Zimbabwe a volt Rodézia egyik tagországa. Az egykori dúsgazdag gyarmatból vált függetlenné Zambiával és Malawival (volt Nyaszaföld) együtt. Cecil John Rhodes, Rodézia angol helytartója és névadója tudta mit csinál, amikor Dél Afrikából ide települt. Arany, urán, platina, szinesfémek, vasérc, Afrika legmagasabb hoértéku szenét tartalmazó bányái, gyémánt, kíváló klíma, Zambezi, Limpopo, szóval édenkert. És ebben az édenkertben ma 10 millióan nyomorognak.
Európában mást sem hallani: Robert Mugabe szörnyu diktatúrája, fehérek elleni írtóhadjárat, stb. Nem kívánom menteni Mugabét a felelosség alól. O egy 83 éves katonaagyú diktátor, aki még az 1980-as évek antiimperialista harcaiban gondolkodik, betiltva a rövidhullámú rádiókat (BBC adás hallgatása tilos), mit sem sejtve az internet adta lehetoségekrol. Valóban fehérfóbiában szenved, még mindíg harcol a hivatalából már rég távozott Tony Blair ellen..Ne csodálkozzunk... Nem ismerosek ezek a százados-agyak a múlt század 70-es, 80-as éveinek Magyarországából? Ugye ok is 30-40 évvel a II. világháborút követoen még folyamatosan antifasiszta és antiimperialista harcra buzdítottak, mit sem sejtve arról, hogy ezzel az agytömeggel csodbe viszik az országot, helyet csinálva az annyira gyulölt imperialista eroknek, akik most azt harc nélkül elfoglalták és a százados-agyak gyermekeivel, unokáival együtt uralják.
Nos itt tart ma Zimbabwe. Mugabe igazi bune nem diktátorsága, hanem az, hogy nem látja mi lesz a következo lépés. És ez a dúsgazdag ország ma gyakorlatilag nem rendelkezik muködo gazdasággal. Az infláció meghaladja az évi 9000%-ot, teljes likviditás hiány, 80%-os munkanélküliség, fekete gazdaság, bunözés, csempészet, stb. Ez egy olyan gazdasági helyzet, amiben Mugabe nem meghatározó. Ez a helyzet külföldrol generált, mint azok a híres gazdasági szankciók Irak, Szudán, stb. esetében.
Helyi kalkulációk szerint napi 80 tonna arany hagyja el az országot illegálisan. A nép jelentos rétege aranyásásból él. Magam is dolgoztam arany és gyémántbányákban itt és Kongóban, tudom milyen élet ez. Az emberek csak a mára tudnak gondolni. Lemennek ezekbe a "rókalyukakba", vagy az illegális 700 méternél mélyebb bányákba és nem tudják feljönnek-e még valaha. Ha feljönnek nem tudják mi várja oket a felszínen. Lehet, olyan vendégekbol áll a fogadóbizottság, akik kakálásra ösztönzik oket, hátha a beleikben több arany, vagy gyémánt van, mint a zsebeikben. Sokszor nagyon hitetlen a fogadóbizottság és késekkel is megvizsgálják a béltartalmat és akkor...eddig tartott.
Sokszor elmosolyodom. látván a Brit uralkodót a sok ezer gyémánttal a fején. Ofelsége biztos nem lenne ilyen büszke a tiarájára, ha tudná hányszor szarták ki azt, amit a fején hord.
A bányászat tehát létfenntartó, de csak napi szinten. A bányász ha megéli feljön és inni kezd. Még mielott bármi is történne gyorsan lever két menetet az elso AIDS-es kurvával...majd hazamegy. Nos, így terjed az AIDS. Azt hiszitek ezt a kérdést orvosilag kell kezelni? Nem hiszem. Ezért van az, hogy errefelé a lakósság 18-20%-a AIDS-ben szenved, de nem minden réteg érintett, csak egy bizonyos szocialis szint alatt, de ott tömeges mértékben.
Amikor kiderült, hogy rengeteg a gyémánt, a lakósság nekikezdett a gyüjtögetésnek..Na ez kiverte a biztosítékot néhány fehérnél. Megjelent képviselojük a bányászat helyszínén és fehér létére parancsokat osztogatott Zimbabwéban. És Mugabe katonái engedelmeskedtek..Kb. 30 ezer embert tartóztattak le..A területet azóta orzik, az arany, platina és gyémánt puszta birtoklása fobenjáró bun. Elgondolkodtam...Tényleg útálja Mugabe a fehéreket? Valami nagyon buzlik..
Itt az arany és gyémánthegyek mellett az emberek nem saját hibájukból nyomorognak. Ezek a számkivetett tömegek még a szomszédos fekete népektol sem kapnak megbecsülést. Mivel Zimbabwéban az ellátás zavaros, bevásárló tömegek indulnak el minden nap a szomszédos Dél Afrikába és Botswanába. Ahhoz, hogy egy kis étolajat, kukoricalisztet, cukrot tudjanak venni, valutára van szükségük. Most már értitek miért kell a tömegeknek arany és gyémántbányászattal foglalkozni? A rendorök a kifelé vezeto úton a valutát, vagy aranyat keresik, befelé pedig azt nézik mit vehetnek el, hiszen ok is élni szeretnének .A szomszédos országokban, ahol a lakósság a zimbabweihez képest jól szituált, megvetik ezeket a "bevásárló túristákat". Állatként bánnak velük a határon, a boltokban...és ok ezt méltósággal turik..Egyvalamit nem vehetnek el tolük..ezt a méltóságot...
Botswanában, Namibiában a gazdaság 90%-ban a gyémántbányászat függvénye, ami nem hazai kezekben van. Minden egyes gyémántszem zártláncon távozik és az ország kap valami porszem fizetést értük. Ez teszi oket mássá és öntudatossá..pedig csak ido kérdése és rá fognak jönni, mennyire rabok ok saját földjükön.
Itt Zimbabwéban szintén meg van a csírája annak, hogy ebbe az irányba menjenek, hiszen Mugabe az éhinséget stratégiája egyik eleméként alkalmazza annak érdekében, hogy hatalmon maradjon. De azért itt is vannak, akik látják a helyzetet.Tudják potenciálisan milyen gazdagok ok és inkább éhen halnak, de ingyen nem adják. A választások márciusi fordulója előtt Mugabe elzárta a városok víz és áramellátását. A lakósság, ha túl akarta élni, akkor vidékre, azaz a szavannára vándorolt. Itt Mugabe az úr. A katonaság és rendőrség naponta járt népet pofozni azért, hogy megfelelő számban szavazzanak Mugabéra. És mégis az ellenzék vezetője, Morgan Tsavangirai nyerte az első fordulót. El tudjátok képzelni, milyen szintű ellenállás van a népben? Kétezernél több volt a halálos áldozat. Annak ellenére, hogy részeg párt veteránok vezetésével, fűvágó vasakkal és egyéb szúró-vágó eszközökkel törtek, zúztak, öltek, mégis Tsvangirai kapott több szavazatot. Mindenki sírt. És Mugabe a helyén maradt és magyarán szart a világra. És most a világ még mindig Mugabe elnökről beszél és Tsvangirait belekényszerítették a hatalommegosztási tárgyalásokba. Mindenki csodálkozik, hogy miért ragaszkodik annyira Tsvangirai a fegyveres erők és a gazdasági tárcák ellenőrzéséhez. Hát teljesen elment az eszük? Ezek után ne ragaszkodna hozzá?
Büszke vagyok, hogy zimbabwei lehetek. Amíg vannak ilyen emberek, akik a béke eszközével győzedelmeskednek, a világnak van jövoképe...
2008. április Bulawayo, Zimbabwe
