|
10. szúra
Jónás (mekkai kinyilatkoztatás)
A Mindenható és Könyörületes Allah nevében
1. Alif. Lám. Rá. Ezek a Bölcs Írás bizonyságai.
2. Csoda volt-é az embereknek, hogy egy közülük való férfiúnak sugallottunk (mondván): "Figyelmeztesd az embereket, s hirdesd a hívőknek, hogy ők bizonyosan megvetik lábukat Uruknál!"? Mondák a hitetlenek: "Lám! Ez nyilvánvaló mágia.
3. Íme! A ti Uratok Allah, aki megteremtette az egeket és a földet hat nap alatt, majd megtelepedett a Trónuson, hogy vezérelje az elrendelést. S nincs közbenjáró, csak az Ő engedelmével. Ez Allah, Uratok, hát imádjátok Őt! Avagy nem emlékeztek-é?
4. Hozzá vezet vissza utatok mindnyájatoknak, ez Allah ígérete, az igazi. Lám! Ő elindítja a teremtést, majd megismétli azt, hogy megjutalmazza azokat, kik hisznek, s jókat cselekednek igazsággal. (Míg) azok, kik tagadnak, hát ővék (lesz) a fortyogó ital, s a fájdalmas szenvedés, miáltal tagadtak.
5. Ő az. ki megtevé Napot ragyogónak, s Holdat a fénylőnek, s meghatározá annak állását, hogy megtudjátok az évek számát, s a számvetést. S nem teremté Allah ezt (mind), csak igazsággal. Ő részletezi a kinyilatkozásokat a népnek, mely tud.
6. Lám! Az éjjel és a nappal különbözőségében, s mit Allah megteremtett az egeken és a Földön, bizonyság (van) a népnek, mely őrizkedik.
7. Íme! Kik nem vágyják a Velünk való találkozót, s megelégszenek az evilági élettel, s megnyugodottak általa, s azok, kik kinyilatkozásainkat elhanyagolják.
8. Ezeknek hajléka a Pokol azáltal, mit elnyertek.
9. Íme! Azok, kik hisznek, s jókat cselekednek, Uruk vezeti őket hitük által. Lábuk alatt folyók futnak a Gyönyörűséges Mennyekben.
10. Az ő fohászuk ott (az lesz): "Légy Dicső, Ó Allah!" S üdvözlésük ott: "Békesség." S így fejezik be a fohászuk: "Dicsőség legyen Allahnak, a Világok Urának!"
11. Ha siettetné Allah az embereknek a rosszat, (ahogy) ők a jót siettetik, hát elrendeltetne nékik életük végét. Hát Mi meghagyjuk azokat, kik nem vágyják a Velünk való találkozást csökönyösségükben, vakon.
12. S midőn ha az embert csapás éri, Hozzánk fohászkodik oldalára (dőlve), vagy ülve, avagy állva, s midőn ha megszabadítjuk róla az ő szerencsétlenséget (tovább) megy, mintha nem is fohászkodott volna Hozzánk a csapás miatt, mi érte. Eképpen szépíttetett meg a tékozlóknak. az, mit tettek.
13. Mert bizony elpusztítottunk generációkat előttetek, midőn elkárhoztak. S eljöttek hozzájuk küldötteik a kinyilatkoztatásokkal, s ők nem hittek. Eképpen fizetünk meg a bűnösök népének.
14. Majd megtevénk titeket helytartókká Földön őutánuk, hogy megnézzük, mit műveltek.
15. S midőn olvastattak nékik kinyilatkoztatásaink igéi, mondák azok, kik nem vágyják a Velünk való találkozást: "Ne ezt, egy más Koránt hozzatok, avagy változtassátok meg ezt!" Mondd (Ó, Mohammad): "Nem vagyok arra hivatott, hogy ezt megváltoztassam önmagam indíttatásából. Én csak azt követem, mi nékem sugalltatott. Lám! Én félek, hogy nem engedelmeskedem Uramnak, (s félek) a hatalmas Nap szenvedésétől."
16. Mondd: "Ha Allah úgy akarta volna, hát nem olvastam volna azt néktek, s nem (is) tudattam volna azt veletek. Mert bizony közöttetek éltem annak előtte (hogy ez kinyilatkoztatott). Miért nem használjátok az agyatokat?"
17. S ki gonoszabb annál, mint ki kieszeli Allahra a hazug szót, avagy meghazudtolja az Ő kinyilatkozásait? Lám! Nem boldogulnak a gaztevők.
18. S ők imádják, mi Allahon kívüli, mi nem árt nékik, s nem (is) használ nékik, s mondják: "Ezek a mi közbenjáróink Allahnál." Mondd: "Hirdetitek-é Allahnak, hogy Ő nem ismeri (mi) az egeken és a Földön van? Legyen Ő Dicső, s az Ő Magassága emelkedjék azok fölé, kikkel társítják!"
19. S nem voltak mások az emberek, mint egy nemzet, s összekülönbözének. S ha nem előzte volna meg (ezt) a döntő szó az Uradtól, hát ítéltetett volna közöttük abban, miben összekülönböztek.
20. S mondják: "(S mi történt volna), ha nem nyilváníttatik ki néki a bizonyság az Ő Urától?" Hát mondd (Ó, Muhammad): "Hanem a Láthatatlan Allahé, hát várakozzatok! Lám! Én véletek vagyok a várakozók közt."
21. S midőn megízleltettük az emberekkel a kegyelmet, miután csapás érte őket, bizony ők cselt szőttek a mi kinyilatkozásaink ellen. Mondd: "Allah gyorsabb cselszövésben. Lám! A Mi küldötteink lejegyzik, mit terveztek."
22. Ő az, Ki mozgatótok a szárazföldön és a tengeren. Amikor a bárkában voltatok, s az futott az üdvös széllel, örömötöket leltétek abban, amíg el nem jött a vihar s a hullámok minden irányból, úgy érezték magukat (a hajón lévők), hogy körül vannak véve. Fohászkodának Allahhoz őszinte hitvallással: "Ha Te megmenekítesz minket ettől, hát hálát adunk!"
23. S midőn Ő megmenekíté őket, bizony ők fellázadtak a földön igaztalanul. Ó, emberek! Hanem a ti lázadástok (csak) magatok ellen (való). (Megvan) gondoskodástok az evilági életben, majd Hozzánk (vezet) vissza utatok, hát Mi kihirdetjük néktek azt mit tettetek.
24. Hanem az evilági élet olyan, mint a víz, mit az égből bocsájtottunk alá, s elegyedvén benne csírázik a föld, melyből az emberek, s a jószágok esznek, még akkor is, ha a föld felvette ékességet, s feldíszíttetett. S úgy véli annak népe, hogy birtokolja azt. S eljövend ahhoz a Mi elrendelésünk éjjel avagy nappal, s megtevénk azt arathatóvá, mintha az még tegnap nem is virult volna. Eképpen részletezzük a bizonyságokat a népnek, mely elgondolkodik.
25. S Allah a Béke Házába hív, s azt vezeti, kit Ő akar, az egyenes ösvényre.
26. Azoknak, kik jókat cselekedtek a legjobbat (adja), s (még) a ráadást (is). S nem emészti el arcukat a szenny, sem a gyalázat. Ezek a Mennyország gazdái, s ők abban (tartózkodnak) mindörökkön örökké!
27. S azok, kik elnyerték a rosszakat, viszonzásként éppoly rosszat (kapnak), s elemészti őket a gyalázat, - nincs nékik Allahtól való patrónusuk-, s mintha elhomályosított lenne arcuk a sötét éj egy darab lepeltől .Ezek a Pokol gazdái, abban ők mindörökkön örökké (tartózkodnak)!
28. Azon a Napon Mi összetereljük őket mindnyájukat, majd mondjuk azoknak, kik bálványt állítottak: "(Ez) a ti helyetek és társaitoké (a bálványoké)!" S Mi különbséget teszünk közöttük. Mondák társaik (a bálványok): "Nem hozzánk imádkoztatok.
29. Allah elég (lesz) tanúnak köztünk s köztetek, midőn imádságtokat nem fogadánk el."
30. S ott minden lélek átéli azt, mit mívelt, s visszavettetnek Allahhoz, igaz Felségükhöz, s eltévelyíti őket az, mit kieszeltek.
31. Mondd: (Ó, Muhammad): "Ki az, ki juttat néktek az égből és a földről, avagy Ki birtokolja a hallást, s a látást, s Ki előhozá az élőt a holtból, s ki előhozá a holtat az előkel, s Ki vezérli az elrendelést?" Hát mondják: "Allah!" Mondd: "Hát nem őrizkedtek-é?"
32. Hát ez Allah, igaz Uratok. S mi lehetne az Igazságon túl, mint eltévelyedés? S hogyan fordultok el?
33. Eképpen igazolódott be Urad Szava azokkal kapcsolatban, kik elzüllöttek, s nem hisznek.
34. Mondd: "Van-é a társaitok (a bálványok) közt, ki elindítja a Teremtést, majd megismétli azt?" Mondd: "Allah indítja el a Teremtést, majd ismétli meg azt. S hogy utasíthatjátok el (ezt)?"
35. Mondd: "Van-é a társaitok (a bálványok) között, ki elvezet az Igazsághoz?" Mondd: "Allah vezet el az Igazsághoz. S Ő, Ki elvezet az Igazsághoz jogosultabb-é, hogy követtessék, avagy az, ki nem (tud) vezetni, s (önmaga) is csak vezetett? S mi van véletek? Hogyan Ítéltek?"
36. S többségük nem követi, csak a sejtést. Bizony a sejtés nem segít hozzá az igazsághoz egyáltalán. Lám! Allah Tudója annak, mit tesznek.
37. S ez a Korán nem olyan, mit Allahon kívül más kieszelt volna, hanem megerősítése annak, mi azelőtt megnyilvánult, s részletezése az írásnak - amelyben nincs kétség- a Világok Urától.
38. Avagy mondják: "Ő (Muhammad) kieszelte ezt?" Mondd: "Hát hozzátok egy ehhez hasonló szúrát, s fohászkodjatok ahhoz, kihez tudtok Allahon kívül, ha igazak vagytok."
39. Mi több! Meghazudtolták azt, mit nem fogtak fel tudással, mintha nem jött volna el nékik annak értelmezése. Eképpen tagadtak azok, kik őelőttük. Hat nézd mily volt beteljesülése a bűnösöknek!
40. (Van) köztük, ki hisz benne, (s van) köztük, ki nem hisz benne. S Urad a Legjobb Ismerője a megrontóknak.
41. S ha meghazudtolnak, hát mondd: "Enyéim az én tetteim, s tieitek a ti tetteitek. Ti vétlenek vagytok abban, mit én teszek, s én vétlen vagyok abban, mit ti tesztek."
42. S köztük (vannak olyanok), kik hallgatnak reád. S te (vagy az), ki hallásra bírod a süketet még akkor is, ha az ésszel nem éri fel?
43. S köztük (van olyan), ki reád néz. S te tudod-é vezetni a vakot úgy, hogy nem lát?
44. Íme! Allah nem viszi bűnbe az embereket egyáltalán, hanem az emberek önmagukat viszik bűnbe.
45. S azon a Napon, (midőn) Ő összetereli őket, mintha nem is tartana tovább nékik órányinál a nappal, felismerik egymást, s valóban elvesznek azok, kik meghazudtolták Allahhal való találkozót, s nem voltak jól vezetettek.
46. S láttassunk-é Véled (Ó, Muhammad) néhány (olyat), mit nekik ígértünk, avagy elmúlasszunk Téged? S Hozzánk vezet vissza útjuk, majd Allah a Tanúja annak, mit tettek.
47. Minden nemzetnek (megvan), a (maga) küldötte. S ha eljön az ő küldöttük, hát ítélkezik köztük igazsággal, s ők nem vezettetnek bűnbe.
48. S mondják: "Mikor (teljesül be) ez az ígéret, ha igazak vagytok?"
49. Mondd: "Nincs nékem önmagam számára mi ártson, sem mi használjon, csak mit Allah akar. Minden nemzetnek a (megvan maga) ideje (végzete). S midőn eljövend az ő idejük, hát, nem késleltethetik órányit (sem), s nem is siettethetik.
50. Mondd: "Midőn eljőve hozzátok az Ő büntetése éjjel, avagy nappal, látjátok-é, mit módosítanak azon a bűnösök?
51. Avagy majd midőn lesújtott (rátok) fogtok (csak) hinni? (Higgyetek) most, bizony (eddig) siettettétek azt (a büntetést)."
52. Majd mondatik azoknak, kik bűnbe estek: "Ízleljétek meg az örökkévaló szenvedést. Vajon más miatt is kaptok büntetést, vagy csak azért, mit tettetek?"
53. S kérnek hirdesd ki nékik (mondván): "Ez az igazság?" Mondd: "Igen, s Uramra (esküszöm), bizony ez az igazság, s nem lehettek azok között, kik kivonják magukat Allah hatalma alól."
54. Minden lélek, mely bűnbe esett, bírná mindazt, mi a Földön (van), hát megváltaná magát (azzal), s örömmel venné a vezeklést, midőn látni fogják a szenvedést. S igazsággal ítéltetik közöttük, s ők nem vezettetnek bűnbe.
55. Lám! Mert bizony Allahé, mi az egeken és a Földön (van). S lám! Mert bizony Allah ígérete igaz. Hanem legtöbbjük nem tudja.
56. S Ő életre kelt s elmúlaszt, s Hozzá tértek meg.
57. Ó, emberek! Bizony eljött hozzátok az intelem Uratoktól, s vigasz arra, mi kebletekben (van), útmutatásként, s kegyelemként a hívőknek.
58. Mondd: "Allah kiváltságából, s az Ő kegyelmével, hát, ezennel hadd örvendezzenek. Ez jobb, mint mit összegyűjtenek."
59. Mondd: "Látjátok-é azt, mit lebocsájtott Allah néktek a gondoskodásból? S kijelölitek belőle, mi a tiltott, s mi a megengedett." Mondd: "Allah engedte-é meg, avagy kieszelitek Allahra (a hazug szót)?
60. S mit vélnek azok, kik kieszelik Allahra a hazug szót, (mi lesz vélük) a Feltámadás Napján? Lám! Allah bőkezű az enberek felé, hanem legtöbbjük nem ad hálát.
61. S Te (Ó, Muhammad) nem tehetsz semmit, s nem olvashatjátok a Koránt, s nem is végezhetitek a munkátokat, csak ha Mi vagyunk a tanútok, midőn elmerültök benne. S nem térhet ki Urad elől (semmi), mégha az egy atomnyi súlyú is, (sem) a Földön, sem az égen, sem egy annál kisebb (súlyú dolog), sem egy nagyobb, csak ha az (megíratott) a Nyilvánvaló Írásban.
62. Lám! Mert bizony Allah pártfogoltjain nincs félelem, s nem ők bánkódnak.
63. Azok, kik hisznek s őrizkednek,
64. Övék a üdvözülésről szóló hír az evilágon, s a Túlvilágon. S Allah Szavai nem változnak. Ez hát a hatalmas győzelem.
65. S ne szomorítson el Téged (Ó, Muhammad) beszédük. Íme! Az erő Allahé mindösszességében. Ő a Meghallgató, a Mindent tudó.
66. Lám! Hát nem Allahéi (mindazok), kik az egeken és kik a Földön (vannak)? S mit követnek azok, kik Allah helyett hívnak társakat (a bálványokat)? Hát ők csak a sejtést követik, s ők csak találgatnak.
67. Ő az, Ki meg tevé az éjszakát (arra), hogy megpihenjetek benne, s a nappalt láthassátok (a környezeteteket). Íme! Ebben bizonyságok vannak a népnek, mely meghallgat.
68. Mondák: "Allah gyermeket nemzett." Legyen Ő Dicső! S Ő a Gazdag. Övé ami az egeken és mi a Földön (van). S nincs néktek arra (mit mondtok), bizonyítékotok. S mondtok-é .Allahra (olyat), mit nem tudtok?
69. Mondd: "Mert bizony kik kieszelik Allahra a hazug szót, (azok) nem boldogulnak.
70. Örömüket lelik az evilágban, majd Hozzánk vezet vissza útjuk, majd megízleltetjük velük a szörnyű szenvedést, miáltal tagadtak.
71. S olvasd nékik Noé történetét, midőn mondá népének: "Ó, népem! Ha a helyem köztetek s Allahra való emlékeztetésem bántalom számotokra, hát én Allahra hagyatkozom, s gyűjtsétek egybe (babonás) tárgyaitokat és társaitok. És ne fájjon a fejetek a ti tervetek miatt! Majd pusztítsatok el engem, ne várakoztassatok!
72. S ha elfordultok, hát nem kérek tőletek fizetséget. Az én bérem csak Allahra (tartozik). Elrendeltettem, hogy megbékélő muszlim legyek."
73. Hát meghazudtolták őt , s Mi megszabadítánk őt, s ki ővele a bárkában (volt), s megtevénk őket helytartóvá (a Földön), s megfullasztánk azokat, kik meghazudtolták kinyilatkozásainkat. Hát nézd mily beteljesedése a figyelmeztetetteknek!
74. Majd küldénk őutána küldötteket az ő népükhöz, s azok elhozák nékik a bizonyosságokat. S ők nem hitték azt, mit meghazudtoltak már őelőttük élők. Eképpen bélyegezénk meg a törvényszegők szívét.
75. Majd elküldénk őutánuk Mózest és Áront a Mi kinyilatkozásainkkal Fáraóhoz és az (egyiptomi) főemberekhez. S ők dölyfösködtek, s a bűnösök népe lettek.
76. S midőn eljőve hozzájuk az igazság Mitőlünk, mondák: "Lám! Ez nyilvánvaló mágia."
77. Monda Mózes: "(Így) beszéltek-é az igazságról, midőn (az) eljő hozzátok? (Hogy) ez mágia-é?" S nem boldogulnak a mágusok.
78. Mondák: "Azért jöttél-é, hogy kiforgass bennünket abból (a hitből), amelyben atyáinkat találtuk, s hogy kettőtöké (Mózes és Áron) legyen a nagyság a földön? Hát mi nem hiszünk tinéktek.
79. S mondá Fáraó: "Hozzatok el nékem minden fortélyos mágust!"
80. S midőn eljöttek a mágusok, mondá nékik Mózes: "Dobjátok el, amit el kell dobnotok!"
81. S midőn eldobák, mondá Mózes: "Amit ti bemutattatok, az mágia. Íme! Allah meghiúsítja azt. Íme! Allah nem helyesli a megrontók művét.
82. S érvényre viszi Allah az igazságot az Ő szavaival, még ha irtóznak is a bűnösök."
83. S nem hitt Mózesnek, csak néhány sarj (Fáraó) népéből, ám féltek a Fáraótól és főembereitől, hogy azok zaklatják őket. Lám! Fáraó magasságos a Földön, s ő a tékozló.
84. Mondá Mózes: "Ó, nép! Ha hinnétek Allahban, hát Reá hagyatkoznátok, ha (őbenne) megbékélő muszlimok vagytok."
85. S mondák: "Allahra hagyatkozunk. Urunk! Ne tégy minket ki a bűnösök népe kísértésének!
86. S menekíts meg bennünket a Te kegyelmedből a hitetlenek népétől!"
87. S Mi sugallánk Mózesnek s az ő fivérének, (mondván): "Jelöljetek ki kettőtök népének Egyiptomban otthonokat, s tegyétek meg otthonaitokat imatermekké, s tartsátok meg az imát, s hirdessetek : a hívőknek!"
88. Mondá Mózes: "Urunk! Íme! Megadtad Fáraónak és az ő főembereinek a tündöklést s vagyont az evilági életben. Urunk! Eltévelyednek ők (tündöklésük és vagyonuk miatt) a Te utadról. Urunk! Semmisítsd meg vagyonukat, s szilárdítsd meg szívüket, s ne higgyenek addig, míg a fájdalmas szenvedést meg nem látják!"
89. Mondá (az Úr): "Bizony kettőtök fohásza meghallgattatott, hát legyetek egyenesek, s ne kövessétek azoknak útját, kik nem tudnak!"
90. S átszelénk Izrael fiaival a tengert, s belehajszolá őket Fáraó és az ő katonái fellázadván, s törvényt szegve addig, míg utol nem érte őket a fulladás, (majd) mondá (Fáraó): "Hiszem, hogy nincs (más) Isten, csak kiben Izrael fiai hisznek, s én a megbékélő muszlimok közé (tartozom)."
91. Most? Bezzeg előtte fellázadtál, s a megrontók közt voltál!
92. Hát ma Mi megőrizzük a saját tested, hogy légy azoknak bizonyság, kik utánad lesznek. Lám! Sok ember bizonyságainkkal nem törődik.
93. Mert bizony felparcelláztuk Izrael fiainak az igazi parcellákat, s elláttuk őket a jókkal, hát nem különbözének össze addig, míg el nem jött hozzájuk a tudás. Lám! Urad ítél közöttük a Feltámadás Napján abban, miben összekülönbözének.
94. S ha kétséged lenne (Ó,.Muhammad) afelől, mit Mi néked kinyilatkoztattunk, hát kérdezd meg azokat, kik olvasták az Írást előtted. Mert bizony eljött hozzád az igazság a te Uradtól, hát ne légy az ingatagok közt.
95. S ne légy azok között (sem), kik meghazudtolják Allah bizonyságait, mert különben a vesztesek közt lennél.
96. Íme! Kikkel kapcsolatban beigazolódott Urad Szava, azok nem hisznek.
97. Még ha el is jönne hozzájuk minden bizonyság (sem hinnének) addig, amíg nem látnák a fájdalmas szenvedést.
98. S nem volt más olyan város, melynek annyi hasznot hozott a hite, mint Jónásé. Midőn hittek, levettük róluk a gyalázat gyötrelmét az evilági életben, s egy ideig gondoskodtunk róluk.
99. S ha Urad akarná, hát mindenki együttesen hinne a Földön. Avagy Te (Muhammad), irtózol-é az emberektől, amíg nem hisznek?
100. S nem (érdemesült) a lélek, hogy higgyen, csak Allah engedelmével. S Ő megszégyeníti azokat, akik nem használják az agyukat.
101. Mondd: "Nézzétek mi az egeken és a Földön (van)!" S nem segítenek a bizonyságok s intelmek a népnek, mely nem hisz.
102. S csak olyan napokra várnak-é, mint amilyen azoké volt, kik előttük múlának el? Mondd: "Várjátok (azokat)! Én veletek várok."
103. Majd megmenekítjük a Mi küldötteinket, s azokat, kik hittek. Reánk (hárul) a hívők megmentése.
104. Mondd: (Ó, Muhammad): "Ó, emberek! Ha kételyetek lenne az én hitvallásom felől, hát (tudjatok, hogy) én nem imádkozom azokhoz, kikhez ti imádkoztok Allah helyett, hanem Allahhoz imádkozom, Aki elmúlaszt titeket. S elrendeltettem, hogy a hívők közt legyek.
105. S (Te, Ó, Muhammad) szegezd arcod a hitvallás felé eltökélten, s ne légy bálványimádó!
106. S ne fohászkodj Allah helyett (olyanhoz), mi nem használ néked, s nem is árt néked. S ha (azt) tennéd, hát a bűnösök közt lennél.
107. S ha érint téged Allah csapása, hát nincs ki azt megenyhítse, csak Ő. S ha Ő akarja néked a jót, hát nincs visszautasítója az Ő bőkezűségének. Azt részesíti benne, kit Ő akar az Ő szolgálói közül. Ő Megbocsátó, a Könyörületes.
108. Mondd: "Ó, emberek! Bizony eljött hozzátok az igazság az Uratoktól. S ki jól vezetett, hát saját lelke (által nyeri el azt), s ki eltévelyedett, hát az csak a saját kárára tette azt. S nem vagyok én őrizőtök.
109. S kövesd (Ó, Muhammad) mi sugalltatott néked, s légy állhatatos, mígnem Allah ítél. S Ő a Legjobb Ítélő. |
