Sorozatot kívánunk indítani a többségükben muszlimok lakta országokról.
E lapokon statisztikai adatokat közlünk, és pár szót még az aktuális országról.
A sorrend alfabetikus kiválasztás szerint történik.
A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z
_______________________________________________________________________
Afganisztán
Fővárosa: Kabul
Nagyobb városai: Kandahár, Herat, Mazar-i Serif
Pénzneme: afghani
Hivatalos nyelvek: pastu és a dari, de sokan beszélnek angolul, valamint oroszul is.
Népek: pastu, tadzsik, üzbég, türkmén, hazara,
Vallás: 90% szunni, 10% sia
Az egy főre jutó GNP igen alacsony, sok az írástudatlan.
Afganisztánban magyar katonai orvos csoport igyekszik segíteni a helyiek egészségügyi problémáin.
Történelme viharos, igazán sem az angolok, sem a szovjetek nem tudták megszállni, pacifikálni ezt a nagy történelmi múlttal rendelkező országot. E hegyek közül indultak el a türk népek és sahjaik, kánjaik Hindosztán meghódítására.
A tálib rezsim elűzése után lehetőség nyílt az ország demokratizálására, az iszlám és helyi hagyományok tiszteletben tartásával. Probléma manapság a "hadurak" magánháborúi és a központi hatalom is csak sajnos Kabulra és környékére korlátozódik. Ezen felül sajnálatos módon Afganisztán déli részén még aktívak a tálibok, valamint nagy területeken folyik még az ópium-heroin alapanyagát adó mák termesztése is.
Gyönyörűek az afgán szőnyegek, vidéken jellemző a nomád állattenyésztés is.
_______________________________________________________________________
Albánia
Területe: 28748 (Kosova nélkül) km2
Lakosság: 3202000 fő
Fővárosa: Tirana
Pénzneme: lek
Nagyobb városai: Durrés, Elbasan, Shkodér, Vloré, Korce
Népei: 97% albán, a többi görög, egyéb.
Ipari-agrár ország, bányásznak többek között: krómot, kőolajat, barnaszenet, vasércet.
Mezőgazdasága jellemzően szántó és legelőművelésű.
Legfontosabb termesztett növényi. Kukorica, búza, burgonya, gyapot, dohány és déligyümölcsök.
A muszlimok aránya becslések szerint 70%, a maradék 30%-on a római katolikus és az ortodox görögkeletiek osztoznak.
Magyar vonatkozású adatok többek között: Hunyadi János szövetségese volt Szkander bég (Castrióta György), aki az oszmán-törökök elleni felkelést vezette. Szkander bég halála után az albánok többségükben iszlamizálodtak. Több budai pasa is albán származású volt a Hódoltság idején. Apponyi Geraldine grófnő volt Zugu utolsó albán király felesége.
Durics Hilmi Husszein többször is járt Albániában, Zogu király és a bektasi rend nagyfőnöke is fogadta őt.
Az egypárt rendszer bukása óta Albánia nagyot lépett előre a fejlődés terén. Albániának a magyar politika mindig kiemelt szerepet biztosított. Kosovában, mely túlnyomó részt albán lakta terület, magyar békefenntartó katonák is szolgálnak a NATO erőinek keretén belül.
Kosova előreláthatólag előbb-utóbb egyesülni fog az albán anyaországgal.
_______________________________________________________________________
Algéria
Területe: 2 381 741 km2
Lakossága: 24 597 000 fő
Főváros: Algír
Pénzneme: algériai dínár
Népesebb települések: Orán, Constantine, Annaba
Népei: arab 80%, berber 19%, egyéb 1%
99%-ban szunnita muszlim vallásúak.
A hosszú francia gyarmati múlt miatt jól és sokan beszélnek franciául is.
Ipari-agrár ország, kőolajat, földgázt, foszfátot, vasércet bányásznak többek között.
Mezőgazdasága: szántó, legelő és déligyümölcs termesztésen alapul, de igen nagy, a még a franciák által behozott szőlő termelés aránya is.
Magyarország az "átkosban" igen jó kapcsolatokat ápolt Algériával, mely kapcsolat már sajnos nem olyan jó, mint az abban a korszakban volt. Algéria több évig harcolt a muszlim politikai extremistákkal, akik már jó ideje visszaszorultak az országban, így a helyzet is nyugodtabb, mint pár éve volt.
Az algériai nép mindig féltően ragaszkodott szabadságához, s ez megmutatkozott abban is, hogy soha nem adta fel függetlenségi és szabadságvágyát a francia gyarmati elnyomás ellen.
Aki látta a híres Algíri csata című klasszikus filmet, tudja, hogy ezt a népet igazán soha sem tudták eligázni, a lelkek továbbra is szabadok maradtak.
A fegyveres függetlenségi harc végül eredménnyel zárult, s már még csak nem is "tengerentúli megye" Algéria több évtizede.
_______________________________________________________________________
Azerbajdzsán
Területe: 86 600 km2
Lakosság: kb. 8 millió
Fővárosa: Baku
Államforma: köztársaság, a Független Államok Közösségének tagja
Pénzneme: 1 rubel 100 kopek
Hivatalos nyelv: azeri, de az orosz is bevett nyelv
Vallások: siíta iszlám, ortodox, örmény katolikus
Népesebb települések:
Gandzse, Szumgajt, Mingecsaur Az ország a Kaszpi-tenger nyugati partján terül el, a Kaukázus és a dagesztáni hegyek között.
Ipari-agrár ország, szőlőt, zöldségeket, búzát, gyapotot termesztenek, fő bányászati termékeik a kőolaj ás a földgáz. A Szovjetunió széthullása után megerősödött a nemzeti ás vallási öntudatuk az azeriaknak, akik egyébként török ajkú népek családjába tartoznak. Az iszlám vallás és a türk népek összefogásának reneszánszát láthatjuk Azerbajdzsánban.
_______________________________________________________________________
Bahrein
Területe: 692,1 km2
Lakossága: kb. 500ezer fő,
Fővárosa: Al-Manamah,
Államforma: Alkotmányos monarchia,
Pénzneme: 1 bahreini dinar=1000 fil
Hivatalos nyelve az arab, de az angolt is sokan beszélik.
Népei: 80% arab, 12% indiai, pakisztáni, iráni, 8% európai (Az utóbbiak túlnyomó része vendégmunkás.)
Szunnita hitágazatú moszlim 50%, siíta hitágazatú 50%
A Bahreini Állam kb. 30 szigeten terül el, éghajlata sivatagi, a szigetek felszíne sík és jelentős artézi vízkészletekkel rendelkezik.
Ipari ország, jelentőségét a kőolajbányászat adja, valamint már komoly szerepet tölt be e nemzetközi kereskedelemben kereskedelmi központjai és bankjai révén. Vagyonának jelentős részét külföldön fektette be.
Feldolgozóipara: kőolajfinomítás, alumíniumkohászat, halfeldolgozás.
Legfontosabb termesztett növényei: datolya és zöldségek. Mezőgazdasága öntözéses.
Jelentős a tengeri halászat, valamint tradíció a gyöngyhalászat.
Kiviteli cikkei: kőolaj, kőolajtermékek, alumínium (a behozott bauxit feldolgozása által).
Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Nagy-Britannia, USA, Japán, Ausztrália.
_______________________________________________________________________
Bosznia és Hercegovina
Területe: 51129 km2
Lakosság: jelenleg kb. 3,5 millió fő,
Főváros: Sarajevó
Államforma: köztársaság (föderális)
Hivatalos pénzneme: dinár (de inkább az Eurót használják, esetlegesen az amerikai dollárt)
Hivatalos nyelvek: bosnyák, horvát, szerb
Népek: bosnyák, horvát, szerb
Vallások: iszlám, római katolikus, ortodox
Népesebb települések: Sarajevó, Banja Luka, Tuzla, Zenica, Mostar
A Száva menti Alföld déli peremvidéke és a Neretva.völgy kivételével hegyvidék.
Gazdaság: agrár-ipari ország
Legfontosabb termesztett növényei: kukorica, zab, gyümölcsök, dohány, len, szőlő
Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, kecske, sertés
Bányászati termékek: vasérc, barnaszén, higany, cink, mangán, magnézium, bauxit, stb.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Horvátország, Németország, Olaszország, Szlovénia
Jelenleg három föderáció szövetsége, az állam vezetője rotációs rendszerben változik.
A bosnyákok szenvedték a legtöbbet a balkáni háborúkban, az ottani moszlimok közül igen sokan egyfajta népirtásnak estek áldozatul, sokuk megjárta a szerb csetnikek koncentrációs táborait is.
Boszniában a békét Dayton után nemzetközi haderő biztosítja, melynek jelenleg túlnyomó részét az Európai Unió katonái adják.
_______________________________________________________________________
Comore-szigetek
(Comore Iszlám Szövetségi Köztársaság)
Terület: 2235 m2
Lakosság: 515.000 fő
Főváros: Moroni
Államforma: Köztársaság
Pénznem: 1 comorei frank=100 centime
Beszélt nyelvek: francia, arab, comorei
Népek: arab, malgas, bantu, francia
90% muszlim, 10% római katolikus keresztény
Természetföldrajzi jellemzők:
A Comore szigetcsoport három nagyobb és több kisebb korall-és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán ma is működik. Kartala 2560 m magasan az ország legmagasabb pontja.
Gazdaság: Legfontosabb termesztett növények: manióka, kakaó, rizs, édesburgonya, banán, kukorica, kókusz, szizál, vanilia, kávé, szegfüszeg.
Állatok: szarvasmarha, juh, szamár, kecske, baromfi.
Jelentős a tengeri halászat.
A feldolgozóipar a koprakészítésben és illóolajkészítésben merül ki.
Külkereskedelmi partnerek Franciaország, USA, Madagaszkár.
_______________________________________________________________________
Csád (Csádi Köztársaság)
Területe: 1284 000 km2
Lakosság: 6 000 000
Főváros: N’Djamena
Államforma: köztársaság
Pénznem: az afrikai valutaközösség frankja (CFA franc)
Hivatalos beszélt nyelvek: csádi, arab, sara, massa
Népek: arab, sara, csádi népcsoportok
Vallások: 60% moszlim, a többi törzsi vallású, vagy római katolikus
Természetföldrajzi jellemzők:
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terpeszkedik,
amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi sziget-hegységek
törik meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének
lefolyástalan, mocsaras, szavannás vidékébe megy át.
Legmagasabb pontja: Emi Koussi, 3415 m.
Itt található a Csád tó is, mely a világ nagy tavai közzé tartozik,
bér megfigyelések szerint vízfelülete évek óta zsugorodik az aszályok
miatt.
Gazdasága: agrárország, a világ legszegényebb
országai közzé tartozik. Mezőgazdaságát főleg a legeltetéses nomád
állattenyésztés jellemzi.
Legfontosabb termesztett növényei: gyapot, köles, manióka, földimogyoró,
rizs, datolya, szezám, gumiarábikum.
Legfontosabb tenyésztett állatok: teve, szarvasmarha, juh, kecske.
Kősót évszázadok óta bányásznak, pár éve a szudáni határ mentén
olajkitermelésbe fogtak külföldi vállalatok.
Belpolitikailag instabil ország, biztonság csak a fővárosban,
a Francia Idegenlégió és a csádi hadsereg támaszpontjai, laktanyái
környékén van, valamint a kőolaj kitermelés közvetlen környékén.
Rablóbandák, felkelő szabadcsapatok, aknamezők is jellemzik az
országot.
_______________________________________________________________________
Dzsibuti (Dzsibuti Köztársaság)
Területe: 23.200 km2
Lakossága: kb. 400.000 fő
Fővárosa: Djibouti
Államforma: köztársaság
Közigazgatási beosztás: 5 körzet
Pénzneme: 1 dzsibuti frank = 100 centime
Hivatalos nyelv: francia
Egyéb beszélt nyelvek: arab, szomáli. afar
Népek: szomáli (45%), afar (40%), arab (7%), európai (8%)
Vallások: 99% szunnita muszlim, római katolikus
Természetföldrajzi jellemzők:
A tengeri sivatagos alföld lépcsőzetesen emelkedik a száraz fennsikokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pontja: Moussa Ali 2063 m.
Gazdaság: agrárország, jellemzően nomád legeltetésen alapuló állattenyésztés.
Legfontosabb tenyésztett állatok: kecske,juh,szarvasmarha,teve. Létezik tengeri halászat is.
Termesztett növényei: gabonafélék, kakaó, öntözéses kertgazdálkodás.
Bányászati termékei: tengeri só, gipsz.
Bőrfeldolgozóiparral és kőolajfinomítóval rendelkezik.
Főbb külkereskedelmi partnerei: Franciaország, Nagy-Britannia, Japán.
Az országban állomásoznak a hírhedt-híres Francia Idegenlégió egyes egységei is.
_______________________________________________________________________
Egyiptom (Egyiptomi Arab Köztársaság)
Területe: 1001 449 km2
Lakossága: 65 000 000 fő
Főváros: Al Qahirah (Kairo)
Pénznem: 1 egyiptomi pound (font) = 100 piaszter
Hivatalos nyelv: arab
Népek: arab (97%), görög, egyéb (3%)
Vallás: muszlim (93%), kopt keresztény (7%)
Népesebb települések: Alexandria, El-Gizah, Port Szaid, Szuez, Iszmailia
Természetföldrajzi jellemzők: Legértékesebb része a Nílus völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke a Líbiai sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel tarkított mészkőtábla vidékére és a Vörös tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab sivatag mészkőből és homokkőből álló sivatagi hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsiához tartozó Sínai félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi csatorna választja el az országot többi részétől. Legmagasabb pontja: Jabal Katrinah, 2637 m. Legjelentősebb folyója: Nílus. A legnagyobb tava: Naszer tó ( víztározó).
Gazdaság: agrár-ipari ország. Legfontosabb termesztett növényei: gyapot, cukornád, rizs, kukorica, búza, köles, árpa, burgonya, hüvelyesek, zöldség, citrusfélék, datolya, földimogyoró, rostlen, szőlő.
Legfontosabb tenyésztett állatok: bivaly, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, teve, ló, szamár, baromfi.
Jelentős a tengeri és folyami halászat.
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, foszfát, tengeri só, vasérc, gipsz, kén.
Feldolgozóipar: textil, élelmiszer, dohány, fém és vegyipar, kőolajfinomítás, vas és acélgyártás, alumíniumkohászat, cementgyártás, bőr és cipőipar, gyógyszeripar.
Közlekedés: vasúti, közúti, folyami és tengeri, valamint légi egyaránt létezik.
Főbb kiviteli cikkek: gyapot, kőolaj, cigaretta, nyersanyagok.
Főbb behozatali cikkek: Gépek, élelmiszerek, vegyi cikkek.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Olaszország, USA, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Hollandia, Oroszország.
_______________________________________________________________________
Indonézia (Indonéz Köztársaság)
Terület: 1 919 443 km2
Lakosság: kb. 200millió fő
Fővárosa: Jakarta
Államforma: Köztársaság
Közigazgatási beosztás: 23 tartomány
Pénznem: 1 rupia= 100 sen
Hivatalos nyelv: bahasza indonéz
Egyéb beszélt nyelvek: angol
Vallások: 90% muszlim, 5 % keresztény, 3% buddhista, 2% egyéb
Természetföldrajzi jellemzők: Földünk legnagyobb szigetvilágának 7 nagy és 3000-nél több kis szigetét elfoglaló ország területén trópusi őserdővel borított alföldek és hegységek váltják egymást. Jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat, gyakoriak a földrengések, és élénk a vulkáni tevékenység. Legmagasabb pontja: Puncak Jaya, 5030 m (Új Guinea szigete). Legjelentősebb folyók: Kapuas, Digul, Mamberamo. Legnagyobb tavak: Toba-tó, Towuti-tó.
Gazdaság : agrár ipari ország. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó: 10%, kert: 2%, legelő: 7%, erdő:66%, efyéb:17%.
Sajnálatos módon folyik az őserdők folyamatos írtása, a rablógazdálkodás, mely befolyásolja nemcsak Indonézia, hanem a Föld éghajlatát is!
Legfontosabb termesztett növények: rizs, manióka, kukorica, édesburgonya, kókusz, cukornád, kávé, juta, szója, kaucsuk, földimogyoró, dohány, tea, olaj- és szágópálma, pálmamag, szizálkender, manilakender.
Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, kecske, juh, sertés, bivaly. Jelentős a halászat.
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, ón, bauxit, réz, arany, ezüst, nikkel, jód, mangán, kén, feketeszén.
Feldolgozóipar: kőolajfinomítás, ónkohászat, gépgyártás, textilipar, koprakészítés, élelmiszeripar, faipar, hajógyártás, híradástechnika, gépkocsi-összeszerelés, vegyipar, bőripar, üvegipar, pálmaolaj- termelés.
Külkereskedelem: Kiviteli cikkek: kőolaj, fa, gumi, földgáz, ónérc, élelmiszerek és kőolajtermékek, kopra, kávé, nikkelérc, dohány.
Behozatali cikkek: gépek és berendezések, vegyszerek, élelmiszerek, nyersanyagok.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Japán, USA, Szingapúr, Malaysia, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztrália, Trinidad és Tobago.
_______________________________________________________________________
Irak
Iraki Köztársaság
Terület: 438 317
Lakosság: 30 millió
Főváros: Bagdad
Pénznem: dinár
Hivatalos nyelv: arab, egyéb beszélt nyelv a kurd nyelv.
Népek: arab (75%), kurd (15%), iráni (4%), török (2%), egyéb (4%)
Vallás: muszlim (95%), ebből kb. 65% siíta, 30% szunnita, keresztény(3%), egyéb (2%)
Természetföldrajzi jellemzők: A Tigris és az Eufrátesz folyók által körvezárt, száraz éghajlatú Mezopotámia alföldjét nyugatról sivatag, észak felől a kurd felföld hegyei, keletről pedig a Zagrosz hegység határolja. Legmagasabb pontja: Rühi Hajji Ibrahim 3600 m.
Legjelentősebb folyók: Eufrátesz (Al Furát), Tigris (Nahr Dilah). -Találkozásuk után e két folyó Shatt El Arab néven folyik bele az Arab (Perzsa) öbölbe.
Gazdaság (a háború és megszállás előtti): agrár-ipari ország, jelentős kőolajkitermeléssel. Legfontosabb termesztett növényei: datolya, búza, árpa, rizs, kukorica, szezám, kölesfélék, gyapot, dohány, citrusfélék. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, szamár, bivaly, teve.
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, kősó, kén, aszfalt, kő.
Feldolgozóipar: kőolajfinomítás, textilipar, építőanyaggyártás, élelmiszer és dohányipar, háziipar.
Mai állapotok: A Szaddam elleni háború, az azt megelőző évtizedes embargó és a mai napig tartó felkeléssorozat az országot szinte teljesen tönkre tette. Az Első Öböl háború után a volt diktátor ezreket végeztetett ki vegyi bombákkal, harckocsikkal és gépfegyverekkel. mert szerettek volna megszabadulni tőle.
Most húzódozik az újjáépítés, magas a munkanélküliség, naponta terrorakciók ölnek meg civileket.
Bár megszűnt a diktatúra, de helyette az un. szunnita háromszögben a káosz az úr!
Az országnak ugyan van valamiféle legitim kormánya, melyet főleg a siíták támogatnak és a kurdok, de a helyzetet szétszakadás fenyegeti a szunniták magatartása miatt.
Szaddam bukásáig főleg ők voltak a rendszer kiváltságosai, most viszont a perifériára szorultak.
Imádkozunk, hogy minél előbb megszűnjön a külföldi katonai megszállás, befejeződjenek a terrorakciók és az iraki nép végre szabadon, diktatúra és idegen uralomtól mentesen élhessen!
Terrorakciók nélkül önmaga sorsát igazgathassa!
_______________________________________________________________________
Irán
Iráni Iszlám Köztársaság
Területe: 1.648.000 km2
Lakosság: 69.000.000
Fővárosa: Teherán
Államforma: Köztársaság
Pénznem: 1 rial=100 dinar
Hivatalos nyelv: perzsa
Egyéb beszélt nyelvek: kurd, bahtiar, farszi, beludzsi, török
Népek: perzsa 60%, török, tatár, azeri, kurd, örmény, arab
Vallások: 90% "tizenkettes" siíta,5% szunnita,5% keresztény, zsidó, zarathustra 5% Nagyobb települések: Meshed, Iszfahan, Tebriz, Siraz, Qum
Természetföldrajzi jellemzők: Területének nagy része magas hegyvidék által övezett sivatagos, sztyeppés, mocsarakkal, sóstavakkal, időszakos folyókkal tarkított felföld. Legmagasabb pontja: Damávand (5771 m).
Legnagyobb tavai: Kaszpi tenger, Urmia tó, Narmak tó.
Tengeri kijárata, tengeri határai: Arab (Perzsa) öböl, Arab (Perzsa) tenger.
Gazdaság: Ipari-agrár ország, jelentős kőolaj és földgáz kitermeléssel.
Mezőgazdaság: szántó, kertművelés, legeltetés.
Legfontosabb termesztett növényei: búza, cukorrépa, rizs, cukornád, árpa, gyapot, tea, dohány, szezám, datolya, szőlő, mák, juta, citrusfélék, gyümölcsök.
Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, szamár, ló, bivaly. Jelentős a tengeri halászata is.
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, feketeszén, vas, mangán, króm, ólom, cink, réz, gipsz, arany, kősó.
Feldolgozóipar: kőolajfinomítás, textil és élelmiszeripar, cementgyártás, gépipar, autógyártás, vas-és acélipar, fémfeldolgozás, háziipar.
Közlekedés: Vasút és közút, belföldi és tengerhajózás.
Legfontosabb kikötői: Khark sziget, Khorramshar, Bushehr, Bandar Abbas, Bandar Khomeini.
Külkereskedelem: Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolaj származékok, földgáz, szőnyeg, gyapot, gyümölcsök, bőrök.
Behozatali cikkek: gépek és berendezések, iparcikkek, vegyszerek, élelmiszerek.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Japán, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Olaszország, Franciaország.
Az 1979-es Iszlám Forradalom óta a mindenkori kormányzat igyekszik konzekvensen megvalósítani az iszlám (siíta) értékeket a társadalomban és a gazdaságban egyaránt.
_______________________________________________________________________
Jemen
Jemeni Köztársaság
Területe: 527.968 km2
Lakossága: kb. 20millió
Fővárosa: Szanaa
Államforma: Köztársaság
Pénznem: jemeni rial=100 fil
Hivatalos nyelv: arab, egyéb beszélt nyelvek: angol
Népek: arab, perzsa, pakisztáni, indiai, szomáliai, európaiak
Vallások: szunnita muszlim, zeidita siíta, katolikus, zsidó, hindu
Népes települések: Szanaa, Aden, Taizz, Al Hudaydah, Al Mukallah
Természetföldrajzi jellemzők: Az Adeni öböl parti síksága és a Vörös tenger partvidéke keskeny alföldi terület, melyből lépcsőzetesen emelkedik ki a Hadramaut kopár mészkőfennsíkja, a Rub al Kháli sivatag, mögötte pedig a Jemeni hegyvidék. Legmagasabb pontja: Nabi Shaayb 3780 m. Legjelentősebb folyója Wadi al Masilah.
Gazdaság: agrárország. Az ipar jelentősége növekszik, főleg a feldolgozó, s ezen belül is a kőolajfinomítás iparág. Földterületi művelési ágban jellemző a legelő dominanciája.
Legfontosabb termesztett növények: köles, búza, kávé, árpa, zab, gyapot, szezám, datolya, dohány, burgonya. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, teve, ló, baromfi, szamár. Megemlíthető még a tengeri halászat is.(Létezik a gyöngyhalászat is Jemen parti vizein.)
Bányászati termékek: kőolaj, alabástrom, tengeri só.
Jelentős még a textil és élelmiszeripar, a halfeldolgozás és a házi és kézműipar.
Közlekedés közúton történik, egyre növekszik a szilárd burkolatú utak hossza.
Legfontosabb kikötő: Aden.
Külkereskedelem: kiviteli cikkek, kőolaj és kőolajszármazékok, gyapot, kávé, bőr, hal, iparcikkek.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Japán, Kuwait, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Kína.
Magyarországot a MOL képviseli kőolajkutatásokban és kitermelésben.
A múltban sokáig megosztott volt az ország: a "kommunisták" a Szovjetunió segítségével délen Aden fővárossal igyekeztek megvalósítani a "szocialista Jement".
Míg északon a törzsi és vallási vezetés kemény ideológiai, s sokszor fegyveres harcot is vívott a "szocialista" Dél-Jemennel.
Az egyesítés 1990-ben történt meg. 1994-ben háborút folytatott a két országrész.
_______________________________________________________________________
Jordánia
Jordán Hasimita Királyság
Terület: 97740 km2
Lakosság: 5.200.000
Főváros: Amman
Államforma: Alkotmányos monarchia
Pénznem: 1 jordániai dinar=1000 fil.
Hivatalos nyelv: arab.
Népek: arab (88%), beduin (10%), cserkesz (1%), egyéb (1%)
Vallások: szunnita muszlim (95%), keresztény (5%)
Népesebb települések: Amman, Az Zarqa, Irbid
Természetföldrajzi jellemzői: Területének zöme félsivatag és sivatag, felszíne északról és nyugatról hegységekkel határolt fennsík, amelyet a Jordán folyó és a Holt-tenger árka egy kisebb nyugati és egy nagyobb keleti részre oszt.
Legmagasabb pontja: Rah El Kasm 1854 m. Legjelentősebb folyó: Jordán.
Legnagyobb tó: Holt-tenger.
Gazdaság: ipari-agrár ország. Jelentős a túrizmusból befolyó bevétel, így ez által a szolgáltatás iparág is dinamikusan fejlődik.
Földterület megoszlásában a művelési ág kategóriában egyértelműen a szántó ág, majd a kert és legelő ágak vezetnek.
Jelentős az öntözéses gazdálkodás.
Legfontosabb termesztett növények: búza, árpa, citrusfélek, olajfa, zöldségfélék, gyümölcsök, dohány.
Legfontosabb tenyésztett állatok: baromfi, juh, kecske.
Jelentős a tengeri és folyami halászat.
Bányászati termékek: foszfát, márvány, gipsz, mangán.
Feldolgozóipar: élelmiszeripar, ruházati ipar, olajütés.
Közlekedés: vasút hossz: 788 km. Aszfaltozott közutak autópályák.
Legfontosabb kikötő: Akaba (Al Akabah)
Nemzetközi repülőterek: Amman, Akaba.
Külkereskedelem: kiviteli cikkek: foszfát, paradicsom és zöldségek, cigaretta.
Behozatal: bányászati termékek, közlekedési eszközök, gépek, vegyi termékek, textíliák, gyümölcs, zöldség.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Szaúd-Arábia, Németország, Nagy-Britannia, USA, Olaszország, Japán, Franciaország, India, Szíria, Egyiptom.
Magyarországról jelentős a túrizmus Jordániába.
Az Első Világháborúban a Monarchia csapatai is harcoltak e tájon a britek ellen oszmán-török csapatok segítségében.
_______________________________________________________________________
Katar
Katari Állam
Terület: 11.000 km2
Lakosság: 800.000
Főváros: Doha
Államforma: alkotmányos monarchia
Pénznem: 1 katari riyal=100 dirham
Hivatalos nyelv: arab
Egyéb beszélt nyelvek: angol, farszi
Népek: arab (56%), perzsa (23%), pakisztáni (7%), egyéb (14%)
Vallások: muszlim (szunnita, siíta) 98%, egyéb (2%)
Természetföldrajzi jellemzők: A Katar-félszigetet elfoglaló ország területe sivatagos alföld, amelynek sekély parti vizeit korallzátonyok kísérik. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl 105m.
Gazdaság: alapja a kőolajbányászat és a földgázkitermelés.
Földterület művelése: Kb.5% legelő, 05% szántó kertműveléssel.
Legfontosabb tenyésztett állatok: teve, kecske, juh.
Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, feldolgozóipara a kőolajon nyugszik, valamint van műtrágyagyártás is.
Közlekedés jól kiépített autópályákon, közutakon nyugszik.
Külkereskedelem: Kőolaj, kőolaszármazékok, földgáz.
Behozatali cikkek: iparcikkek, kőolajbányászati berendezések, élelmiszer, stb.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, USA.
Hazánkban nemrég működik a Katari Államnak nagykövetsége.
_______________________________________________________________________
Kuvaiti állam
arabul: Dawlat al Kuwayt
Terület: 17 818 km2. Lakosság: 2 048 000 fő. Népsűrűség: 114,9 fő / km2
Főváros: Al Kuwayt (Kuvaitváros). Államforma: sejkség. Közigazgatási beosztás: 3 kormányzóság (muháfazat)
Pénznem: 1 kuvaiti dinar (dínár) = 10 dirham = 1000 fil. Hivatalos nyelv: arab. Egyéb beszélt nyelv: angol. Népek: arab (85%), palesztín, iraki, iráni, indiai, egyéb (15%). Vallások: mohamedán (99%), egyéb (1%)
Népesebb települések: As Sálimíyah 153 000, Hawallí 145 000, Qalíb as Shuyukh 115 000, Al Jahrah 111 000, Al Farwáníyah 69 000, Al Fuhayhíl 50 000, Abrak Khítán 45 000, Al Kuwayt (Kuvaitváros) 44 000 (168 000), Al Ahmadi 27 000
Természetföldrajzi jellemző: Túlnyomó része síkság, homokdűnékkel borított sivatag, tengerparti részén félsivatag. Legmagasabb pontja: Ad Dibdibah 299 m.
Gazdaság: ipari ország. Alapja a kőolajbányászat és -feldolgozás. Egy főre jutó GNP: 16 150 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 0,2% ; ipar 78,2% ; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 8,4% ; egyéb 13,2%. Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 0,1% ; legelő 7,5% ; erdő 0,1% ; egyéb 92,3%. Legfontosabb termesztett növények: datolya, zöldség, gyümölcs. Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, ló, szarvasmarha, baromfi. Tengeri halászat.
Bányászati termék: kőolaj. Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás és -feldolgozás.
Közlekedés: Közutak hossza: 1944 km. Legfontosabb kikötők: Mina al Ahmadi (kőolaj), Al Kuwayt; nemzetközi repülőtér: Al Kuwayt.
Külkereskedelem: Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolajtermékek. Behozatali cikkek: gépek és berendezések, iparcikkek, élelmiszer. Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, USA, Koreai Köztársaság
_______________________________________________________________________
Marokkói Királyság
??????? ????????
(Al Mamlakah al Maghribiyah)
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: arab
Főváros: Rabat
Legnagyobb város: Casablanca
Király: VI. Mohammed
Miniszterelnök: Abbász el Fasszi
Terület: teljes: 446 550 km2
ebből víz 56.
Népesség: 32 725 847 fő
Népsűrűség: 73,3 fő/km2
GDP: egy főre jutó: 4218 USD
Pénznem : Marokkói dirham ( MAD )
Időzóna UTC +0 ( NYISZ : nincs)
Függetlenség
Franciaországtól:
1956 . március 2.
Himnusz: Hymne Cherifien
Nemzetközi gépkocsijel: MA
Hívószám: + 212
Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően, a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, keleten Algéria , délen Mauritánia .
Felszínét a fiatal Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Atlasz vonulatai hálózzák be. Északon a Rif-hegység előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a Szebu-medencére tekint. A 600-1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-, az ország legmagasabb csúcsát hordozó Magas- és az Antiatlasz vonulatai határolják. Hegyvonulatok dél-délkelet felé a Szahara felé lejtenek. Az ország legmagasabb hegye a Toubkal-hegy (4165 m).
A Földközi-tenger partján több öböl és fok található. Tanger mellett található Afrika legészakibb pontja. A legjelentősebb folyók: Moulouya, Sebou, Rbia
Az ország neve Marrákes város nevéből ered.
Közigazgatási felosztás: Marokkó 16 régióra oszlik, illetve ezeket leosztva 62 prefektúrára, provinciára. A törvényhozás 1997-ben a decentralizáció keretében 16 új régiót hozott létre (Nyugat-Szaharával együtt):
- Chaouia-Ouardigha
- Doukkala-Abda
- Fes-Boulemane
- Gharb-Chrarda-Béni Hssen
- Grand Casablanca
- Guelmim-Es Semara
- Laâyoune-Boujdour-Sakia El Hamra
- Marrakech-Tensift-El Haouz
- Meknes-Tafilalet
- Oriental
- Oued Ed-Dahab-Lagouira
- Rabat-Salé-Zemmour-Zaer
- Souss-Massa-Draâ
- Tadla-Azilal
- Tangier-Tétouan
- Taza-Al Hoceima-Taounate
Gazdaság: Mezőgazdaság Bár területének csak 20%-a áll művelés alatt, a mezőgazdaság máig fontos szerephez jut: a foglakoztatottaknak 34%-ának nyújt megélhetést. Legfontosabb terményei a gabonanövények [búza, árpa] mellett a burgonya, cukorrépa valamint az exporientált mediterrán mezőgazdaság termékei: zöldség és gyümölcsfélék Paradicsom, dinnye, szőlő, datolya, olíva, narancs. Az export 36%-a mezőgazdasági cikkekből és halból származik.
Állattenyésztésben (döntően extenziv pásztorkodás) a juh állományé a vezető szerep. Az ország 47%-án legeltetés folyik.
Az ország a világ egyik legjelentősebb parafa exportőre.
Ipar: Földünk vezető foszfáttermelője, készletei a világ szükségleteit évszázadokra fedezni tudják. A foszfátbányászat állami tulajdonban van.
Iparában a textilipar, vegyipar, élelmiszeripar, bőrgyártás, gépgyártás (összeszerelő-javító üzemek) játsszák a vezető szerepet. Hagyományos kéziparának termékei a kerámiák, gyapjúszőnyegek, réz- és fa-, valamint bőráruk.
A turizmus nagymértékben hozzájárul az ágazat újabb fellendüléséhez. Az ország külső adósságállománya, a fejlődő országok többségéhez hasonlóan jelentős, közel 19 milliárd USD, ami a GDP felét teszi ki.
A turizmus miatt virágzásnak indult a kézművesipar (szőnyegek, bőráruk).
Külkereskedelem: Az ország 9,6 milliárd US-$ (2004) exportált. A fő cikkek: a textiliák (31%), félkésztermékek (18%). Marokkó Franciaországba (33%), Spanyolországba (17%), Nagy-Britanniába (8%), Olaszországba (5%), az USA-ba (4%), Indiába (4%) exportál.
Az ország 14,9 milliárd US-$ (2004) importált.
_______________________________________________________________________
Mauritániai Iszlám Köztársaság
????????? ????????? ???????????
(
al-Dzsumhúrija al-Iszlámíja al-Múrítáníja )
République Islamique de Mauritanie
Hivatalos nyelv: arab, francia
Főváros: Nouakchott
Elnök: Sidi Mohamed Ould Cheikh Abdellahi
Miniszterelnök: Zeine Ould Zeidane
Terület: teljes: 1 030 700 km2
Népesség - Teljes: 2 667 859 fő
Népsűrűség: 2,6 fő/km2
GDP: 2577 USD GDP/fő
Pénznem: Ouguiya ( MRO )
Függetlenség: Franciaországtól 1960. november 28.
Hívószám: + 222
Mauritánia területe 1,030,700 km2 , ezzel a világ 29. legnagyobb országa.
Mauritánia déli területe egyenletes, míg északon a tenger mellett öblös, szigetekkel tarkított. Az ország keleti, északi része a Szahara része. Az ország középső részén az átlagos magasság 300-500 m között van. Itt található az Adrar , a Tagant és az Affollé homokkőmagaslat . Az ország északi részén terül el a legnagyobb hegye is, a Kédia d'Idjil (917 m).
Az ország déli részén alacsony fennsík alkotja, amelynek egyik részét száraz, gyér füvű területek borítják és időszakos vízfolyások tagolják. A fennsík másik része kavics- és homok sivatag .
A közel 900 km hosszú keskeny parti síkság csak délen szélesedik ki a Szenegál folyó alföldjében.
Határainak hossza: 5 074 km. Ebből Algériával 463 km, Malival 2 237 km, Szenegállal 813 km, Nyugat-Szaharával 1561 km a közös.
Az ország lakossága 2 667 000 fő, melynek 82%-a berber, 7%-a volof, 5%-a tukulör, 3%-a szoninke, 1%-a fulbe, további 2%-a pedig egyéb nemzetiségekhez tartozik. Kb. 5 000 európai él az országban. A lakosság 61,7%-a él városban. A lakosság 4/5-e az ország 15%-án van összezsúfolva.
Gazdaság: Az állam gazdasági bevételének legfőbb értéke a vas - és réz bányászatból és -kivitelből származik. A legjelentősebb ásványkincs a zouerate-i bányában kitermelt vasérc. A hideg Kanári-tengeráramlás kedvező feltételeket nyújt a halászatnak . Az ország jelentős élelmiszer-behozatalra és külföli segélyekre szorul.
Néhány adat:
Mezőgazdaság: A mezőgazdaság a Szenegál folyó alföldjén ( kukorica , rizs ) összpontosul, illetve az oázisokra (datolya , köles , zöldség) korlátozódik. Szűkös megélhetést nyújt a nomád pásztorkodás. Az ország 0,2%-át művelik csak és 38%-án pásztorkodnak.
Külkereskedelem: Az ország élelmiszerbehozatalra és külföldi segélyekre szorul. A kilencvenes években a parttól 80 km-re olajat találtak, de nem kezdtek bele a kitermelésbe.
_______________________________________________________________________
Omán
????? ?????
(Szaltana Omán)
Hivatalos nyelv: arab
Főváros: Maszkat
Szultán: Kábúsz bin Szaíd Ál Szaíd
Terület: 309.500 km2
Népesség : teljes: 2.622.198
Népsűrűség: 12,3/km2
Függetlenség: 1650 Portugáliától
Himnusz: Nashid as-Salaam as-Sultani
Pénznem: Ománi riál ( OMR )
Hívószám: + 968
Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel . Az ország északi részén a parttal párhuzamos Ománi-hegység , a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3352 méter.
Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindut.
A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzsi, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.
A népesség 94%-a mohamedán (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.
Gazdaság: Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat: A lakosság nagy részének a mezőgazdaság nyújt megélhetést, datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.
Ipar, bányászat: Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.
Kereskedelem: Exportcikkek: nyersolaj, hal, fémek, textil.
Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.
-
Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek , Japán , Dél-Korea , Kína , Thaiföld , Egyesült Királyság .
Egyéb adatok
Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
-
Hazai össztermék (GDP)/fő: 8300 USD .
-
Munkaerő: 920 000 fő.
-
Infláció: -0,5% (2002)
_______________________________________________________________________
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
?????? ???????? ???????
(
Islaami Jamhuria ay Pakstaan )
Hivatalos nyelvek: arab, urdu, angol
Főváros: Iszlámábád
Legnagyobb város: Karacsi
Elnök: Pervez Musarraf
Miniszterelnök: Shaukat Aziz
Terület: 803 940 km2
Népesség: 162 419 946
Népsűrűség: 202/km2
Függetlenség: Egyesült Királyságtól
1947. augusztus 14.
Köztársaság: 1956 . március 23 .
Vallás: Iszlám
Pénznem: Pakisztáni rúpia ( PKR)
Himnusz : Pak sarzamin shad bad (Áldott legyen a szent föld)
Hívószám + 92
Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szind. Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Hindukus-ban megközelíti a 8000 métert.
Általános adatok
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelvek az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, szindit, pastut, és beludzsit.
- Népek: Az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
- Vallások: A népesség 97%-a mohamedán (77% szunnita, 20% síita) vallású, 3% pedig hindu és keresztény.
Gazdaság
Általános adatok: Mezőgazdaság, halászat, bányászat: Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek). A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken búzát, rizst, gyapotot, cukornádat termeszt. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, teve) alárendelt szerepű.
Egyéb adatok
Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 2000 USD
- Munkanélküliség: 7,8%.
- Munkaerő: 40,4 millió fő.
- Infláció: 3,9%.
Közlekedés: A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A kikötők száma 2, a repülőtereké 87. Az országban a közlekedési hálózat eléggé fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve.
_______________________________________________________________________
