdése, avagy még közelebb van. Lám! Allah Mindenre képes.
78. S Allah vezet ki titeket anyátok hasából, (s ti) nem tudtok semmit, majd Ő megadja néktek a hallás, a látás képességét, s szívet, hátha tán hálát adtok.
79. Nem látják-é az ég levegőjének alárendelt madarakat? S nem tartja őket, csak Allah. Lám! Ebben hát a bizonyságok vannak a népnek, mely hisz.
80. S Allah otthonaitokat a nyugvóhellyé tette, s megadta néktek a jószágok bőréből való otthont, mit könnyűnek találtok vándorlástok napján, s a napon, (midőn) megtelepedtek. S gyapját, szőrméjét, s szőrzetét, (hogy legyen) bútornak való, kényelem egy időre.
81. S Allah adott néktek abból, mit Ő teremtett árnyas helyként, s megadta néktek a hegyekben a búvóhelyet, s adott néktek olyan ruházatot, mely megőriz titeket a melegtől, s olyan ruházatot, mi megőriz titeket saját meggondolatlanságaitoktól. Eképpen viszi Ő végbe kegyét rajtatok, hátha tán megbékéltek.
82. S ha ők elfordulnak, hát rajtad csak a nyilvánvaló üzenet átadása áll (Ó, Muhammad).
83. Ők ismerik Allah kegyét, majd megtagadják azt, s a legtöbbjük hitetlen.
84. S azon a Napon Mi feltámasztunk minden nemzetből egy tanút, majd nem kapnak engedelmet azok, kik tagadtak (hogy mentegessék magukat), s nem tehetik jóvá (mit az evilágon tettek).
85. S midőn meglátják azok, kik bűnbe estek a szenvedést, hát az nem enyhül meg irántuk, s nem fogják azt vissza.
86. S midőn meglátják azok, kik társakat állítottak (Allahnak) társaikat (a bálványokat), mondják: "Urunk! Ezek a mi társaink, akikhez mi imádkoztunk Te helyetted." S ők hozzájuk szólnak: "Bizony ti hazugok vagytok."
87. S azon a Napon ők felajánlják Allahnak, hogy megbékélnek, mivel (az evilágon) eltévelyítette őket az, mit kieszeltek.
88. Azoknak, kik tagadnak, s gátat emelnek Allah útján, gyarapítjuk a szenvedését annál is magasabb (rendű) szenvedéssel, miáltal rontottak (a földön).
89. S azon a Napon Mi feltámasztunk minden nemzetben egy tanút önmaguk (nemzete) ellen, s előhozunk téged (Ó, Muhammad) tanúként. ezek ellen. S Mi lebocsájtottuk néked az Írást nyilvánvalóvá téve (abban) mindent, Útmutatóként, kegyelemkent, s jó hírként a muszlimoknak (megbékélőknek).
90. Íme! Allah az igazságot s a helyest rendeli el, s megajándékozását a rokonoknak, s véget vet a ledérségnek, a csalárdságnak s az erkölcstelenségnek. S Ő int titeket, hátha tán megemlékeztek (Róla).
91. S tartsátok be Allah egyezségét, ha egyezségre léptetek, s ne szegjétek meg az esküt, miután kijelentettétek azt, s bizony megtettétek Allahot köztetek kezessé. Íme! Allah tudja, mit tesztek.
92. S ne legyetek olyanok, mint az az(asszony), ki foszlatja cérnáját, miután megerősítette azt, szálakra bontván! S ti eskütöket ámításnak veszitek magatok közt, hogy a nemzet tekintélyesebb legyen {más) nemzetnél. Hanem megpróbál titeket Allah általa, s bizony kinyilvánítja Ő néktek a Feltámadás Napján azt, miben különböztetek.
93. Ha akarná Allah, hát megtenne titeket egy nemzetté, hanem Ő eltévelyíti, kit akar, s vezeti, kit akar. S számon kérettetik az, mit tettetek.
94. S ne vegyétek eskütöket ámításnak magatok közt, hisz megcsúszik a láb, annak rögzítése után, s megízlelitek a rosszat, miáltal gátat emeltetek Allah útján, s néktek (jár) a hatalmas szenvedés.
95. S ne váltsátok Allah egyezséget aprópénzre. Íme! S mi Allahnál van, az jobb néktek, ha tudtok.
96. S mi véletek van, veszendőbe megy, s mi Allahnál van, az megmarad. S bizony Mi megjutalmazzuk azokat, kik állhatatosak voltak, s bérük lesz a jótett által, mit tettek.
97. Ki jókat cselekedett, férfi, vagy nő, s hívő volt, hát Mi felélesztjük őt üdvös élettel, s megjutalmazzuk őket. Bérük lesz a jótett áltál, mit tettek.
98. S midőn olvasod a Koránt, hát keress menedéket Allahban a Sátántól, a kivetettől.
99. Íme! Annak nincs hatalma azokon, kik hisznek, s Urukra hagyatkoznak.
100. Hanem az ő hatalma (csak) azok felett érvényesül, kik hozzá fordulnak, s azok felett, kik társakat állítanak (Allah mellé).
101. S midőn Mi felváltjuk az (egyik) kinyilatkoztatást a (másik) kinyilatkoztatással -s Allah a legjobb tudója annak, mit Ő kinyilatkoztat-, mondják: "Hanem ti vagytok a kieszelők." Mi több, legtöbbjük nem tud.
102. Mondd: "Kinyilatkozás ezt a Szent Lelek az Uradtól igazsággal, hogy megszilárdítsa azokat, kik hisznek, s útmutatásként, s jó hírként a muszlimoknak (megbékélőknek).
103. Mert bizony Mi tudjuk, hogy mondják: "Hanem (csak) egy halandó tanítja őt." S a nyelve annak, kire ők hamisan céloznak idegen, s ez (pedig) tiszta arab nyelv.
104. Íme! Ők nem hiszik el Allah kinyilatkozásait, hát Allah nem vezeti őket, s övék a fájdalmas szenvedés.
105. Hanem kieszelik a hazugságot azok, kik nem hisznek Allah kinyilatkozásaiban, s ezek ők, a hazugok.
106. Ki megtagadja Allahot hite után -kivéve az, ki kényszeríttetett, s szíve nyugodt a hit által-, s hanem ki könnyebbséget lel a hitetlenségben, hát reájuk Allah haragja (vár), s övék a hatalmas szenvedés.
107. Ez hát, miáltal az evilági életet értékelték a Túlvilág helyett, s Allah nem vezeti a hitetlenek népét.
108. Ezek azok, kiknek Allah pecsétet tett a szívükre, a hallásukra, s a látásukra, s ezek a semmibe vevők.
109. Nem kétséges, hogy ók a Túlvilágon a vesztesek (között lesznek).
110. Majd lám! Azoknak, kik elmenekültek, miután bomlasztottak, majd törtettek, s állhatatosak lettek, hát lám! Urad ezután (számukra) Megbocsátó, Könyörületes.
111. Azon a Napon minden lélek magáról érvel, s viszonoztatik minden léleknek, mit tett, s nem kárhoztatnak el.
112. S Allah példát ad: a településre, mely biztonságos volt, s nyugodt, eljőve az arról való gondoskodás bőséggel minden helyről, s az megtagadta Allah kegyét, s megízleltette Allah vele az éhség s a rettegés öltözékét azáltal, mit műveltek.
113. Mert bizony eljött hozzájuk a küldött közülük, s ők meghazudtolták őt . S elragadá őket a szenvedés, s ők bűnbe esettek.
114. Hát egyetek abból, mit Allah néktek adott megengedettként, üdvösként, s adjatok hálát Allah kegyéért, ha Őt szolgáljátok.
115. Hanem Ő megtiltotta néktek a tetemet, a vért, a disznóhúst, s mi másnak, mint Allahnak szenteltetett. S ki arra kényszerült, (de) nem vágyból, sem törvényszegésből, hát lám! Allah a Megbocsátó, a Könyörületes.
116. S ne mondjátok arra nyelvetek hazug szavával: "Ez megengedett s ez tilos", hogy kieszeljétek Allah ellen a hazug szót. Íme! Kik kieszelik Allah ellen a hazug szót, nem boldogulnak.
117. Élvezetük kevés, s övék a fájdalmas szenvedés.
118. S azoknak, kik zsidók megtiltottuk, mit mi elbeszéltünk neked azelőtt. S Mi nem vittük bűnbe őket, hanem önmagukat vitték bűnbe.
119. Majd lám! Urad azoknak, kik rosszat cselekedtek tudatlanságból, majd ezután bűnbánatot vallottak s megjavultak, lám! Urad (ezeknek) ezután Megbocsátó, Könyörületes.
120. Íme! Ábrahám egy nemzet (vezetője) volt, Allahban bizonyos volt, s egyenes. S ő nem volt bálványimádó.
121. Megköszönte kegyeit, s Ő kiválasztá őt, vezeté őt az egyenes ösvényre.
122. S Mi megadánk néki az evilágon a szépet, s ő a Túlvilágon is a jócselekedetűek között lesz.
123. Majd sugallottuk néked (Ó, Muhammad): "Kövesd Ábrahám felekezetét egyenesen, s ne légy a bálványimádók közül való.
124. Hanem kijelöltetett a szombat azoknak, kik különbözének felőle, s lám! Urad ítéljen közöttük a Feltámadás Napján abban, miben különböztek.
125. Hívj Urad útjára bölcsességgel, szép intelemnél, s érvelj nékik arról, melyik a szebb (út). Lám! Urad a Legjobb Tudója annak, ki tévelyedett le az Ő útjáról, s Ő a Legjobb Ismerője a jól vezetetteknek.
126. S ha bűntettek, hát büntessetek úgy, ahogy büntetve voltatok. S ha állhatatosak vagytok, hát bizony jobb az állhatatosaknak.
127. S légy állhatatos (Ó, Muhammad). S a te állhatatosságod nem (más), mint Allahtól jövő (segítség). S ne szánd meg őket, s ne rémisszen el az, mit ők ármánykodnak.
128. Lám! Allah azokkal van, kik őrizkednek, s kik jótevők. |
