Magyar Iszlám Közösség

A Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországon élő muszlimok nevében fordulunk Önököz segítségért!

A magyar törvények, az Európai Unió ajánlásaival és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával (1) összhangban garantálják a vallásszabadságot. Mindazonáltal mind a kormányzat és a hatóságok, mind a sajtó, illetve egyes NGO-k részéről mind gyakrabban kerül sor diszkriminatív, kirekesztő jellegű cselekményekre.

-A Nemzetbiztonsági Hivatal eljárásaiban több esetben is tapasztalható a muszlim közösségek, személyek ellen megfogalmazott terrorgyanú pusztán a vallási hovatartozás miatt. Természeten a nemzetbiztonsági hivatal sajátos szerepe miatt az ilyen esetek nehezen bizonyíthatók. Másrészről a nemzetbiztonsági hivatal kiadványaiban (2) a terrorista gyanú megfogalmazásakor olyan kitételek is szerepelnek, mint a "túlságosan jogkövető magatatás" (sic!). Ezek a nyilvános kiadványokban megfogalmazott elvek egyrészt utalnak a hivatal gyakorlati munkában követett elveire, másrészt, mivel hivatalos szervtől származó kiadványok, nagymértékben alkalmasak a törvénytisztelő - esetleg túlságosan(?) törvénytisztelő muszlimokkal szembeni gyanakvás kialakítására a többségi társadalomban.

-Többszöri kérés ellenére, továbbra sem biztosított a halal tálpálkozás lehetősége a menekülttáborokban élőknek.

-A büntetésvégrehajtás mai gyakorlata szerint a muszlim vallású fogvatartottak lelki gondozását nem muszlimoknak - református papoknak kellene ellátniuk . Több esetben került arra sor, hogy a hatóságok kifejezetten szabotálták a muszlim szervezetek fogvatartottak körében végzett lelki gondozó munkáját.

-Az állami szervek különböző muszlim szervezetek ilyen irányú kezdeményezése ellenére sem engedélyezik, sőt kifejezetten akadályozzák a mecsetek építését . Ennek következtében jelenleg Magyarországon egyetlen muszlim közösség által használt kifejezetten mecset céljára épült ingatlan sincsen.

-A Bevándorlási Hivatal igen erőteljesen akadályozza az olyan családegyesítéseket, ahol az egyik fél arab országból származik. Több alkalommal fordult elő, hogy a hatóságok még a időleges vízumot is megtagadták olyan araboktól, akiknek házastársa magyar állampolgár, és a vízum megtagadását sem anyagi, sem biztonsági szempontok (esetleges büntetett előélet) nem indokolták.

A mértékadó politikai körökben a közelmúltig szerencsére elenyésző volt a muszlimokkal szembeni nyílt, kirekesztő megnyilatkozás. Éppen ezért volt megdöbbentő a magyar miniszterelnök részéről idén idén februárban elhangzott szaud-arábiai focistákat "terroristaként" aposztrofáló beszéde (3).

Bár a miniszterelnök megnyilatkozását a politikai pártok elítélték, rossz viccnek tartották - a miniszterelnök bocsánatkérésében a megjegyzése elleni kritikákat a "túlérzékenység", illetve a "rosszindulat" számlájára írta. A kijelentéstől való nem megfelelő súlyú elhatárolódás után, lehetséges, hogy részben annak következményeként a szélsőséges, iszlám elleni megnyilatkozások mind a sajtóban, mind egyéb fórumokon nagy mértékben megerősödtek.

A magyar sajtóban, a társadalom egészéhez hasonlóan a múltban is hiányos, néhol torz kép élt az iszlámról, illetve a muszlimokról. Gyakori volt a részben az alulinformáltság, részint akár rosszindulat számlájára írható téves, az iszlámot illetve a muszlimokat barbár, kegyetlen vallásnak, emberként bemutató kép. Mindazonáltal a 2005-ös év folyamán az iszlamofób megnyilatkozások mind mennyiségük, mind stílusuk tekintetében hatalmas változáson mentek keresztül. A szélsőséges, muszlimok kirekesztésére a gyakorlatban is felszólító, az iszlámot és a muszlimokat "en block" terroristának bélyegző és a bevándorlókkal szembeni fellépést civilizációs küldetésként felfogó írások a szélsőséges orgánumok mellett több mértékadónak tartott országos napilapban is megjelentek.

A múltban a szélsőséges, elsősorban neonáci szervezetek általános idegengyűlölő tevékenységei mellett az utóbbi néhány évben kifejezetten a muszlimokkal szembeni fellépés céljából létrejött szervezetek kezdték meg működésüket.

- Az ITT Társaság (4) (az iszlám és a terrorizmus elválaszthatatlanságát feltáró társaság). Interneten megnyilvánuló tevékenységük nem különbözik más, szélsőséges iszlamofób lapok tartalmától. Ami indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk velük, az részben a jelentős anyagi hátterük, illetve a vélhetően meglévő - rejtett kapcsolataik, politikai, gazdasági és hivatali körökkelés nyomásgyakorló képességük. A szervezet 2005. nyarán több ezer jó minőségű, az iszlámot, illetve a muszlimokat terroristának bélyegző plakátot helyezett ki Budapesten. Sikeresnek tűnik a szervezet azon célból végzett lobbitevékenysége , amely a mecsetek építésének megakadályozását célozza. A szervezet továbbá lobbitevékenységet folytat iszlám vallás társadalomra káros és közveszélyessé való nyilvánításáért, a muszlim viseletek betiltásáért, illetve a bevándorló népesség diszkriminálását a családtámogatás területén.

- Európai Nők a Szabadságért szervezet a 2005-i Nőnapon szervezett tüntetést, az európai muszlimokkal illetve a muszlimok bevándorlásával szemben. A szervezet kizárólag abból a szempontból érdekes, hogy a magyar sajtóban több helyen is, mint női jogvédő szervezetként aposztrofálták őket, és nagy publicitást kaptak, annak ellenére, hogy a muszlimok ellen szóló honlapjukon, illetve az egy tüntetésen kívül más tevékenységük nem ismert.

A fent felsorolt diszkriminatív és iszlamofób jelenségek mellett számos más esetben is megfigyelhetők hasonló a Magyarországon élő muszlimok elleni verbális, és olykor fizikai támadások is, valamint a nehezen bizonyítható munkahelyi diszkrimináció is. Úgy látjuk, hogy ez szomorú tendencia egyre erősebben jelentkezik, és mérgezi meg a békés, törvénytisztelő muszlimok, és a jószándékú többségi társadalom viszonyát, és a muszlim közösség, mind a többségi társadalomban, de különösképpen a muszlim közösségekben.

Kérjük tehát, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel álljon ki ezen aggasztó jelenségekkel szemben!

(1) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikk Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

A magyar Európa Parlamenti képviselők közül elsőként foglalkoztam a sajtó hasábjain a magyarországi muszlim kérdéssel. Láttam nyílt levelét, melynek, ha részleteivel nem is, de szellemiségével egyet tudok érteni.

Szívesen találkoznék Önnel, hogy megvitassuk a kérdéseket, hiszen mint az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának alelnöke, fontosnak tartom, hogy mielőbb érvényes állásfoglalás és metódus szülessék az egyes országokban becsületesen élő és dolgozó muszlim hitű emberek elfogadottságával kapcsolatban.

Magam is vallom, hogy az uniformizált elutasítás, a rossz beidegződéseknek és az ismeretek hiányának tudható be. Hiszem, hogy ezen változtatni, valamennyiünk közös érdeke.

Jézus (béke és áldás lengje körül) és Mohamed (béke és áldás lengje körül) az Iszlámban

Ha vizsgálódni szeretnénk először Jézus(bálk) szerepét, azonnal megállapíthatjuk, hogy Jézus (bálk)emberi, vagy/és isteni volta egyrészt választóvíz a muszlimok és a keresztények között, másrészt még az emberiséget is megosztja ilyen béli megítélése.
Nézzük meg, hogy mi is az, melyben a két nagy világvallás hívei egyeznek.
Jézus (bálk)anyja Mária, akit Szűznek is neveznek, mivel mind a muszlimok, mind a keresztények azt vallják, hogy Jézus(bálk) apai közreműködés nélkül, csupán Isten akaratából született Máriától, akinek nem volt azidáig semmilyen férfival nemi kapcsolata.

"És emlékezz meg az Írásban Máriáról!
Emlékezz arra amikor visszavonult a hozzátartozóitól egy keleti helyre!
És elfüggönyözte magát tőlük.
És elküldték hozzá lelkünket.
És az tökéletes ember képében mutatkozott meg előtte.
Mária azt mondta:" Menedékért fohászkodom az Irgalmashoz tetőled!
Ha istenfélő vagy, nem közeledsz hozzám!"
"Én csakugyan a te Urad Küldötte vagyok"-mondta az, "és az a küldetésem,hogy tiszta fiúgyermeket ajándékozzak neked."
Mária azt mondta:" Honnan lenne nekem fiam, holott nem illetett engem férfi és nem vagyok céda?"
"Eképpen lesz"-mondta "a Te Urad azt mondta: Könnyű ez nekem. És neked ajándékozzuk, hogy csodás jellé tegyük őt az embereknek és irgalmunkat tanúsítsuk szolgáinknak. Eldöntött dolog ez!"
/Korán, 19. Szúra/

Szintén "közös tantétel" a két világvallás követői között, hogy Jézus (bálk)manapság is él, fenn a Mennyekben, Isten jobbján várva arra, hogy újra a Földre küldessen, s itt legyőzze az Antikrisztust!
Jézus (bálk) csodatételei, a betegek gyógyítása, a halott feltámasztása szintén "közös tantétel".

"Meggyógyítom- Isten engedelmével- azt, aki születésénél fogva vak, meggyógyítom a leprást és feltámasztom a halottakat."
/Korán, 3.Szúra/

Most nézzük meg, hogy mi is az, mely Jézus (bálk) személyét illetően nem azonos a két vallás követőinél.
Már szemet szúr az is, hogy a muszlimok nem tekintik Isten fiának Jézust(bálk), csupán embernek, egy kiemelt prófétának, valamint az iszlám tagadja Jézus (bálk) kereszthalálát, mivel szerintük ez nem férne össze Isten (bálk) igazságosságával, miszerint más,mások bűnei helyett például Jézusnak(bálk) kellene meglakolnia. Azt hiszem, hogy Jézus(bálk) istenségének és kereszthalálának tagadása tulajdonképpen egyfajta választóvíz a két világvallás követői szerint.

"Hitetlenek azok, akik azt mondják:"Isten:a Messiás, Mária fia."
/Korán, 5.Szúra/

Mivel oly sok azonosság van a két hit között, sokáig a hivatalos keresztény klérus a moszlimokat keresztény eretnekként is emlegették, s hogy Mohamedről (bálk) is említés történjék- azt vallotta egy keresztény főpap, hogy Mohamed (bálk) egy keresztény pap volt valamikor, de érvényesülése megrekedt a keresztény egyházon belül, s ezért bosszúból alapított egy új keresztény felekezetet.

Az iszlám Jézushoz (bálk) való viszonya egyértelmű és következetes volt, ám a keresztények sokáig Mohamedet (bálk) még az Antikrisztussal is azonosították. Az iszlám nem ismerése, csak a katonai összecsapások által ismert vallást valóban a kora középkorban egyfajta antikrisztusi vallássá minősítette, ahol a keresztényeket ki kellett irtani!
Jézus (bálk) kiemelt szerepének elnem ismerése, a prófétaságának, munkásságának tagadása a muszlimoknál olyan, mintha valaki az egész iszlámot tagadná meg!
A muszlimok szerint Jézus Mohamed (bálk) előfutára volt, olyannyira, hogy megjövendölte nevének említésével Mohamed Ahmed (bálk) eljövetelét.
Mindezt olvashatjuk Barnabás evangéliumában.

"És amikor megkérdezte a pap: mi lesz a szívek javítójának a neve, és mik a jelek, amelyek által meg fogjuk ismerni? Jézus azt válaszolta: a neve csodás, Isten a leke. Megteremtésekor adta neki a nevét, lelkét az égi fényben lakoztatta. És ekkor azt mondta az Úr: " Te miattad, ó Mohammed meg fogom teremteni a Paradicsomot, az egész világot és az összes teremtményét, ajándékként fogom adni Neked. Aki Téged követ közülük, az áldásomat fogja megkapni, de aki elmegy Tőled, az átkom lesz rajta. Amikor elküldelek a világra, Te leszel a megszabadulás küldötte, és a Te szavad lesz az igazság. Ezzel fogod elkápráztatni az Eget és a Földet, de a hited nem fog soha megcsorbulni." Mohammed, az áldott név. Ekkor mindenki örvendezett, és hangosan fohászkodott, hogy : Ó Urunk, küld el nekünk a prófétát és ó, te Mohammed gyorsan gyere el hozzánk, hogy megszabadíts."

A keresztények szerint csupán apokrif irat, így tehát hiába keressük az Újtestamentumban. Megtalálható a Vatikán könyvtárában, valamint angol fordításban a Bécsi Állami Könyvtárban is.
Sok részletkérdésben is különbség van a két hitvilág között, miszerint Jézus (bálk) hol született, etc.

A muszlimok hiszik, hogy Jézus (bálk) nagyszerű és kiemelt próféta volt, aki Isten kinyilatkoztatásainak átadásával volt megbízva, hisznek különleges, Isten által adományozott csodatételi képességeiben, hisznek személyiségében és jellemességében, s mennybemenetelében is!

".Megöltük Jézust, a messiást, Mária fiát, Isten küldöttét"- holott valójában nem ölték meg Őt és nem feszítették keresztre, hanem valaki más tétetett nekik Jézushoz hasonlóvá és azt ölték meg."
/Korán, 4.Szúra/

S a fentiekre, mint látjuk, maga a Korán ad alátámasztást, magyarázatot!
Viszont látnunk kell, hogy példaképként cselekedeteiket illetően Jézusnak (bálk) nem volt életében megadatva, hogy például a családapa, vagy kereskedő, stb. szerepét saját magán keresztül híveinek bemutassa. Mint ahogy arra sem volt lehetőssége, hogy egy-egy példabeszédében szereplő követendő magatartási formát a gyakorlatban is bemutassa a híveknek.
Mohamed (bálk) életében viszont adva volt a lehetősség, hogy akár apaként, férjként, kétkezi munkásként, vagy kereskedőként megmutathassa az embereknek a helyes gyakorlati irányt. Ugyanez vonatkozik, mikor harcolni kellett, vagy kegyelmet gyakorolni, avagy tárgyalni az ellenséggel, vagy a szövetségessel.
E két próféta és egyben történelmi személyiség egyben azonos volt: mindketten tiszta utat követve, nemes személyiségükkel Istent szolgálták, próféták voltak, egymás útját kövezték ki.
Hogy egymás útját?
Igen!
Jézus előfutára volt Mohamednek, s viszont. (Béke és áldás legyen mindkettejükkel!)
Mohamed próféta (bálk) küldetésével kikövezte Jézus (bálk) újbóli visszatérését a Földre, melynek során legyőzi az Antikrisztust, mindenki felveszi az iszlám vallást, majd Jézus (bálk) földi halálával minden ember meghal, után következik a Feltámadás Napja, majd az Utolsó Ítélet.

Cionista-csetnik összeesküvés
"Könnyebb a más szemében a szálkát észrevenni, mint a magunkéban a gerendát."

(Néhány adat a szerbek "diszkrét" és rejtett antiszemitizmusáról. Napjaink cionista-csetnik ölelkezése, avagy a gyenge memóriájú tegnapi áldozatok* ágyba menetele a mindenkori gonoszokkal)
*eufemizmus. A tegnapiak elporladtak. Utódaik üzletemberek.

Vinkovci jellegzetes szlavóniai város, néhány tíz kilométerre Eszéktől délre. A Horvát Nemzeti Gárda járőre letartóztatott három szerbet. Egy ismerősöm a gárdistalaktanyából tudja, hogy a város egyetlen tisztességes szállodájában ebédelek, értem jön. Gyere azonnal - suttogja a fülembe, hogy a velem egy asztalnál ülő kollégák meg ne hallják - "nagy halat" fogtunk. Futva érkezünk a Jelacic utcában álló Mehanizacija épülethez, ahol kevéssel ezelőttig egy faipari vállalat működött, most pedig laktanya. A három fogoly a földön fekszik, a vállalat belső udvarán, a gépkocsi tárolókkal szemben. Egyikük a város volt kommunista rendőrfőnöke, a vád pedig ellene az, hogy egy távcsöves karabéllyal a HNG egyik állására lőtt, és megsebesített egy horvátot. A három szerben alapos verés nyomai láthatók. Egyiküknek, a legidősebbnek vékony csíkban vér szivárog a szája szegletéből. Esik az eső, teste körül vérrel kevert víztócsa gyűlt össze. Eszméletlen. Ahogy felnézek, az egyik garázs kapuján Ante Pavelic fényképét pillantom meg. 1991 augusztusát írtunk akkor.

Ante Pavelic a Horvát Usztasa Forradalmi Mozgalom "Poglavnik"-ja, azaz vezetője volt. A mozgalmat 1929-ben maga Pavelic alakította meg, aki addig a Horvát Jog Pártjának tagja és képviselője volt a horvát Sabor-ban (parlament), a legrégebbi horvát politikai pártnak, amelyet 1861-ben Ante Starcevic alapított, akit ma Horvátországban a haza egyik atyjának tartanak.

Az usztasa kifejezés az "ustati" (felkelni, lázadni jelentésű) ige főnevesített alakja. Az "ustasi" szó jelentése tehát "felkelők". Pavelic mozgalma Mussolini fasiszta Olaszországáról vette a példát, mindennapi taktikája pedig a "szemet szemért, fogat fogért" elv lett, a terrorra terrorral kellett felelni.

Az usztasák 1932-ben sikertelenül lázadtak fel Likában, két évvel később azonban, 1934-ben Marseille-ben, Franciaországban meggyilkolták Jugoszlávia királyát, Karagyorgyevics I. Sándort. A merényletet macedón nacionalisták hajtották végre, horvát kollégáik finanszírozásával és felkészítésével. (Be nem bizonyítottan az összeesküvők a dél-nyugat magyarországi Jankapusztán készültek fel a merényletre az akkori magyar hatóságok tudtával és támogatásával)

Karagyorgyevics I. Sándor még 1929. január 6-án feloszlatta az Országgyűlést (a jugoszláv parlamentet), hasonlóképpen törvényen kívül helyezte az alkotmányt és a politikai pártokat. Bevezette a diktatúrát, s vele a horvátokat sújtó terrort. Ezzel egy időben a világgazdasági válság elérte a mélypontját, gazdasági és társadalmi összeomlást idézve elő Horvátországban; elő lett tehát készítve a talaj, mégpedig termékeny talaj, a szociálfasiszta propaganda számára, amely Belgrádot tüntette fel bűnbaknak, minden bajok okozójának.

Elérkeztünk 1941 áprilisához. A Jugoszláv Királyság 17-én kapitulál a Tengelyhatalmak előtt... 11 napi ellenállás után. Ugyanazon hónap 10-én Zágrábban kikiáltják a Független Horvát Államot (NDH), egy héttel a jugoszláv kapituláció előtt. (Még egy adat: 11-én amikor a Magyar Királyi Honvédség bevonul a délvidékre, Jugoszlávia, de jure már nem létezik. Ennyit a hitszegés legendájáról!)

Teljesen világos, és azt hiszem, ma már senki sem tagadhatja, hogy az NDH megalakítása a horvátok többségének politikai akaratát fejezte ki. Ha problémánk van ezzel a rezsimmel, az nem jogi vonatkozású, a tragédia egyrészt a "Poglavnik" hajthatatlanságában, a vezér despotizmusában rejlik, másrészt pedig a mindenható és mindenütt jelenlevő német és olasz hadsereg hathatós támogatásával elszabadult kegyetlenkedésben.

Ezek között a feltételek között megkezdődik a rémuralom időszaka, amelyet a főként a szerbek, részben azonban a rendszer valamennyi ellenzője iránt érzett harag és bosszúvágy táplált.

Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Bár mint utaltunk rá korábban, vitathatatlan a Pavelic-kormány felelőssége szerbek, cigányok és zsidók meggyilkolását illetően, sem történelmileg, sem pedig morálisan nem lenne korrekt dolog mindenért a horvátokat hibáztatni. Bűnöket követett el a konfliktusban részt vett mind a négy fél: a németek és az usztasák, a szerb csetnikek és a partizánok.

A szerbek 1941 áprilisától kezdve folytatott hivatalos politikája szemernyit sem volt kevésbé antiszemita az usztasákénál.

A II. világháború után a szerbek kezében levő jugoszláv hivatalos propaganda nagy súlyt fektetett a szerbeknek a "II. világháború áldozataiként" való beállítására, szemtelenül segítségül híva a Holocaust erőteljes szimbolikáját. Messzemenőkig meghamisították a háború áldozatainak végleges számára vonatkozó adatokat; például csak a jasenovaci (Horvátország) koncentrációs tábor áldozatai kapcsán a szerb források "több mint 750.000"-ről beszélnek, összesen pedig 1,7 millió áldozatról esik szó, ez utóbbi számot az 1948-ban Párizsban az Allied Reparations Committee (szövetséges jóvátételi bizottság) elé beterjesztett jelentés is tartalmazza. Valóban meglepő dolog történik, amikor 1963-ban a jugoszláv kormány a Német Szövetségi Köztársaság kormányával folytatott levelezésben egy "hiteles és végleges számról, összesen 950.000 áldozatról" tudósít, Németország pedig állandóan ellenőrizhető adatokat követel abból a célból, hogy a közvetlen károsultaknak eljuttathassa a Párizsi Békekonferencián jóváhagyott kártérítést. 1964ben a jugoszláv hatóságok országos felmérést végeznek, az eredmény: nem egészen 600.000 áldozat miatt követelnek jóvátételt. Ezeket az adatokat átadták a németeknek, majd Jugoszlávia államtitoknak minősítette. Semmiképpen sem szeretnék itt ízléstelen játékba kezdeni a számokkal, nem lehet célom gúnyt űzni a háború borzalmaiból, de 1991-re a szerb propaganda akkora méreteket ölt, és úgy elszemtelenedik, hogy a legkevesebb, amit az igazság érdekében tehetek ebben az írásban az az, hogy felvonultatok egy sor információt, amelyek hitelesen, ha nem is kimerítő részletességgel, de meglehetősen eltérő képet festenek a TANJUG-étól és más rosszakaratú forrásokétól. Mint mondottam, a szerbek a II. világháború áldozataiként mutatják be magukat, mélyen hallgatnak azonban a szerbek által több nép, köztük a zsidók ellen folytatott módszeres népirtásról.

E cinikus megtévesztés eszközeként elbitorolták saját propagandacéljaik számára a szomszédos Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában lezajlott Holocaustot, nem adtak azonban őszintén számot arról a Holocaustról, amelynek ők maguk voltak a felelősei. A konvencionális népi emlékezet Szerbiában a szerbeket a második világháború elsődleges áldozatainak tekinti, és Horvátországot a velük szemben elkövetett népirtással vádolja. Ugyanez a konvencionális emlékezet elfelejti és tagadja, hogy Milan Nedic fasiszta kormánya jelentős katonai és polgári hatalmat gyakorolt a német megszállás alatt; hogy Szerbia részt vett a szerb zsidók megsemmisítésében, és hogy maguk a szerbek is tartottak fenn koncentrációs táborokat. Az ilyen elméleteket hirdető szerb történészek azt állítják, hogy a szerbiai zsidók üldözéséért egyedül a németeket terheli a felelősség, és az csak Jugoszlávia német megszállásával vette kezdetét... ez azonban átlátszó hazugság, amelyet a valóság véka alá rejtése érdekében találtak ki. Már a szóban forgó megszállás előtt is élénken kifejezésre jutott a szerbekben rejlő antiszemitizmus, amikor 1940 októberében Szerbia olyan törvényeket hozott, amelyek korlátozták a zsidó származású állampolgárok felsőoktatásban való részvételét és kereskedői engedélyhez jutását. Egy évvel később, '41 októberében tárta ki kapuit a megszállt Belgrádban a Nagy Szabadkőműves-ellenes Kiállítás, amely a világ leigázására szervezett zsidó-kommunista-szabadkőműves összeesküvésről rántotta le a leplet. A kiállításnak nagy hatása volt, a fővárosi közönség tömegesen látogatta. Az újságok, mint például az Obnova (Megújulás) és a Nasa Borba (A mi harcunk) kijelentették, hogy a zsidók a szerb nép ősi ellenségei, és a szerbeknek nem kell a németekre várni ahhoz, hogy hozzálássanak a zsidók kiirtásához. Az Obnova egy másik, "Harc a faj tisztaságáért" című cikke rámutatott, hogy a zsidók "nem lesznek többé sem gyógyszerészek, sem ügyvédek, sem bírók Szerbiában".

Jugoszlávia német megszállását követően a szerb kormány átmenetileg Milan Acimovic vezetése alatt állt, 1941 áprilisa és augusztusa között, majd őt a volt jugoszláv hadügyminiszter, Milan Nedic tábornok követte, aki aztán szorosan együttműködött a nácikkal. 1941 novemberében a Nedic kormány egyik minisztere, Mihajlo Olcan kijelentette: "el kell ismerni Szerbiának, hogy bármely más elfoglalt országhoz képest mi voltunk az egyetlen ország, amely saját fegyveres erőivel teremtette meg a jogrendet". Nedic náci jóváhagyással létrehozta a Szerb Államrendőrséget (SZÁR), a Szerb Állambiztonság szerves részét, és Dragomir "Dragi" Jovanovic, a belgrádi önkormányzat volt tisztviselőjének parancsnoksága alá helyezte. A SZÁR 20 ezer tagot számlált, a 3.400 szerbiai német rendőrrel szemben. A SZÁR-ba szóló toborzófelhívások rámutattak, hogy a jelentkezők ereiben nem folyhatott "zsidó vagy cigány" vér. A szerb vezetés második alakja Nedic után Dimitrije Ljotic fasiszta ideológus volt, aki már évekkel a német megszállás előtt megalapította a Szerb Fasiszta Pártot. Ljotic megszervezte a Szerb Önkéntes Hadtesteket, amelyek legfőbb feladata a zsidók, cigányok és partizánok vadászata és elfogása volt, későbbi kivégzésük céljából. A Szerb Ortodox Egyház a maga részéről nyíltan támogatta a nácikat, papjai közül sokan igazolták teológiai síkon a zsidóüldözést. 1941 augusztusában mintegy 500 "jeles szerb személyiség" írt alá egy "Felhívást a Szerb Nemzethez", amelyben a náci hatóságoknak való engedelmességre szólítottak fel. Az első három aláíró az Ortodox Egyház püspöke volt. 1942. január 30-án Joszif metropolita, a Szerb Ortodox Egyház Szent Szinódusának ideiglenes feje hivatalosan megtiltotta a zsidók kikeresztelkedését és megtérését a szerb ortodox hitre, a nácik legnagyobb megelégedésére, embertelenül megakadályozva zsidó személyek életének megmentését.

Eljutunk így 1942 augusztusába amikor Dr. Harald Tuner, a szerbiai náci civil közigazgatás főnöke bejelentette: "Szerbia az egyetlen olyan ország, ahol megoldódott a zsidókérdés". Ugyanebben a nyilatkozatában Tuner kiemelte, hogy "a siker a szerbek segítségének köszönhető". A számok: a 11.970 belgrádi zsidó 93%-át és a 16.000 fős szerb zsidóság 94 %-át irtotta ki a szerb kormány, a Szerb Ortodox Egyház, a Szerb Államrendőrség, a szerb rendőrség és a szerb nép segítségével.

Hagyjuk azonban a múltat, a történelmet, és térjünk vissza a jelenbe. A legtragikusabb az, hogy nagyon nehéz eltéréseket találni, úgy tűnhet, hogy a szerb propaganda cinizmusa immár történelmi tradíciónak számító jelenség. 1992 januárjában és februárjában számos egyesült államokbeli zsidó újság közölte le Dr. Klara Mandic, a belgrádi Szerb-Zsidó Baráti Társaság főtitkár asszonyának hátborzongató cikkét, amelyben töviről hegyire leírja az idős zsidó asszony, Ankica Konjuh 1991 szeptemberében horvát szélsőségesek általi brutális meggyilkolását. Ezt a "tényt" a virágzó horvát antiszemitizmus fényes példájaként bemutatva Mandic doktornő egy kérdéssel zárja cikkét: "Ki lesz a következő?". Nézzük a tényeket! 1. Az úgynevezett Baráti Társaság a szerb kormány által pusztán propagandacéllal létrehozott intézmény. 2. Nevezett Társaságot egyetlen legitim zsidó szervezet sem ismerte el. 3. Nem több mint fél tucat szerb zsidó a "Baráti Társaság" tagja, amelybe több ezer tagot jegyeztek be. 4. Konjuh néni, akit a háború első zsidó áldozataként állítottak be, nem zsidó volt, hanem egy 67 éves horvát öregasszony, akit a szerbek gyilkoltak meg, 240 további lemészárolt polgári személlyel együtt, miután a hiányosan felfegyverzett horvátok elhagyták a helységet . Jóhiszemű tanúk tanúvallomásai bizonyítják fenti állításaink igazát. E tanúk között van nevezett Konjuhné szomszédasszonya, aki szintén törvényes vallomást tett az esetről, amely Petrinjában, egy Zágrábtól délre fekvő városkában történt meg. A vallomás kiegészül a Petrinjacai, Glina környékén található, szerb ellenőrzés alatt álló tábor volt foglyainak nyilatkozataival, amelyek szerint több mint 240 személyt mészároltak le és temettek tömegsírba, miután Petrinja elesett és a csetnikek, valamint a Jugoszláv Néphadsereg katonáinak kezére került.

Azt hiszem, nincs csodálkozni való azon, hogy 1991-ben az akkortájt szerb képviselő, mára a Hágai Nemzetkőzi Törvényszék háborús bűnökkel vádolt foglya, Vojislav Seselj, a "Fehér sasok" terrorista banda vezetője, a csetnikek "vajdája" és az ultranacionalista Szerb Radikális Párt elnöke (akkoriban a Szocialista párt után Szerbia második pártja) így nyilatkozott: " Semmiféle idegent nem akarunk látni a területünkön és harcolni fogunk igazságos határainkért. A horvátok vagy elmennek innét, vagy ki lesznek irtva. ".

Térjünk vissza azonban ahhoz, ami ma már történelem. A II. világháborút követően a titóista rezsim átfogóan, aprólékosan és paranoiásan üldözte mindazt, ami horvát. Többek között Alojzie Stepinac zágrábi érseket, akit később XII. Piusz Pápa első horvát bíborosnak nevezett ki, 16 év börtönbüntetésre ítélték. Az ellene felhozott vád az volt, hogy az érseki palota pincéiben több usztasát bújtatott. Valamennyien "elfelejtették", hogy az érsek a székesegyház szószékéről több ízben prédikált a szerbek és zsidók üldözése ellen, mindezt még Pavelic Poglavnik uralkodása idején. Magát Stepinacot azzal vádolták meg, hogy usztasa. Hasonló sorsra jutott a kommunista tisztogatások során meggyilkolt több mint 1000 katolikus papot is.

Az ezt követő 46 éven keresztül az egész horvát népet azzal vádolták, hogy "genetikailag usztasa"; ezt a vádat Seselj "vajda" nyilvánosan megismételte a szerb parlament ülésén Belgrádban, 1991-ben.

Ám messze vannak már a Holocaust napjai, és messze a 91-es nyár-ősz is. Mára, szerte a nyugati világban, gomba módra dugjak ki a fejüket, alakulnak az érdekesebbnél érdekesebb nevű és összetételű szervezetek. Szélsőséges cionista szervezetecskék és ultra nacionalista szerbek fognak össze Amerikában, Kanadában és több nyugat európai országban egy-egyetlen céllal: riogatni a közvéleményt az állítólagos Iszlám veszéllyel. Koszova és Bosznia és Hercegovina volnának a török lándzsa végei. Állítólag itt gyűlnek össze a fanatikus dzsihád harcosok, hogy egy jelre, miként a fáraó, vagy Heródes idején, levágják a szerencsétlen európai szerb-zsidó kisdedek fejét. És mint mindig, a szerbek most is úgy képzelik, megmentik a világot - a szerbek ellenségeitől. Ha ehhez, össze kell szövetkezni a "legutálatosabb fajjal"(D.Ljotic), nosza, az üzletben nincs helye a finnyáskodásnak, gondolhatja a maga részéről a cionista, és kezet fognak, tegnapi gyilkosok és mai politikai dillerek. Hogy ennek a frankensteini házaságnak mik a lehetséges következményei?

Közösségünk 2004-ben eldöntötte, hogy a szudáni Darfúrba két éves humanitárius segély tervet készít, illetve minimum két évig e területet kiemelten kezeli a segélyezés terén.
Tavaly Ramadán előtt sikerült, -mint köztudott- kivinni 21millió HUF értékben vakcinát.
2004 végén, valamint az ez év elején ismét sikerült nagyobb adományokat begyűjtenünk, ami gyógyszerekből és gyógyászati segédeszközökből állt. Sőt, a szudáni testvéreink kérésére még egy mentőautót is sikerült beszereznünk teljes felszereléssel (Mercedes-Benz 210 tip. esetkocsi). Szintén köztudott, hogy Isten segítségével közben immár két Indonéziába irányuló segélyszállítmányt tudtunk útnak indítani a cunami okozta katasztrófa helyszínére (kb.összesen 38 millió HUF értékben).

Visszakanyarodva Szudánhoz, Istennek hála, nagyjából 20millió HUF értékben és 460 kg-nyi gyógyszert, orvosi műszereket sikerült útnak indítani február 25.-én. A MIK delegációja március 02.-án érkezett meg Khartumba, hogy átadhassa az adományt a velünk együttműködő szudáni szervezetnek.
Természetesen vártak minket a repülőtéren, s az első napok protokollárisan teltek el, viszont az itteni klíma felüdülés volt az otthoni február végi-március elejei mínusz éjszakai tíz fokokhoz képest!
Látogatást tettünk az egyik legismertebb szudáni karitatív iszlám szervezetnél, az El-Muminin Charitable elnevezésű egyesületnél. Ez az egyesület kiemelkedő munkát végzett a darfúri menekülttáborokban a fertőtlenítő és gyógyító munkájukkal. Ők a mi kiemelkedő partnereink és barátaink Szudánban.

-A Khartumban élő volt magyarországi diákok vacsorát szerveztek tiszteletünkre, s öröm volt látni közöttük régi barátaimat is, akik annak idején az iszlámba az első csetlő-botló lépéseimet segítették.
-Szudánban most mindenki az új alkotmányra vár, mely a déli felkelőkkel vívott harc befejezésének egyik eredménye. Január 09.-én ugyanis a kenyai Nairobiban a szinte Szudán függetlensége óta harcoló felek békeszerződést írtak alá.
A békeszerződés egyik pontja, hogy az "északiak" és a "déliek" közös alkotmányt készítenek el, valamint az államapparátus 30%-a kicserélődik déli származású szudánira. Ezen kívül hat év múlva egész Szudánban népszavazás fog dönteni arról, hogy a "Dél" legyen-e független. A népszavazást külön fogják megejteni északon és délen.
-A szudáni keresztények teljes szabadságban gyakorolhatják vallásukat, templomokat tartanak fenn, újakat építenek, sőt jelenleg folyik a már engedélyezett keresztény egyetem megalapítása is. A keresztény nők kendő nélkül járnak, s sokuk nyakában fityeg nagy aranykereszt is. Itt senki sem bántja őket, abszolút békében, toleranciában és barátságban élnek együtt a két világvallás hívei.
-Feltett szándékunk, hogy a humanitárius akcióinkat Szudánba folytatjuk, hiszen ide több évig szükségeltetik a segítség a darfúri krízis miatt.
Darfúrral kapcsolatban a médiák igen sokat csúsztatnak, s vádolják a kialakult helyzet miatt a kormányt.
Mi szabadon járva-kelve láttuk az igazságot, s észrevettük a hírek torzításait is. Természetesen harcol a szudáni kormány a felkelőkkel/lázadókkal szemben, hiszen melyik kormány ne tenné ezt. A tárgyalások többször megindultak, megszakadtak, de a jelen helyzet biztatónak tűnik. Fegyverszünet van, valamint a lázadókat visszaszorították, így a menekülttáborok lakói viszonylagos biztonságban élnek. Gyakran vádolták a kormányt azzal, hogy a darfúri házakat lerombolja, felgyújtja, az embereket pedig elüldözi. Furcsa dolog lenne, ha ez igaz is lenne: Hiszen utána a kormány segíti a menekülttáborokat fenntartani, élelmezni, az egészségügyi ellátást megszervezni. Szóval ilyet csak a hülye csinálna: lerombolni, utána a lakókat istápolni.
Isten áldja és segítse e sokat szenvedett népet!

A sok szenvedés és nélkülözés után eljönnek a béke és felvirágzás napjai!

Kevesen tudják, hogy amikor Olaszországban hatalomra jutott a Duce, megindult a radikális és elrettentően kegyetlen háború a libaiak ellen.
Ugyanis a volt három török tartomány 1911-12 óta Olaszország részét képezte- papiron. Papiron azért, mert a líbiai nép küzdött a megszállók ellen, s már tárgyalások is folytak. a fasiszták hatalomra jutásáig - Olaszországban.
A fasizmus véres kegyetlenségét mi sem mutathatja be jobban Észak Afrikában, hogy a korabeli Líbia lakosságát szó szerint megtizedelték pár év alatt.
Rodolfo Graziani tábornok volt az olasz fasiszta-imperialista erők líbiai főparancsnoka 1921-től, s szabályosan irtó hadjáratot folytatott az ellenálló líbiai nép ellen!
Példaként felhozom a Kufra oázis hős védőinek esetét: mikor az oázis elesett, az olasz katonák lemészárolták a férfiak mellett a nőket és a gyermekeket is, nem kímélve a csecsemőket sem!
Bosszújuk egész Líbiában kiterjedt a mecsetekre is, istállóvá változtatva azokat, sok helyen a Koránokat halomba gyűjtötték és elégették! (Milyen hasonlóság a "Kristalnachthoz.)
A felkelés vezetőivel barbár módon végeztek: élve kidobták az összeterelt foglyok szeme láttára a repülőkből!
Sivatagi koncentrációs táborokat állítottak fel az olasz fasiszták,s a történészek szerint 250ezer fő vesztette életét a líbiai "holokausztban".
Vajon róluk Európában miért nem emlékezik meg senki sem?

A titkosrendőrség, valamint az 1956-os Forradalom után megalakult III-as ügyosztály, különösen a III/3-as részlege fokozottan figyelemmel kísérte az un."deklasszálódott elemeket", melybe a bosnyák-magyarok is beletartoztak, s mindezt megfejelte, hogy az iszlám vallás gyakorlói annak idején szekta követőknek számítottak. 1956 után politikai bűntettnek számított többek között az államrend elleni izgatás, a "béke elleni bűntett", stb.
Elsősorban az emberek, un. osztályhelyzete alapján folytatták a megfigyelést, később a nyomozást.
A magyarországi moszlimok, tételesen a magyar moszlimok mindenképpen valamilyen szinten osztályellenségnek számítottak, pláne azok, akik a Horthy hadseregben szolgáltak akár tisztként, akár tiszthelyettesként valamikor. Nem beszélve a sok kisiparosról, kiskereskedőről, cukrászról, stb. S mint az előbbiekben írtam, a vallásuk csak "hab volt a tortán."
A BM Központi Operatív Nyilvántartó Osztálya nyilvántartást készített, melybe belekerültek az un. különítményesek is (tehát Durics és társai, nagyjából kétszáz fő) Ez a nyilvántartás változott, bővült, illetve számozása, elnevezése is megváltozott a kommunista diktatúra alatt.
Íme egy jelentés részlet, mely a bosnyák-albán-magyar muszlimjainkra is vonatkozott: "jórészt hajdani katonákról van szó, akik időnként afféle bajtársi eszmecserére, beszélgetésre jöttek össze."
1962 után bevezetik ezekre, a szerencsétlenekre is a "társadalomra veszélyes elemek" megnevezést.
Nem átallottak a politikai nyomozók megvizsgálni származásukat, családi és egyéb személyi követelményeiket, vagyoni helyzetüket. Az "osztályhelyzetük" vizsgálata mindenképpen az első helyen állt.
Természetesen mindezek feltérképezése után jöhetett a konkrét operatív munka, melyben titkos és leplezett módszerekkel gyűjtötték az anyagokat szerencsétlen hitsorsainkról.
Voltak, akiket megpróbáltak (sikeresen, vagy sikertelenül) beszervezni ügynökként, hogy figyelje meg a titokban összegyűlő moszlimokat.
Voltak, akiket csak egyszerű informátorként használtak fel. A hazai moszlimok közül informátorkénti felhasználás a nagyszámú arab ösztöndíjasok megjelenése után következett be, nagyjából a hatvanas évek közepe után.
Az itt tanuló arab származású diákok jó része (mint ezt már többször említettem, ill. említeni is fogom) egy-egy ország kommunista pártjának ösztöndíjas küldötteként, vagy valamilyen "felszabadító mozgalom", esetleg ma már terroristának minősített szervezet tagjaként került ide tanulni. (Pl. a Georg Habbas féle marxista palesztin mozgalom.) Akkoriban az államhatalom természetesen nem tartotta terroristáknak ezeket a szervezeteket, így diákjaikat sem. Holott sokszor már emberölésen is túl voltak az ifjoncok, melyet sokszor próbaképpen is elvégeztettek velük.
A diákok jó része ösztöndíjuk kiegészítéseként illegális valutaváltással foglalkozott, de voltak prostituáltak is közöttük.
Ezek akkoriban komoly törvénysértésnek minősültek, az átlag magyar embert ilyen próbálkozások miatt jó pár évre hűvösre tették.
Vajon miért és hogyan lehetett az, hogy Budapest frekventált helyein arab illegális pénzváltók működtek?
A válasz magától adódott, vagy zsarolás által váltak e személyek informátorrá, besúgóvá, vagy a kéz kezet mos alapon működő "beszervezés" lépett hatályba.
Sokszor elkötelezett marxista arabok jelentgették fel a vallásos, de a másik marxista arab személyt is.
Volt olyan eset, hogy egy egyiptomi kommunista feljelentett egy másik egyiptomi kommunistát, s ezért a feljelentettet nagyjából 16 órán át hallgatta ki a magyar rendőrség, házkutattak, s mindez csak rosszindulatú "mószerolás" volt, mint a végén kiderült
Nos, ez csak egy egyedi példa volt, melynek mindkét főszereplője még mindig Magyarországon él, immár magyar állampolgárként. Hogy hogyan tudnak egymás szemébe nézni? - kérdem.
Ezek az illegális pénzváltók együtt működtek a rendőrséggel és a titkosszolgálattal, melynek fejében szemet hunytak tevékenységük felett. Sőt, ezeknek a piszkos pénzeknek jó része átküldetett különböző terrorszervezetek felé. Az illegális pénzváltásnak volt egy másik akkori pozitív oldala is, miszerint az Állam ilyen módon tudta felügyelni a külföldi pénzeket, az esetleges hamisításokat...
Ezen kívül nyílt titok volt a nyugat-európai ultrabalos terrorista szervezetek kötődése a közel-keleti terrorszervezetek felé.
Az illegális cselekményeket a magyar hatóság azért tűrte el, mert ezek a "diákok" zsarolhatóak voltak, s akár társaikat is szívesen "beköpték," akár koholt váddal is.
Több ilyen megtörtént eseményről van szerencsém tudni. Sajnos sok esetben nem tudjuk, csak sejtjük, hogy kik és kiket jelentett fel, vagy be.
A spiclijeink minimum havonta jelentettek, s a jelentés átvevő akár egy rendőr egyenruhába bújt államvédelmis is lehetett.
Divat volt a kollégiumi szobák lehallgatása, melyben benne volt természetesen a kollégium portaszolgálata és vezetősége is, nekik külön jelentési kötelezettségük volt a látogatókról, s minden másról beszámolni.
A BM II. Főosztályában működött osztályszámozás nélkül a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) is. E csoport is foglalkozott a külföldi diákokkal.
Természetesen a hazai hírszerzők és elhárítók szorosan együttműködtek az un. baráti országok hatóságaival és a "felszabadító mozgalmakkal, marxista szervezetekkel".
Információkat cseréltek ki, e szervezetek Magyarországra küldött rezidenseit ellenőrizték.
Az iszlámvallást gyakorlókat a III/3-as hírhedt ügyosztály un. Egyházi Reakció Elhárító Osztályának három alosztálya végezte, mivel ez szektákkal szembeni elhárításnak is minősült. Természetesen szerepet játszott még az elhárításban az is, hogy a megfigyelt nem dolgozik, vagy dolgozott-e külföldi "imperialista" szervezetnek, ami jelen esetben nem nyugat európait, vagy amerikait jelentett, hanem pl. egyiptomit, amely Nászer halála után nyugat-barát rezsimként lett elkönyvelve, ergo ellenséges országnak számított!
Nos, érdekes módon a volt külföldi kommunista párttagok, terrorszervezetek volt tagjai, és egyéb "felszabadító" mozgalmak volt tagjai esetlegesen Magyarországon letelepedve immár megtagadva a múltat, a "sajátos iszlám békepapi mozgalmat" (de ez véleményem szerint súlyosabban nyom a latban), buzgón imádkozva igyekszik vezető szerepre szert tenni valamely hazai moszlim mozgalomban, de lehet, hogy már ilyen múlttal vezetőjévé is vált
Besúgók, terrorista szervezetekhez extartozók úgy gondolták, hogy a besúgottak és megalázottak felejtettek
Ennek az írásnak is az a célja, hogy bebizonyítsuk, hogy nem felejtünk, nem felejthetünk! Talán teljesen visszavonulnak azok a moszlimok, akik az "átkosban" a másik oldalon ellenünk tevékenykedtek!

A moszlimok túlnyomó része bevándorolt török, vagy balkáni moszlim. De vannak arab nemzetiségűek is, valamint ázsiaiak, afrikaiak. Minden nagy városban van mecset, valamint hozzá tartozó Korán iskola.
A moszlimok több nagy szervezetben tömörülnek, Bécsben van Közép-Európa legnagyobb iszlám kulturális centruma. A szélsőségesek aránya elhanyagolható.

Kétmilliónál több török él Németországban, három nagy szervezetbe tömörülnek, léteznek szúfi rendek is.
Arab bevándorlóból viszonylag kevés van. Viszont sok a balkáni moszlim, akik történelmi gyökereik miatt is elsősorban a törökökkel szövetkeztek. Egyre több a német származású muszlim, jelenleg közel kétszázezer német ajkú moszlimot jegyeznek. Központjaik minden nagyvárosban vannak, s szinte minden nagyobb településen van már iszlám imaház is. A szélsőségesek itt is gyökeret vertek, kevés török, annál több arab származású egyén résztvételével.

Arab, török bevándoroltakból áll a muszlim népesség, a liberális bevándorlási politika végett egyre többen érkeznek ezekbe az országokba. Itt is tért nyertek bizonyos kis mértékben a szélsőségesek, s konfliktus kezdődött a holland Theo Van Gogh filmrendező meggyilkolásával.

A volt francia gyarmatokról való bevándoroltak hozták létre Európa legnagyobb moszlim populációját. Franciaország második vallása az iszlám. Főleg marokkóiak, algériaiak, tunéziaiak, illetve leszármazottaiak alkotják a franciaországi ummát. Több szervezetbe tömörülnek, itt is jelen vannak már a szélsőséges moszlim elemek. Egyre több franciaajkú veszi fel az iszlám vallást. Minden nagy városban vannak mecsetek.

Jellemző a volt gyarmatokról való bevándorlás, a brit moszlim populáció nagy része Bangladesből, Indiából és Pakisztánból származik, de vannak természetesen arab országokból lévő bevándorlók is. Minden városban vannak mecsetek, iskolák, alapítványok. Létezik a brit muszlimok közössége nevű szervezet, de több konföderációba tömörültek az itteni moszlimok. Igen sok angol is az iszlámra tért, így erősítve az angliai moszlimok nagy családját.

Arab és szomáliai, valamint nyugat-afrikai muszlimok alkotják a bevándorló muszlimok közösségét, de egyre több olasz tér át az iszlámra. Pallavicini őrgróf vezeti az intellektuális olasz muszlimok közösségét. Rómában több éve felépült egy nagy mecset.

Bevándorlók, főleg arabok, valamint az iszlámot újból felfedező volt "moriszkók" alkotják Hispánia iszlám közösségét. Sok régi mór mecsetet használnak újból imaházként, de újakat is építtettek. A madridi merénylet sokat ártott a többségében békésen élő hispániai muszlimoknak.

A magyar szent korona olvasata az ázsiai sztyeppék jelképrendszere szerint
Interjú Dr. Alibek Kazhgaly Uly Malajev kazah kutatóval a Magyarok VI. Világkongresszusa alkalmából a tápiószentmártoni Atilla-dombon

Szeretettel üdvözöljük a magyarok földjén professzor úr! Ön rendkívül érdekes témát hozott kongresszusunkra. Mit mondana mindazoknak akik nem hallhatták nagyszerű előadását a Magyarok Házában a magyar szent korona jelképrendszerének kazah pusztákon lelt ősi előképeiről?
Először is el kell mondanom, hogy nagy örömmel jöttem a magyarok hívó szavára ide Magyarországra. Nagyon örülök hogy itt lehetek.
Most már másodjára járok erre, -első alkalommal egy tudományos konferenciára jöttem, Tormai József úr , Magyarország kazahsztáni teljhatalmú nagykövete meghívására . Nagyszerű embert ismertem meg személyében. Eleinte a nagykövetségen beszélgettünk a témáról amire ő egyszer csak határozottan rámparancsolt, hogy tartsak róla előadást itt a magyaroknak is. Így érkeztem életemben először Magyarországra, Szegedre a konferenciára, amelyen szintén nagy sikert arattam, és melynek végeztével vásároltam néhány könyvet. A magyar népművészetről angol nyelven, majd egy német nyelvű könyvet a magyar szent koronáról és királyi jelképrendszeréről. Hazaérkezésem után nekifogtam a munkának és a könyvírásnak. Tavaly meg is jelenttettem. Az történt ugyanis, hogy nekem a szent korona és Szent István hazájának ősi jegyei rendkívül érdekes jelképrendszert jelentettek, mely kibővítette, új megvilágításba helyezte felfogásomat az ornamentikáról- mint nyelvről!
Én két alapvető szempontból foglalkozom a díszítő elemekkel: az első a szemiotikai, mely a díszítő elemeket jelképrendszerként veti össze, a másik pedig szemantikai, mely jelentéstani s a formák jelentésével és változásaival foglalkozik.
Amikor összevetettem az ősi kazah jeleket az ősi közép európai jelekkelrájöttem hogy a díszítő elemek által egy sajátos nyelvezet nyilvánul meg. A hagyományos felfogás szerint az ornamens pusztán díszítés, holott ez egyáltalán nem így van, mivel a díszítő elemek igen mély jelentést hordoznak. Ezen a ponton határozottan ellentmondás van. Nagyon nehéz ezt pár szóban és nagy sietve elmondani, de ez az igazság. A díszítő elemek jelentéstana szerint megközelítve a kérdést- nem az a fontos, hogy egy-egy elem mit ábrázol- hanem az, milyen kapcsolatrendszerben, összeköttetésben állnak az egyes elemek! Milyen módon kapcsolódnak a rendszerbe. Ez a rendszer abban a mitológiában ered, mely az összes európai nemzet közös kincse. Annak vallhatják a régi magyarok éppúgy, mint a kazahok!
-Ez nagyon érdekel bennünket, erről beszéljen bővebben professzor úr!
A magyar szent korona jelképrendszerének megfejtéséhez egy nagyon egyszerű mítoszt alkalmaztam, amit "Ul aná"-nak neveztem el a nagy pragmatika szerinti kazah mintának. Így megdöbbentő kapcsolatot fedeztem fel, mely a magyar szent korona jelképrendszerében rejtőzik.
Azért mert mi sajátos szerkezetet, sajátos jelentést, rendkívüli származást és gyökereket látunk meg benne.
Megjegyzem, hogy én megfejtettem már az angolok és franciák koronáját is.
Mindez új világszemléletre ad nekünk lehetőséget
-A magyarok szent koronájáról beszéljen professzor úr, mely a világon a legcsodálatosabb!
/A professzor úr szívélyesen elneveti magát/
Hát persze hogy! -Minden nemzet a saját értékeire a legbüszkébb!..Szóval a magyar szent korona minden egyes elemének rendkívüli jelentése van. A legújabb felfedezések szerint a szent koronán az időtengely halad át.
Ami engem illet, arra jöttem rá, hogy a magyarok koronájában a régmúlt kazahjainak világlátása tükröződik, mégpedig- hogy keresetlenül csak egyet említsek- a világhegy fogalma. Ennek tetejéről nő az ég felé a világfa. Ez pedig minden mitológiában az "axis mundi"- vagyis a világtengely! A szent korona csúcsán lévő kereszt, ennek a világfának az analógiája. Így Szent István /vagyis a magyar szent koronát viselő mindenkori magyar király/ királyi palásttal borított teste, melyhez a csüngők által a korona kapcsolódik- a központok központjává válik-mondjuk ki nyíltan- a világegyetem központjává!!! Tehát nem pusztán a társadalom központjává, hanem a világok közötti átmenet központjává is! Ezért kapcsolódik a királyi hatalom oly erővel az egyházi hatalomhoz is! -legalábbis minden hagyományos berendezkedésű társadalomban.
-Beszéljen kérem professzor úr a sajátos kazah kapcsolatokról!
Hogyan is mondjam két szóbanén a díszítő művészettel foglalkozom, ami vizuális művészet és most épp nem tudok ugye rajzolniígy kissé bonyolult elmondani
Szóval a nagy pusztának a sztyeppének mai napi uralkodó eszméje Magyarország kultusza. /ne lepődj meg és ne háborodj fel kedves olvasó- inkább szállj magadba és tarts bűnbánatot!..nem én mondom/
A magyarság /ebben az értelemben magyarosság/ a kazahoknak és a nagy altáji pusztán valaha is élő összes népnek világszemléletéhez tartozik. Ennek az a lényege, hogy a világot az ég igazgatja. A KÉK ÉG! /Itt meg kell jegyeznem, hogy ez a baranta- az ősi magyar harcművészet köszöntése, melyről májusi számunkban írtam(Szerző.)/
-Mit üzen hát végül professzor úr a magyar moszlim olvasóknak?
Mindenekelőtt meg kell mondanom hogy borzasztóan örülök, hogy hitbéli testvérekkel is találkozhattam itt, hiszen Magyarország katolikus országként ismert. Tegnap Karcagon voltunk, a kipcsak reformátusoknál, akik szintén nagyon barátságosan fogadtak bennünket. Mivel a magyarországi moszlimok egyelőre nagyon kevesen vannak, elsősorban azt kívánom hogy bízzanak önmagukban és a mindenható Allahban, és éljen testvériségben minden vallásos magyar. Az iszlám ma a világ előterében van, de hangsúlyoznom kell hogy nagyon békeszerető vallás. Az hogy Magyarországon is bevett, a magyarok rendkívüli toleranciájáról tanúskodik és jó jel. Nagyon köszönöm az interjút! Minden jót kívánok!
/Névjegyet cseréltünk a professzor úrral. Az övének központjában elhelyezkedő téglalap alakú rács-elmondása szerint ősi kazah nemzetségének ,a róka nemzetségének jele./

Az interjú igen sietve készült /mert a professzor úrnak már távoznia kellett/ és orosz nyelven, ezért az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek.

Interjú Szászfalvi László Úrral
a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Emberi, Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökével (Rózsa Flores Eduárdó)

1.Mi az Ön,illetve az Ön által vezetett Bizottság álláspontja a Magyar Köztársaság jelenlegi kissebbségi politikájáról,azok helyzetéről?

2.A magyarországi muszlimok kis létszámban élnek Hazánkban.
Összetételénél,jellegénél fogva nem azonosítható a magyarországi más kissebbségekkel.A Hazai muszlimok tehát nagyjából nem számítanak etnikai kissebbségnek. De potenciálisan diszkriminálhatók.
Kellene-e élni e specifikus helyzetben a Magyar Köztársaságnak pozitív diszkriminizációval?

3.Támogatja-e,illetve szükségét érzi-e, hogy a Fővárosban a Magyar Iszlám Közösség létrehozzon egy Iszlám Kultúrális és Vallási Centrumot?

4.Jelenleg szerte a világon, így Magyarországon is egyesek automatizmussal élve, az Iszlámot azonosítják a terrorizmussal. Mi az Ön véleménye erről, s mit javasol, hogyan lehet ellene tenni?

5.Mit üzen a Magyar Köztársaság törvényeit tisztelő és Magyarországot hazájukként szerető muszlimoknak?

1. Megítélésem szerint a Magyar Köztársaság kisebbségi politikája stabil, alkotmányos jogokra és garanciákra épülő kisebbségpolitika. Ezt a célt szolgálta a rendszerváltozás idején elfogadott alkotmánymódosítás illetve az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény. Természetesen nem elég az alkotmány és a törvények, hiszen ezek érvényesülését vagy érvényesülésük akadályainak nyomon kísérése is rendkívül fontos feladata mind az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának, mind az országgyűlési képviselőknek illetve mindannyiónknak. Az eltelt idő tapasztalatait is le kell vonni időszakonként. Ezt a célt szolgálja egyébként az éppen előkészítés alatt álló kisebbségi törvény módosítás is. Összefoglalóan úgy fogalmaznék, hogy hazánk kisebbségpolitikája alkotmányossági és törvényi szempontból megnyugtató, de nem szabad a karosszékben hátradölve a lábunkat lógatni, mert folyamatos feladatunk és felelősségünk hogy azok érvényesülését is ellenőrizzük és megerősítsük.

2. Az alkotmányos elvek a magyarországi muszlimok számára is egyértelműek. Mindegyik nemzeti, etnikai illetve vallási közösség tulajdonképpen specifikus helyzetben van. A törvények célja ezen közösségek esetében az egyenjogúság, a diszkriminációmentesség, sőt bizonyos esetekben a pozitív diszkrimináció. Ám mindezen elvekhez persze hozzá kell tartozzon az anyagiak terén is az egyenjogúság. Azt gondolom, hogy a magyarországi muszlimok közössége egy vallási közösség, s mint ilyenre vonatkoznak a magyarországi törvényekben az egyházakra és vallási közösségekre vonatkozó - esetenként pozitív diszkriminációt is megfogalmazó - jogok és lehetőségek.

3. Messzemenően támogatom azt a konkrét elképzelést, amely megfogalmazta egy Iszlám Kultúrális és Vallási Centrum létrehozását. Magam támogató leveleket írtam ezügyben az illetékes döntéshozóknak. Rendkívül fontos, hogy egyrészt egy közösség számára kultúrált és magas szinvonalon lehessen biztosítani olyan teret, ahol a közösségi lét örömét, az együvétartozás fontos érzését a közösség tagjai meg tudják élni, másrészt rendkívül fontosnak érzem, hogy a kívülállók is megismerhessék e közösséget, ezt a kultúrát és vallást. Hiszem, hogy a megismerés által sok-sok előítélet is megszünhet.

4. Az iszlám nem azonos a terrorizmussal. A terrorizmus pedig nem azonos egyes népek és nemzetek vagy kisebbségben élő közösségek teljesen jogos és természetes szabadságvágyával illetve szabadságharcával. Nagyon fontos a különbségtétel. Hogy hogyan lehet tenni az ellen, hogy sokan az iszlámot azonosítják a terrorizmussal: ez egy jó kérdés. Nehéz kérdés. Legelsősorban a párbeszéddel. Azzal, hogy egymást egyenrangú emberként és közösségekként, társadalmakként tekintsük. Egymást sokkal jobban meg kell ismernünk és nem lehet exportálni sem a vallást, sem a kultúrát, sem a politikai rendszereket. S ebben a párbeszédben rendkívül fontos, eminens küldetése kell legyen a vallásoknak, a vallásos embereknek. Nem lehet szó ott sem Istenről, sem kultúráról, sem vallásról ott, ahol zsigeri gyűlölet és gyilkolás uralkodik más emberek vagy közösségek iránt. Szóval párbeszéd, megismerés, egyenrangúság és szeretet.

5. Üzenni csak egyet tudok: szeressék ezt a hazát, de őrizzék meg önmagukat: vallásukat, kultúrájukat, hagyományaikat, kapcsolataikat. S mozdítsák elő minden erejükkel azt, hogy jobban megismerhessék Önöket a "kívülállók". Legyenek híd az arab világ, a muszlim vallásos közösségek felé. Ne veszítsük el a reménységünket egy igazságosabb világ létrejöttében, amiért mindannyiónknak tenni kell. Hívő emberként azt merem mondani, hogy mi mindannyian ha egyre közelebb leszünk Istenhez, úgy egyre közelebb lehetünk egymáshoz is. Végül azt kívánom, hogy mielőbb legyen valóság a nagy álom: az Iszlám Kultúrális és Vallási Centrum.

Riport Isik Ugurluval
a németországi Diyanet Isleri Türk Islam Birligi kultur-biztosával

Immár nyolc éve ismerem személyesen Isik Urat,de a Magyar Iszlám Közösséghez tíz éves ismeretség fűzi. Szervezetük központja Kölnben van, s a németországi törökök legnagyobb kulturális szervezete a Diyanet. Kulturális munkájukban helyet kapnak a Mawlawi szúfik csakúgy, mint az imámok képzése, a német, török és arab nyelvtanítás, a könyvnyomtatás és kiadás.
A Magyar Iszlám Közösség egy évet dolgozott azon, hogy e szervezet egyik szúfi zenekara Hazánkba jöjjön és ízelítőt adjon ebből az ősi török-iszlám vallási zenéből.
Nos erőfeszítésünk nem volt hiábavaló, e szúfi zenekar, mint olyan első ízben adott előadást az ez évi Ramadán szent hónapjában, melynek patináns helyszíne a Magyarok Háza volt, egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom ünnepén, október 23.-án.
Nemzeti és vallási ünnepeinket megkoronázta a szúfi zenekar színvonalas előadása, s a hallgatóság megelégedett lehetett. Ezzel a tettel is történelmet írtunk, elsők lehettünk ily jellegű munkában is. A hallgatóság között neves vendégeink is voltak, közéleti személyiségek, újságírók egyaránt. Török és magyar muszlimok, nem muszlim magyarok egyaránt szinte áhítattal hallgatták a szívből csorduló, Istent dicsérő muzsikát.
Színvonalas előadásuk másfél órát tartott, s a végén tapsvihar kérte őket újból a mikrofonhoz.
A résztvevők háromnegyed részben megtöltötték a Ház Bartók termét. Megjegyezném, hogy Bartók Béla komoly tanulmányokat folytatott a török népdalkincs és zene kutatásában, tehát az e teremben lefolyt előadás is egyfajta jelzés volt a két nép ősi kapcsolatának bemutatásában.

Az előadás végeztével rövid riportot készítettem Isik Ugurlu Úrral, melyet megosztok kedves Olvasóinkkal.

Kedves Isik Úr!
Sok év közös munkájának egyik történelmi pillanata a mai nap. Hogyan jellemezné a két szervezet közötti kapcsolatot?

I.U.:
Hosszú évek alatt személyes ismeretség és barátság alakult ki közöttünk, szeretnénk a két nép közeledését, a már meglévő jó viszonyt sajátos munkáinkkal elősegíteni!
Mi kifejezetten csak kultúrával foglalkozunk, ez a népek közötti barátságot hivatott elősegíteni. Szervezeteink baráti viszonya tükörképe népeink viszonyának!

I.U.:
Nem először vagyok Magyarország fővárosában. Csodálatos város, s ez alkalommal is elmentünk Gül Baba sírjához, bemutatni zenész barátainknak a türbét! Rövid fohászt mondtunk el e neves ősünk sírjánál! Emlékhelye fontos kapocs a két nép között, s örömmel láttam, hogy a türbét gondozzák, ápolják. Meglátogattuk a török fürdőket is, hogy kívülről megcsodáljuk az épületeket. Budapest még mindig a fürdők városa.
Köszönöm a baráti fogadtatást, a magyar testvéri nép és a Közösségük szeretetét!

Milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve együttműködésünk területén?

U.I.:
A kulturális együttműködés területén könyveket szeretnénk Önöknek ajándékozni, imaszőnyegeket, évente megfelelő anyagi forrás esetén könyveket szeretnénk kinyomtatni magyar nyelven. Tanulmányi ösztöndíjat is szeretnénk felajánlani Törökországban, s mint hallom, már van rá jelentkező. Szeretnénk több kulturális eseményt megvalósítani mind Magyarországon, mind Kölnben. S sorolhatnám még a terveket, de sajnos mindennek korlátokat szab a pénzügyi háttér.

U.I.:
Isten által elfogadott kegyes Ramadán hónapi böjtöt kívánok a magyarországi muszlimoknak, a nem muszlim olvasókat külön üdvözlöm, s kívánom, hogy toleranciával, szélsőségektől mentesen éljenek békében Magyarországon a muszlimok és a nem muszlimok! Erősítsük közösen a magyar és az Önöknek rokon török nép barátságát!
A magyarországi muszlimok óvakodjanak és utasítsák vissza a radikális és szélsőséges moszlimok nézeteit!
Isten áldja Önöket és Magyarországot!

Kutatásaim során, melyben a hazai iszlám történelmet igyekszem bemutatni, eljutottam egy fontos hazai helyszínre.
E helyszín nem más, mint a Hűség Városa, Sopron.
A kedves Olvasó bizonyára tudja, hogy bosnyák-albán-magyar szellemi őseink vérüket hullatták, pénzüket és életüket sem kímélték a Nyugat-Magyarországi felkelésben, melynek eredménye volt, hogy Sopronban és környékén népszavazást tarthattak, aminek vége az lett, hogy Magyarország e gyönyörű szeglete megmaradhatott az Anyaország részeként!
A temetők egyfajta történelem is, ezért a soproni temetőbe is elmentem.
Több órás sétámat, melynek során többnyire az elmúlásról meditáltam, felfedeztem az Első Világháború sírjai között félholdas sírokat is!
A temető e részét most kezdték számomra ismeretlenek felújítani, melyhez ezúton is gratulálok, s muszlim halott testvéreink és a bosnyák testvéreink élő leszármazottainak nevében is elismeréseinket, köszönetünket fejezzük ki!
Az elhunytak betegségek, s súlyos háborús sebesülések folytán kerültek ebbe a temetőbe, távol szülőhazájuktól. Előtte a Soproni Kórházban ápolták őket.
Egy nagy világégésben áldozták fel életüket Boszniáért és egyben a nagy Hazáért, az Osztrák-Magyar Monarchiáért!
Sajnos a sírok felújítását még nem tudták befejezni, így egyelőre csak 9 végső nyughelyet tudtam azonosítani.
Isten könyörüljön rajtuk, s adjon Nekik nyugodalmat! Allah kerim!

Közel két hetes kórházi kezelés után november 11.-én reggel meghalt Jasszer Arafat palesztin elnök. A 75 éves vezetőt az utolsó napokban már csak gépek tartották életben. Arafat családfáját állítólag egészen Mohamed prófétáig tudta visszavezetni, neki azonban csak egyetlen utódja volt, a kilencéves kislánya.

Évtizedig vezette a palesztin nép harcát az önálló államiság érdekében Jasszer Arafat. Betegségének komolyabb tünetei október 20-a körül jelentkeztek. Az egyik minisztere így jellemezte akkor Arafat állapotát: "nagyon-nagyon beteg".

2001 óta az ostromlott ramalláhi főhadiszállásába kényszerítették Arafatot az izraeli erők.

Életének fő célja és álma egy önálló palesztin állam megteremtése volt, amelynek ő lett volna az elnöke. Ennek érdekében minden eszközt bevetett, és még a magánéletéről is lemondott.

Jasszer Arafatról több legenda is született: már élete korai szakaszáról, így születési helyéről is eltérő adatok láttak napvilágot. Noha az egyiptomi Kairóban született (1929-ben) a hiteles nyilvántartások szerint, ő Jeruzsálem arab negyedét vallja és hirdeti szülőhelyéül. Apja köztiszteletben álló textilkereskedő volt, anyai ágon Fatimáig, Mohamed próféta (béke legyen Vele) lányáig vezeti vissza családfáját. 17 éves korában csatlakozott a zsidó állam megteremtése ellen harcoló fegyveres palesztin csoportokhoz, részt vett az arabok és zsidók közötti 1947-1948-as harcokban, majd az Izrael létrehozását követő 1948-as háborúban. Az izraeli győzelem után a tízgyermekes Arafat család is a palesztin menekültek sorsára jutott, és a Gázai övezetben talált ideiglenes otthonra.

Arafat a kairói műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, majd katonatiszti akadémiát végzett, és az egyiptomi hadsereg hadnagyaként részt vett az 1956-os második arab-izraeli háborúban. Ezután Kuvaitban építészeti-műszaki vállalkozást alapított, megteremtve a későbbi el-Fatah anyagi bázisát. A szervezet, amelyet 1959-ben ifjú palesztin aktivistákkal hozott létre, 1964-ben indította el első fegyveres akcióját izraeli területen. Mindenkinél többet tett viszont azért, hogy a palesztin kérdés a világpolitika napirendjén szerepeljen. Mivel az arab kormányok azonban nem nyújtottak igazán segítséget a palesztinoknak, ezért a PFSZ emberei, Arafat vezetésével fegyvert ragadtak, repülőgépeket térítettek el, és más erőszakos cselekményeket követtek el a 60-as, 70-es években. Az 1970-es években gerillái belekeveredtek a libanoni polgárháborúba. Az ország déli részére összevont palesztin erők miatt Izrael 1982-ben megtámadta északi szomszédját, és elérte a PFSZ távozását. A palesztinok Jementől Tunéziáig szóródtak szét, ő maga - miután 1983 júniusában kiutasították Damaszkuszból - Tuniszba helyezte át a PFSZ székhelyét.Nobel-békedíj

Arafat a palesztin mozgalom "szent háborúja", az intifáda 1987-ben történt megindításával került újból előtérbe. A száműzetésben tevékenykedő palesztin parlament őt választotta az 1988. november 15-én egyoldalúan kikiáltott - és 70 állam által elismert - palesztin állam elnökévé. Arafat még az év végén nyilvánosan elismerte s békülésre hívta fel Izraelt. Hosszú tárgyalási folyamat után, 1993. szeptember 13-án történelmi esemény színhelye volt a washingtoni Fehér Ház: Arafat és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kezet szorított a palesztin autonómiára vonatkozó Elvi Nyilatkozat aláírása alkalmából. 1994-ben mindkettőjüket Nobel-békedíjjal tüntették ki Simon Peresz akkori izraeli külügyminiszterrel együtt.

A Gázai övezet, Jerikó és Ciszjordánia önkormányzatának megvalósulásával 1994 júliusában Arafat visszatért tunéziai száműzetéséből a palesztin területekre. 1994 júliusától 1995 decemberéig a Palesztin Hatóság elnöki tisztét töltötte be, majd az 1996. január 20-án létrejött Palesztin Autonómiatanács élére állt.

Arafat álma, egy általa vezetett palesztin állam létrehozása Kelet-Jeruzsálem fővárossal, a 2000. szeptember 28-án kirobbant második intifáda nyomán romba dőlt. A radikális palesztin mozgalmak sűrűsödő merényletei miatt az izraeli kormány 2002-ben Arafatot ellenségnek nyilvánította, teljes elszigeteléséről döntött. Személye megtestesítette a palesztin ellenállást, és a palesztinok körében általános tiszteletnek örvendett.

Magánélete sokáig nem létezett, hiszen ő a palesztin mozgalommal "jegyezte el" magát. 1992-ben feleségül vette egyik munkatársnőjét, a sorbonne-i közgazdasági diplomával rendelkező Szuha Tavilt, egy ciszjordániai keresztény polgárjogi harcos nála harminc évvel fiatalabb lányát, aki férje kedvéért áttért az iszlám hitre. 1995-ben megszületett kislányuk, Zahva.
Forrás:MTI

Isten adjon neki jutalmat jócselekedeteiért, bűneit pedig bocsássa meg!Imádkozzunk lelki üdvéért!Jasszer Arafat, nyugodj békében!

Hosszú út vezetett addig, míg a Magyar Iszlám Közösség elnökeként sikerült kijutnom az Amerikai Egyesült Államokba. A kapcsolatok felvételétől a vízumig, a repülőjegy megszerzéséig sokat kellett dolgoznunk, s e sorokban mondok köszönetet a Közösség muftijának, Dr. Sejkh Abdu Abdul Moneimnek, hogy anyagilag támogatta utunkat!
De kiemelten köszönettel tartozom az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ajánlólevelükért, valamint a kiemelten gyors vízumügyintézésért!
Isten segítségével, 10 órás repülőút után megérkeztem Amerikába, a keleti partra.
Bizonyos okok miatt, nem írom le sem a szervezetek nevét, sem a városok, személyek nevét, ahol jártam, illetve akikkel találkoztam. Nem adom meg a minket gyűlölőknek, a minket folyamatosan támadóknak, ellenségeskedőknek azt a lehetőséget, hogy megpróbáljanak minket lejáratni a tengerentúlon. Jobb a biztonság, bármennyire is fáj egyeseknek az őszinte beszéd! Egyet azért elárulhatok, volt szerencsém találkozni Muhammad Alival, alias Cassus Clay-el, a világhírű boksz bajnokkal, hívő moszlimmal. Azt hiszem, hogy Ő a leghíresebb, legismertebb amerikai moszlim.
Nos, mindenütt megkülönböztetett figyelmességgel és tisztelettel fogadtak, köszönve ezt a tavalyi iraki segélyakcióinknak! Erről szinte mindenki tudott a világháló segítségével.
Most, a szudáni Darfúrba irányuló gyógyszersegélyünket komoly figyelemmel hallgatták, s elismerően szóltak róla, arról is, hogy milyen jók a további programjaink.
Igen sok mecsetben, szervezetnél jártunk. Amerikában nagyon sok iszlám szervezet van, a szélsőséges, vagy radikális szervezeteket a 2001 szeptember 11.-i terrortámadások után felszámolták, illetve az ilyen személyek jó részét vagy kiutasították, vagy bizonyítékok alapján elítélték. Egyszóval, tisztességes moszlimok dolgoznak, élnek az Újvilágban, ahol a legteljesebb szabadságban végezhetik imáikat, teljesíthetik az iszlám által rájuk rótt kötelességeket, folyhat a dawah, azaz a hittérítés.
Sokan nagyvállalkozók, gazdag emberek. Viszont nagyon jószívűek, nem irigyek, segítőkészek. Minden nagyvárosban vannak mecsetek, iszlám szervezetek, életük szervezetten zajlik. Az egyik legnagyobb moszlim szervezet az USA-ban a Nation of Islam, azaz az Iszlám Nemzet, melyet afroamerikaiak alakítottak.
Van egy elvük az amerikai moszlimoknak, miszerint egyetlen mecset vezetője, vagy imám nem szól bele a moszlimok magánéletébe, ha nem kérik, mindenki egyértelműen azt vallja (ami az iszlám valója is), hogy cselekedeteiért az egyén felelős. A pénteki imákon a khutbákon nem a demokráciákat bírálják, nem a szakállviseletről merengenek, hanem a mindennapi életből merített problémákat elemzik, s igyekszenek jó tanácsokat adni moszlim testvéreiknek az imámok! Senki nem foglalkozik azzal, hogy ki és mit csinál otthon, az ember szabadságát a legteljesebben tiszteletben tartják! Jó amerikai hazafiak szeretnének lenni, hiszen sokan már itt születtek, s sokuk háza előtt az amerikai nemzeti lobogó leng.
(Vajon hazai nem magyar származású moszlim testvéreimnél miért nem tapasztaltam hasonló gesztust?) Csodálkozva néznek rám, amikor mesélem, hogy a hazai moszlim külföldi származásúak egy része észrevehetően nem szimpatizál az Egyesült Államokkal.
Mondják, hogy ők is Amerika része, bár néha nem mindig és mindenben értenek egyet bizonyos politikai döntésekkel, de hazájukat, az Egyesült Államokat minden eszközzel megvédenék bármilyen támadással szemben! Tudatták velem, hogy már jó idje (hála Istennek) a moszlimokkal szemben megszűnt jó részt az előítélet, soka szolgálnak a hadseregben, sőt egy magas rangú nem muszlim tisztet a hadsereg elhagyására kényszerített a Pentagon, mert nem oda illő szavakkal, nyilvánosan bírálta az Iszlámvallást!
Az USA-t észrevehetően megtisztította a hatóság 2001 szeptember 11 után a radikális moszlimoktól. A jelenlegi amerikai törvénykezés szerint, ha ez Magyarországon működne, bizony jó pár moszlim csücsülne magyarországi börtönökben, vagy kapott volna kiutasítási határozatot. Az amerikai moszlimok nagyon félnek a szélsőséges nézetektől, azok képviselőitől, senkinek nincs kedve az amerikai hatóságokkal közelebbről megismerkedni!
Az óvatosság és a törvények szigora érthető, hiszen itt tudtam például meg, hogy igen sok merényletet sikerült meghiusítani a hatóságoknak, volt olyan, amit az utolsó pillanatban!
Ezeket szélsőséges, radikális nézetű moszlim csoportok, vagy egyének akarták elkövetni!
Természetesen mi tudjuk, hogy ezeknek az elvetemült gazembereknek nem sok közük lehet az igazi iszlámhoz!
Sajnálatos módon mindig a tisztességes többségnek kell félnie.
Az amerikai mecsetek is úgy, mint Európában, nemzetiségi hovatartozás szerint épülnek, szerveződnek. Például a pakisztániaknak, az arab nemzetiségűeknek, az afroamerikaiaknak, stb. van külön mecsetjük. Itt nagy az összetartás, annak ellenére, hogy minden egyes mecset külön közösséget alkot.

Hiszen az Amerikai Egyesült Államokat bevándorlók alapították, s most is folyik a bevándorlás. Itt tényleg nincs jelentősége a származásnak!
Viszont mindannyian büszkén vallják, hogy amerikaiak, volt olyan moszlim, akinek a családi háza előtt amerikai zászló lengett!
Mi európai moszlimok, ezt nehezen értjük meg, de szinte csak pozitív dolgokat tapasztalhattam az itteni moszlim közösségekben.
Volt szerencsém bejárni a keleti part több államában, több mecsetben, moszlim közösségben.
Mindenütt nagy szeretettel fogadtak, igen jól éreztem magam. Vannak speciális "halal" boltok, hiszen szinte minden nagyvárosban vannak moszlim közösségek. Nagyjából kétezer mecset működik az Amerikai Egyesült Államok területén.
A moszlimok száma talán eléri a 10 milliót, bár állampolgársággal csak úgy nagyjából 6millióan rendelkeznek. Sokan vállalkozásokat alapítottak a bevándoroltak közül, s gyermekeik már szüleik anyanyelvét nem ismerik.
Olyan megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem az észak-amerikai moszlim szervezetek konferenciáján, meghívás alapján. Itt igen nagyra tartották kis Közösségünk aktivitását, főleg az iszlám testvériség olybéli megnyilvánulását, mint pl. az iraki segélyezési projektunk, vagy a mostani Darfurba indítandó gyógyszersegélyünk.
Komoly büszkeség töltött el, hogy milyen nagyra becsülik munkánkat itt az óceánon túl!
Nagyobb elismerést kaptunk (különösen azért,mert háborús veszélyeket vállaltunk), mint sajnálatos módon jó pár magyarországi moszlim testvérünktől!
Isten adjon jutalmat minden testvérünknek azért, amit tett a szenvedő külföldi moszlim testvéreinkért bárhol a világon!
Az amerikai moszlimok mecsetjei igyekeznek az iszlám építészet sajátosságait is beépíteni, s ötvözik a helyi sajátosságaikkal. Pl. a hurrikán veszélyes helyeken a mecseteket fából építik. Az adhan hangja is kihallatszik az egész környékre. Nincs gond, hogy ha esetenként a templom harangja keveredik a müezzin imára hívásával. Ez Amerika, a különböző kultúrák és népek találkozásainak helye, a nagy olvasztótégely. Egyben egyetértenek a különböző kultúrák és népek gyermekei: mindannyian amerikai hazafinak vallják magukat!
Senkit nem zavar, s itt nem feltűnő, ha valaki turbánban, takijjában jár-kel az utcán, bár inkább az amerikai viselet dominál a moszlimok között is.
Különösen a fiatal moszlim lányok járnak "nyugati viseletben", őket csak a kendő különbözteti meg a nem moszlim amerikai lányoktól. Farmernadrágot hordanak sokan közülük.
Ez a föld tényleg a "lehetőségek hazája", mivel szorgalommal és tehetséggel sikert érhetnek el az emberek. Szigorúak az alkoholellenes törvények (ami nekem nagyon tetszett), például a kocsiban alkoholt csak a hátsó csomagtartóban vihet az ember, mert egyébként a rendőr megbüntetheti, függetlenül attól, hogy kinyitotta-e az üveget, vagy sem. A tömény alkoholt száműzték külön olyan boltokba, melyek csak hétköznap vannak nyitva.
Bár engem nem érintenek ezek a dolgok, csak érdekességképpen említem meg a kedves olvasónak.
A mecsetekben található általában a helyi moszlim iskola, mely legálisan, amerikai szisztémára épül, annyi különbséggel, hogy a tanulók itt pluszban iszlám vallást és arab nyelvet is tanulnak. De óvodákat is működtetnek, s ezek a tanintézetek fizetősek, azaz tandíjat kell fizetni. A szegénycsaládok, akik nem tudják fizetni a tandíjat, hétvégi ingyenes iszlám és arabnyelv oktatásban vehetnek részt.

Itt közlök rövid interjút Muhammed Alival, aki sajnos súlyos betegsége miatt csak pár percet tudott rám szánni az interjúban.A MIK nevében megtiszteltetés számomra, hogy sikerült Önnel pár szót váltanom.
Kérem, hogy mondjon pár gondolatot a magyarországi muszlimok számára a Hívó Szó hasábjain keresztül.

"Szalamomat" küldöm a magyarországi moszlimoknak.
Igen nagyra becsültem a magyar boxolót, Papp Lászlót.
A moszlimoknak nem szabad hinni a szélsőséges gondolatoknak, hiszen a mi vallásunk nem a terror vallása, hanem a békéé és a toleranciáé, a párbeszédé. Szeretni kell az embereket, mindenkit, ez a Magasságos Allah parancsa!
Nagyra becsülöm a MIK munkáját, az iraki és a darfúri segélyprogram híre hozzám is eljutott.
Nagyon bátrak a magyar moszlimok, különösen vezetőjük, Bolek Zoltán, hogy a segítséget személyesen kísérte, ill. kíséri el életveszélyes helyekre.
Mindenki nem lehet ilyen bátor, de üzenem a magyarországi testvéreimnek, hogy segítsék Bolek Zoltánt. Éljenek az iszlám szerint, ne kövessék a hamis ideológiákat!
Mindenkinek wa aleykum salam.

Példát vehetünk Muhammad Ali életéből, gondolataiból.
A vele folytatott rövidke interjúval zárom beszámolómat Amerikából.
Mindenki szívlelje meg e cikkben kifejtett gondolatokat, s remélem, hogy Isten segítségével békesség költözik majd be szeretett Hazánk moszlim vallású polgárainak szívébe!

A budapesti Gül Baba türbe az iszlám világ legészakibb zarándokhelye.
E hely jelentősége természetszerűleg véletlenül sem vetekedhet a mekkai Kábával, vagy akár Medinával, vagy Jeruzsálemmel. Pár száz évvel ezelőtt még a hetedik legfontosabb kegyhelyként említették a Gül Baba türbét, s azóta is kisebb kihagyásokkal a történelem folytán, évente igen sokan keresik fel a hajdani bektási dervis végső nyughelyét.
Mint tudjuk, moszlimnak tilos síron, vagy sírhoz, emberhez imádkozni!
Az esetleges közbenjárás kérése, akár Mohamed prófétától(béke legyen vele), vagy egy szent életű moszlim elhunyt lelkétől megengedett az iszlám világ többsége szerint.
Természetesen minden Istentől függ, hiszen ha akarja a napi imáinkat sem fogadja el, őszinte hit és átélés hiányában! Így marad a földi halandó számára a remény, a fohászkodás és az esetleges közbenjárás kérése.
E szent életű elhunytak lehetnek akár mindennapi életünkben példamutatóak, természetesen a Prófétával (bálk) az élen, hiszen például Gül apó is csak úgy mint Mohamed (bálk), a szeretetről, az Egyistenhitről prédikált.
E hely a Magyar Iszlám Közösségnek többszörösen is fontos, hiszen elődeink e helyen tartották ünnepi imáikat a két világháború között, s e történelmi falak mentén szerették volna felépíteni Budapest iszlám vallási központját.
(Lsd. A Magyar Iszlám Története.)

Interjú dr. Balázs László alezredessel
a Határőrség Országos Parancsnokságának Idegenrendészeti
Szabálysértési Főosztály megbízott vezetőjével

Köszöntöm lapunk, a Hívó Szó hasábjain alezredes Úr!
-Mi a feladatköre az idegenrendészetnek, és ezen belül az Ön főosztályának?

-Egy kis áttekintéssel kezdeném. Magyarországon 10 éve szabályozott törvényileg az idegenrendészeti tevékenység. Menetközben azonban- /időrendben/ változtak is a dolgok. Korábban az idegenrendészeti hatásköröket a Határőrség és a Rendőrség gyakorolta- gyakorlatilag már 2000 elejétől megjelent másodfokú hatóságként a BM Bevándorlási és Állampolgársági hivatal, és 2002 elejétől létrehozásra kerültek a területi szervei is. Ezzel egyidejűleg megszűnt a rendőrség idegenrendészeti hatásköre, így mára a következő helyzet alakult ki: Két idegenrendészeti hatóság van,
1. a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal,
2. a Határőrség
Mindkét szerv a Belügyminisztérium alárendeltségében látja el feladatait.
A Bevándorlási és Állampolgársági hivatal foglalkozik a menekült kérelmezőkkel, vízum kérelmekkel, állampolgársági kérelmekkel,
/a legális migráció esetében/ és az illegális migrációra vonatkozólag a kényszerintézkedésekkel, a kitoloncolás megszervezésével.
A Határőrség idegenrendészeti szakterületének feladata elsősorban az illegálisan hazánkba érkező külföldiek mielőbbi eltávolítása az országból. Ezt 20 visszafogadási egyezmény szolgálja, köztük az összes szomszédos országgal. Magyarország emellett mai napig tranzit országnak minősül az illegális migráció tekintetében.

-Nemrég még vasfüggöny szolgálta a határok biztonságát. Mi a helyzet ma?

- Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta eltelt rövid időszak bebizonyította, hogy az illegális migránsok által alkalmazott elkövetési módszerek és folyamatosan változó migrációs útvonalak a schengeni csatlakozásunkat követően sem teszik lehetővé az ellenőrzés teljes megszüntetését a belső határok körzetében. Az ország határait egyre fejlettebb technikai eszközökkel őrizzük. A fejlesztések eredményeként ma már kirendeltségeink hő kamerákkal, lépésérzékelő eszközökkel rendelkeznek, amelyek alkalmazása megkönnyíti a zöldhatáron történő mozgás felfedését nagyobb távolságról is. "Schengen" buszok állnak rendelkezésünkre, melyek korszerű, mobil ellenőrzést tesznek lehetővé. A határátkelőhelyeken szénmonoxidmérő készülékeket alkalmazunk, melyek segítségével a kamion felbontása nélkül is megállapítható, van-e bennük "potyautas". A hamis úti okmányokkal próbálkozókat is modern és hatékony gépi háttérrel rendelkező, képzett szakemberek szűrik ki. Az elfogott személyek őrizetének végrehajtására országban 8 idegenrendészeti fogdát működtetünk, amelyeket a fő migrációs irányoknak megfelelően hoztunk létre.
-Mennyire változóak az illegális migráció főcsapásai, és melyek azok most?
-A főbb csatornák jelenleg déli, ill. északi irányba húzódnak, főképpen a Szlovénián, valamint Szlovákia és Lengyelország keleti határszakaszain keresztül.
Meg kell jegyeznem, hogy a szakmailag felkészült állományunk összehangolt, és hatékony munkájának eredményeképpen, az utóbbi időben hazánkban jelentősen csökkent az illegális migráció. Fordulat következett be a jogsértők állampolgársági összetételében. Korábban elsősorban közel- és távol keleti országok állampolgárai érkeztek Magyarországra illegálisan, azonban jelenleg elsősorban a szomszédos országokból, főleg Romániából, Ukrajnából ill. Moldvából ered ilyen aktivitás. Jellemző, hogy a jogellenes cselekmények a zöldhatárról, a határátkelőhelyekre tevődtek át.

-Ugye nem arra kell gondolni, hogy a korrupció segítségére építenének elsősorban /mint máshol/?

-Megnyugtathatom, hogy kollégáink ilyen szempontból semmiképpen nem jönnek számításba.
Arról van szó inkább, hogy - mivel Magyarország még nem tagja a Schengeni egyezménynek- az történik, hogy Magyarországra érvényes vízumot váltanak ki, majd gyakran a zöld határon, illetve a határátkelőhelyeken közokirat-hamisítást elkövetve /az Európai Unió tagállamainak hamis, hamisított úti okmányaival, vízumaival, tartózkodási engedélyeivel/, valamint a járművekben megbújva próbálnak Nyugat-Európába továbbutazni.

-Tehát ha egy kicsit sarkítva fogalmazunk, akkor az is megállapítható, hogy a görbe úton már beözönlött és magragadt idegenek után, most a szerencsét próbáló külhoni magyarokon a sor, de rajtuk már csattan az ostor?

-Amint említettem, mára főleg ukrán, román vagy moldáv kategóriával van dolgunk.

-Ez érdekes, mivel az én személyi igazolványomban még az szerepelt hogy "nemzetisége magyar"- igaz a személyi igazolvány nem volt magyar.

-A mai magyarországi rendszer szerint ez adatvédelmi problémákat is okozna. Az eljárásainkat a hatályos jogszabályok alapján, megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell alkalmaznunk.

-A határőrség idegenrendészeti intézkedései során elsősorban a személyazonosságot ellenőrzi és a jogszerű tartózkodás feltételeinek meglétét vizsgálja. Az ellenőrzések és intézkedések összehangolása érdekében lett létrehozva a migrációt ellenőrző háló, öt hatóság együttműködése révén.

-A köv. hatóságok közös fellépéséről van szó:
l, Munkaügyi szervek
2, Rendőrség
3, Vám és Pénzügyőrség
4, BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
5, Határőrség.
Gyakorlatilag ez az ellenőrzés a határőrség központi koordinálásával folyik. Ha az öt hatóság összehangoltan szervezi és hajtja végre akcióit, azzal az előnnyel jár, hogy pl. egy illegális munkavállalás felfedésénél jelen van az ellenőrző személyek között egy határőr, egy munkaügyi hatósági személy, a Bevándorlási hivatal embere és/vagy egy rendőr. Így tehát nincs olyan jogsértő cselekmény, amelyre azonnal ne tudnánk reagálni.
Tevékenységünket lényegesen megkönnyítené a legális és az illegális migráció különválasztására irányuló jogszabály módosítás. Ez az adófizetőknek is így lenne a legolcsóbb. Akik illegális tartózkodás miatt kerülnek a hatóságok elé - azokat a határőrségnek, a migráció legális részét, ill. a menekültügyet pedig a Bevándorlási hivatalnak kellene kezelnie.

-Mennyire célszerű az idegenrendészet és a Bevándorlási hivatal közti munkamegosztás? Nem túl bürokratikus ez, ha esetenként másnak-másnak kell eljárnia? Nem okoz ez gondot?

-A gyakorlat azt mutatja, hogy működik a dolog, de teljesen jó a meglátása, itt lehet még javítani az együttműködésen.

-Azt hallottam alezredes úr, hogy Magyarországon a kínaiak nem halnak meg. Pontosabban, hogy szót értsünk: ha egy meg is hal- tíz másik lép a helyébe, mivel mind sárga és mindenek ferde a szeme és nem lehet őket megkülönböztetni. Csak azt látjuk, hogy méterenként szaporodnak a kínai vállalkozások és a magyar hajléktalanok.

-Ez elsősorban a legális migráció problémakörébe tartozik, a tartózkodási engedélyeket nem mi állítjuk ki, de a kínai állammal éppen mostanában folynak kormányzati szintű együttműködési megállapodások, -gondolok itt az utazás szabályozására-, amelyek azonban mindenképpen elvezetnek a rendőri és határőri bűnügyi és idegenrendészeti együttműködéshez is.

-Elképzelhető e tárgyalásoknak olyan eredménye is, hogy mi is jól járjunk?- egyelőre u.i. csak ők járnak jól, mivel mi lelkesen fogyasztjuk a szakadatlan konténeráradatban érkező bóvlijukat és kétes tisztaságú, de igen nagy számú étkezdéik termését, vagyis eltartjuk az egyre gyarapodó populációjukat.

-Ezek a megállapodások kormányzati szinten megfontolt elvek alapján, hazánk érdekeire tekintettel születnek.

-A BM HÖR-nek és a MIK-nek immár egy éves az együttműködési szerződése. Mik a tapasztalatai alezredes Úr, hogyan vált ez be?

-Mint már említettem, az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az iszlám országokból érkező bevándorlási hullám, így a
fogva tartottak száma is. A szerződés elsősorban arra irányul, hogy a moszlim hitű fogva tartottaknak ne kelljen vallási gyakorlatukat felfüggeszteniük, kapjanak ebben lelki és fizikai segítséget. A MIK meg is tette a maga részéről a szükséges lépéseket, pl. Koránokat juttattak el a fogdáinkba, és tájékoztatást adtak a Ramadán előírásainak figyelembe vételéhez.

-Hogyan lehetne a meglévő kapcsolatokat tovább javítani, annak ellenére, hogy - bár részünkről a jó szándékon nem múlik-, nem rendelkezünk elegendő mennyiségű pénzzel.

-Nekünk elsődleges szempontunk a biztonság követelményeinek, valamint a fogvatatás körülményeinek javítása. Tehát, hogy megakadályozzuk az esetleges szökést, de az esetleges- depresszióból fakadó- önsértő magatartást is. Új fogdáinkban már külön imahelyeket is kialakítottunk és legújabb-pl. Nyírbátori - központunk, minden tekintetben a legjobb színvonalat tudja prezentálni. /Ez egyúttal a legnagyobb- 240 férőhely - kapacitású fogdánk lesz.
Nagyon fontos, hogy jó az együttműködés közöttünk, a MIK tagjai, jelezésünkre minden alkalommal, ellátogattak fogdáinkba, és lelki támogatást nyújtottak a külföldieknek.
A jövőre nézve a konkrét migrációs helyzetnek megfelelően kell a kapcsolatainkat fenntartani. Amennyiben változás történik a migrációban, vagy növekedne a fogva tartottak körében a feszültség- akkor természetesen az együttműködési megállapodás alapján a korábbi jó tapasztalatokra építve szorosabbra fűzzük a szervezeteink között létrejött kapcsolatot.

Az iszlám és a monoteista vallások viszonya
Beszélgetés Sejk Abdullal a dobozi utcai mecsetből

-Ön az egyik legnagyobb, a dobozi utcai mecset imámja, a MIK vallási tanácsadója. Hogy került Magyarországra és hogyan lett imám?

Alexandriában tanultam ki az ügyvédi szakmát - így felsőfokon az iszlám törvénykezést, a Sáriját is. Turistaként jöttem Magyarországra, de itt ragadtam és azóta az iszlám terjesztése tölti ki az életemet.

-Hogyan járja körül az iszlám a szabadság és a függetlenség kérdését?

A többi vallás nem szabályozza olyan körültekintően a társadalmi viszonyokat, mint a mienk. Ezenközben kitér a nem moszlimokkal való kapcsolat rendezésére is. Megvédi a más-vallásúak életét és hitét, háborúban és békében egyaránt. A próféta kijelentései alapján az az elv érvényesül mely szerint-"Nincs kényszer a vallásban!"

-Mi történik a hazai más-vallásúakkal akkor, amikor idegen vallású ellenséggel visel hadat az iszlám állam?

Az iszlám nem imperialista. Nem agresszív, nem támad senkire. Csak akkor nyúl fegyverhez, ha őt támadják meg. Hazáját és földjét persze a moszlim megvédi. Egyedülálló módon azonban a szentírásunk és a hagyomány- a korán és a szunna - szabályrendszert tartalmaz a hadviselés módjára is! Tiltja, pl. ilyenkor egy fa kivágását is,- nyomós ok nélkül, de a nők megerőszakolását határozottan! Ugyanakkor nem támad meg imádkozókat /más vallásúakat sem/ és tiltja megölésüket. Papokat, szerzeteseket különleges státuszúakként tisztel.

-Egyéb vallásokban elkülönül az egyházi és politikai élet. Hogyan van ez az iszlámban?

Mi Istentől származtatjuk vallásunkat, amely szabályozza egész életünket.

Bárhova megyünk, vagy bármit is teszünk, -az Isten nevében /Biszmillah!/ történik. Az iszlám nem hagyja magára kétségeivel a moszlimot. Mindenben támasza.

-Akkor rámenősebb leszek. Ezekben még nem különbözik nagyon a többi vallástól. Mi a specialitás, a sajátosság? Hogyan állunk az állam és az egyház elkülönülésével?

A politika csak egy része az életnek, a gazdaság, pl. meg egy másik,- de az iszlám mindent szabályoz! -anélkül persze, hogy lehetetlen követelmények béklyójába vagy motorikus betartásának igájába kényszerítené a hivőt. Az iszlám egy életmód! A gazdasági életben, pl. az egyensúlyra és az igazságosságra törekszik. Ez rendkívül fontos jogelv és hatalmas előnye az iszlámnak - egyéb vallásokkal szemben. Azt is lehetne mondani, hogy ekképpen -nagyon progresszív és emberközpontú. Határozottan tiltja, hogy az egyik fél kihasználja a másikat.

-Szóval a gazdaság az igazság és nem a haszonelvűség alapján működik? Isten a motorja és nem a pénz?

És az egyenlőség számba és figyelembe vételével. Ezért tilos az uzsora! De nemcsak hitsorsosokkal szemben, hanem általánosságban is, más vallásúakkal szemben is. Továbbá: -Az iszlám egyik pillére a zakat - az elviselhető, könnyen elviselhető- nagyságban meghatározott önkéntes adomány. Megadását nem erőlteti ki hajdú és elszámolással egyedül Istennek tartozunk ez ügyben, de talán pont ezért megbízhatóbban működik a dolog. Az iszlám államszervezetben, pl. nem különülhetnek el a gazdagok, arisztokrácia sincs.

Vannak persze gazdagok, de a szegények ettől még nem halhatnak éhen, gondoskodni kell róluk.

A társadalom alapja a család, melyet az iszlám elsődlegesen véd,- az érzelmi és testi kapcsolatokat mindenekelőtt erkölcsi alapon igyekszik szabályozni ennek érdekében, ezért engedi meg a többnejűséget is -de a férfit helyezi előnyösebb pozícióba- ez első sorban a családfenntartói funkció és az öröklési rend miatt van így .Az iszlám azonban gondosságában- túltesz az újkori polgári jogon. Tehát még modernebb. A családjogban hasonló a helyzet, megengedett ugyan a válás, de ez esetben is gondoskodni kell nemcsak az utódokról hanem az anyjukról is! Senkit nem érhet hátrány. Szeretetben kell élni és egyetértésben, /vagyis mindent meg kell tanácskozni/. Ha rendben működik a családi élet, akkor a társadalom is egészséges marad!

A Magyar Iszlám Közösség az egyetlen, történelmi kisegyházként, elismert iszlám vallású közösség Magyarországon. Hogyan értékeli Államtitkár Úr, a Magyar Köztársaság Kormánya és a MIK viszonyát, illetve mi az álláspontja a többi muszlim csoportosulás tevékenységével kapcsolatban?

Rögtön egy helyesbítéssel szeretném kezdeni. Nincs ilyen jogi kategória, hogy történelmi kisegyház, ennek következtében a Magyar Iszlám Közösségre ez a jelző nem helytálló. Ma Magyarországon - 2004. januárjában - három bejegyzett iszlám közösséget tart nyílván a Fővárosi Bíróság. Mi - az Egyházi Kapcsolatok Államtitkárságán - a hatályos törvényekben előírtak szerint foglalkozunk az egyházakkal. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény pontosan megfogalmazza e tekintetben tennivalóinkat, és nem tesz különbséget egyház és egyház között. Az illetékes bíróságokon bejegyzést nyert vallási közösségek egyenlő jogokat élveznek és kötelezettséggel bírnak.

A MIK évek óta arra törekszik, hogy egy, történelmünk és tradícióinkhoz méltó, valamint a létező, felmerült igényeket kielégíteni képes iszlám vallási, kulturális, oktatási központot hozzon létre. Úgy tűnik, egyre közelebb kerülünk eme történelmi álom magvalósításához. Mi a magyar állam, kormány és személy szerint az Ön álláspontja ezzel a tervvel kapcsolatban?

Valóban, régóta ismertek elképzelések arról, hogy Budapesten létrejöjjön egy iszlám vallási, kulturális és oktatási központ. Miután mindhárom iszlám közösség "lobbizik" ennek érdekében, célszerűnek tartanám ha elsősorban közöttük születne konszenzus ennek a programnak a mikéntjéről és mibenlétéről. Megalapozott pedagógiai programra, szakmai és pénzügyi háttér kimunkálására van elsősorban szükség. Olyan, az egyházak részéről nyújtott garanciára, hogy ezt az intézményt megfelelő színvonalon - kitűnő szakemberekkel megerősítve - képesek lesznek működtetni. Természetesen nemcsak ez a három iszlám szervezet szeretne építeni ilyen központot, hanem az iszlám országok Magyarországra akkreditált nagykövetei is szorgalmazzák a kulturális központ létrehozását. A kormányzat nyilván csak megalapozott, a konkrétumokat sem nélkülöző elképzeléseket tud támogatni.

Ön szerint, mi lehet még -az Ön által nagy valószínűség szerint ismert tevékenységünkön felül, az a tevékenységi kör, ami a MIK, ebben a gondoktól és félelmektől terhes időszakban felvállalhat, a feszültségek enyhítése érdekében?

Úgy gondolom, a Magyar Iszlám Közösségnek és a másik két közösségnek is alapvető feladata az iszlám igazi arcának bemutatása. Az a csodálatos kultúra, művészet, tudomány, bölcselet, amit az iszlám hosszú évszázadok alatt létrehozott, mostanában mintha háttérbe szorult volna. Magyarországtól nem idegen az iszlám kultúra, hiszen ha csak a török korból itt maradt mecsetekre, dzsámikra, fürdőkre gondolunk - ezek ma már mondhatjuk, nemzeti örökségünk részeivé váltak. De említhetném Evlia Celebi török utazót, akinek a korabeli - török megszállás évtizedeiben - Magyarországon tett utazásáról készült leírását máig haszonnal forgatják a történészek.

Közismert, a MIK vezetői, és egész egyházunk törekvése a párbeszédre, a békés egymás mellett élés alapjainak erősítésére. Ön szerint, mivel tudnának támogatni, hozzájárulni a Magyar Köztársaság állami és kormányzati szervei ezekhez az általunk felvállalt folyamat erősítésére, a szerintünk közös célok elérése érdekében?

Véleményem szerint kapcsolatokat kellene építeni először a három közösségnek egymással, emellett azonban hasznosnak tartanám a nyitást más egyházak, felekezetek irányába is. Így lehetne azt a sok téves információt, esetenként megjelenő előítéletet oszlatni.

Mit üzen, Államtitkár Úr, a Magyar Köztársaságban élő, a törvényeket tisztelő, hazájukat szerető muszlim hívőknek?

Így január első napjaiban kívánok mindenkinek egy békés, nyugodt boldog új esztendőt, hitbéli gyarapodást. Úgy gondolom, hogy hazánkban a lelkiismereti és vallásszabadság messzemenően biztosított minden felekezet tagja, így a muszlim közösségek tagjai számára is.

A szaúdi politikai vezetés a vallásival karöltve évekig nyugodtan karban tett kézzel szemlélte az iszlám extrémizmus "ügyködését" a világban. Annyit tett, hogy Oszama Bin Ladent és egy-két szaúdi származású önjelölt iszlám vezért állampolgárságuktól megfosztott.
A szaúdi vezetésre 2001 szeptember 11.-e után óriási amerikai politikai nyomás nehezedett. Azért azt is illik tudni, hogy az afganisztáni tálib rezsim egyik diplomáciai elismerője pont a szaúdi királyság volt.
Teltek az évek, s egyszer csak sorozatban követtek el merényleteket a sivatagi királyságban is, sőt a szélsőségesek egyenesen a jelenlegi vezetés megdöntésére szólították fel az embereket.
Ezt azért már nem hagyhatta annyiban a királyi család!
Hála Istennek, rájöttek arra, hogy az itteni emlőkön nevelkedett szélsőségesek csak kihasználták a szaúdi mélyen vallásos viszonyokat és az uralkodó rétegeket!
Elindult egy társadalmi párbeszéd a királyi család közvetítésével!
Eredményei már megmutatkoztak, hála Istennek!
Bevonták a nőket, a siítákat is a dialógusba, a "keményvonalasok" a háttérbe szorultak.
Mindezt a szaúdi állam a 24. órában tette meg!
Nem szabad elfelejtenünk, hogy bármekkora problémát is okoztak a szaúdi vezetők, de egy modern államot -az Isten által adott olaj segítségével- ők teremtettek meg. A királyi család segíti a mekkai zarándokokat, azok ellátását, s akkora felelősségteljes munkát végeznek ebben, amit csak azok tudnak értékelni, akik már megjárták a hadzsot!
Mi, magyar és nem magyar muszlimok, ebből a kicsi Hazából csak gratulálni tudunk a mostani párbeszédhez és áttöréshez, s imádkozunk azért, hogy a sivatagi királyság vezetői és minden lakosa végre békében, terrorizmus nélkül élhessen!
A királyi család megérdemli a vezetői posztot, mivel Abdul Aziz dinasztiaalapító letette azokat az államalapokat, amiket már csak csiszolni és fejleszteni kell!
Már csak azt kell elérniük, hogy mint fő iszlám támogató állam, külföldre csak olyan szervezeteknek jusson anyagi támogatás, akik nem szélsőséges gondolkodók.
Szerintem ez idővel be fog következni.

-Mohamed al Afgani vagyok, 1954-ben születtem Palesztinában, Jeruzsálemben tanultam teológiát, onnan előbb Libanonba, majd ösztöndíjasként Magyarországra kerültem.

-Magyarországon több iszlám csoportosulás van, de amikor újjáalakult és Bolek Zoltán vezetésével újraindult a MIK, ő engem kért fel végzettségem alapján, hogy legyek az imám.

-Minden műszert, autót, repülőgépet rendszeresen karban kell tartani. Az ember a legbonyolultabb szerkezet, az erkölcsi rendszer tartja karban, ezen belül, pontosabban az imán keresztül tart kapcsolatot Istennel. Ha ezt naponta többször is megteszi - lehetőséget, biztosit magának arra, hogy elkerülje a bűnt, ha úgy tetszik - a meghibásodást.

-Azért mert ott van a Kába, az első mecset melyet ember épített a Földön. Amikor Ádám lekerült a Földre, hiányzott neki a mennyei élmény, a paradicsomi kapcsolat. Ezért Allah megengedte neki, hogy megépítse a Kábát és ott imádkozzon. Ezt a szentélyt később Ábrahám ősapánk építette újjá. Ennek sarkába helyezték el még később az arab törzsek Mohamed tanácsára és vezetésével a szent követ, mely az égből pottyant le és a legenda szerint az emberek bűneitől lett fekete.

-Ez a fogalom az imának egyik kellékét fedi. Úgy tartják, hogy az imádkozó előtt néhány könyökre valamilyen tárgynak, vagy falnak, építménynek kell lennie-, mert az egyik hagyomány szerint a próféta azt mondta, hogy akkor nem árt neki, ha ima közben valaki jár előtte. Más hagyomány szerint, azonban ha ima közben nő, szamár vagy fekete kutya halad el az imádkozó és a Szertir között- újra kezdve -elölről kell imádkozni, mivel ezek érvénytelenítenék az imát. Ezek azonban gyenge hagyományok, elég annyi summázatul, hogy a Szertir alkalmazása nem rontja az imát. /Ha valaki az imám mögött áll, annak nem kell külön Szertir, mert az imámé neki is szolgál/. Mekkában járva ráadásul az egész feltétel átértékelődik, borul - mivel ott tömeg kering folyamatosan, és férfiak-nők vegyesen.

-Minden embernek vannak őrangyalai. Kettő azonban különösen fontos közülük, -a jobb oldalon álló, mely a jócselekedeteket jegyzi és a baloldali, amelyik a bűnöket. Szerencsére - Hamdullah!- a jobb oldali a parancsnok. Ez folyton azt mondja a bal oldalinak: Várj még, ne jegyezz, hátha azt mondja az emberünk, hogy "Asztaghfiru Allah!"- vagyis magyarul: -bocsánatot kér Istentől és megbánja az elkövetett bűnt. Hatórányi esélyt kap az ember ez által a jobb oldali angyaltól a bocsánatkérésre, megbánásra vagy jóvátételre! /Ezen angyalok felé irányuló gesztusról van szó tehát./

Mondom azonban tovább is: A halálunk után Isten előtt mérlegre kerülnek jó és rossz-tetteink. A jócselekedetek súlya lenyomja a mérleget. /Ezzel a dologgal a Biblia is foglalkozik különben, amikor azt fogalmazza meg egyik helyen - ítéletként - hogy: "Könnyűnek találtattál!" Ezt a megközelítést ismerték még az ókori egyiptomiak is/. Van azonban egy nagyon fontos tanulság:- Aki hitetlen- vagyis nem hisz Istenben- az mérlegre sem kerül.

Eleve megadatott a választás. Nem kötelező hinni. De a döntés felelősséggel és /súlyos/ következményekkel jár. Aki hisz - eljuthat Istenhez a mennyországba-, aki azonban nem hisz, az csak a Sátán karmaiba kerülhet. A kérdés tehát egyáltalán nem lényegtelen! Allah-, amíg Mohamed le nem zárta a sort- próféták ezreit küldte az emberekhez, hogy mutassák nekik a helyes utat. (Mégsem követték mindnyájan, némelyek még arra is képesek voltak, hogy megöljék a prófétákat).

De Allah bűneik ellenére is szereti az embereket, számos esélyt ad nekik és egyik hagyomány szerint még a pokolból is kimentheti, kiválogatja azokat, akiknek akár csak egy mákszemnyi hitük is volt.

-A hiedelem és a hitvilág-, vagyis a babonaság és a rendszerezett hit -mondhatni összeér, egyvonalú átmenetet képez. Ön, mint szakember, hol húzná meg a határt a kettő között, és milyen iránytű, milyen szabályok szerint?

-A próféta- Béke legyen vele!- megóvott bennünket a babonaságtól. Vannak ugyan dzsinnek és ártó erők, de az ember sorsa úgyis meg van írva. Védekezni úgy tudunk a rossz ellen, hogy Istenhez fohászkodunk. Isten megvéd bennünket!

-Úgy van! Erre kár is szót fecsérelni. Vannak szúrák /korán-fejezetek/ amelyek erre szolgálnak. Pl. a 113-as, a Hajnalhasadás- ilyen. A Sátán ellen Istennél kell menedéket kérni, mert ha Allahot dicsőítjük - a Sátán nem tud hozzánk férni! Semmiféle gonosz erő nem árthat nekünk akkor. /Kivéve, ha Isten figyelmeztető taslival illeti az embert, de annak mindig oka és célja van/.

-Mit kell tudni a könyv népeiről, hogyan viszonyul ezekhez az iszlám, hol van ez szabályozva, kik tartoznak bele és mi a fontossági sorrend?

-A történelmi vallások - a zsidóság, a kereszténység és az iszlám - a könyv népei, mivel ezeknek van szent-írásuk - a Tóra- a Biblia és a Korán. Ennyi nincs több. A Koránt kivéve azonban ezeket a szövegeket emberi kéz alakította, ezért eltorzultak, módosultak az idők folyamán.

Amikor megkérdezték a Prófétát, mi legyen a más vallásúakkal, ő azt mondta: "Hagyjátok, ne bántsátok őket! Nincs kényszer a vallásban!" Azóta az iszlám azonos jogokat biztosit a más-vallásúaknak, de kötelezettségeik is azonosak. Ők a zimmik. Állampolgárok. Szabadon gyakorolhatják vallásukat és követhetik jogszokásaikat /pl. öröklési rend, stb./- de ha nem szolgálnak az iszlám állam hadseregében, adót /ez a Dzsizját/ kell fizetniük, mert az iszlám állam őket is védelmezi. A próféta maga mondta, hogy ". aki igazságtalanságot követ el egy muszlim vagy egy zimmi ellen, azzal szemben én magam állok fel az ítélet napján.!"

Az államban szerveződött muszlimoknak azonban a más vallásúakkal -szerződéses kapcsolataik is vannak. Ez a fogalom a mohahid- okat fedi. Ez külső kapcsolat, de szintén kötelesek őket a moszlimok megvédeni. Leggyakrabban kívülről jövő támadás esetén.

A harmadik kategória a mohareb ,- aki háborút indít az iszlám ellen. Az iszlám a vallásért nem fog imperialista módon fegyvert, de ha megtámadják, kötelezőnek tartja a hit, valamint hittestvérei vagyonának és hazájának megvédését. Ezt földrajzilag a legérthetőbb elképzelni. A dzsihad- ez nagyon tág értelmű fogalom, és lefordítva első sorban erőfeszítést jelent- nemcsak szent háborút- szóval a dzsihad kisebbik változata a fegyveres harc. A nagyobbik- önmagunk legyőzésére, korlátozására vonatkozik, pl. úgy érhetjük el vagy közelíthetjük meg, -ha nem követünk el bűnt, gátat szabunk vágyainknak.

Végezetül néhány családjogi vonatkozás az iszlám jogrendszeréből: Ha nem muszlim a feleségem - nem örökölhetünk egymástól. De hálából vagy jóindulatból ráírathatom a vagyonom egyharmadát. Egy moszlimnak lehet zsidó vagy keresztény felesége, és biztosított a vallás-szabadsága, mi elismerjük Mózest és Jézust egyaránt. Csak fordítva nem működik a dolog sajnos - mivel ők nem ismerik el Mohamedet. Az iszlám ennek ellenére nyitva van (nem úgy mint mások)- ha valaki pl. szereti a lányomat, jöhet, felveheti a vallást.

Nagyidai István Interjúja Magyar István alezredes, szakosztályvezetővel
Mégis él a híres ősi magyar virtus

- Köszöntöm újságunkban, a Hívó Szó lapjain, tisztelt alezredes Úr! Csapjunk hát a közepébe! Mit fed a "BaRaNTA" fogalom?

Többjelentésű, összetett fogalomról van szó. Mást jelent a kaukázusi, mást az európai és megint mást a szláv népek számára. A magyar történelemre összpontosított kutatásaink megerősítették, hogy magyar kódrendszerben a baranta elsősorban köpeny, - subaszerű felső ruhadarab, mely harcosainkat hosszú ideig védte a zord időjárás viszontagságaitól. Jelenti azonban a kalandozások, portyázások főtevékenységét is, a Kaukázusban viszont az egymás közti konfliktusok vér nélküli, "sportos" küzdelem általi elintézését is. A szláv népek a rablás és fosztogatás fogalmát társítják hozzá. Ma a Baranta önálló magyar harci irányzatot jelent.

- A Honvéd Zrínyi Sportegyesület Baranta szakosztálya rövid vajúdás után jött létre, jómagam úgy másfél éve kapcsolódtam be tevékenységébe, amikor megismertem jóbarátomat, Vukics Ferenc századost, aki a kezdetektől fogva jelentős munkát fektetett a Baranta történelmi forrásainak feltárásába ill. rendszerezésébe. Ennek nyomán meg kell említeni, hogy jogelődeink közé tartozik a Ludovika Katonai Akadémia Haditorna Klubja éppúgy, mint az 1960-70-ben működő Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Haditorna Klubja. Mai (edzéseken kívüli) főtevékenységünk elődeink munkájának feltérképezése, a mozgásanyag további kiegészítése és rendszerezése továbbcsiszolva a pusztai 10-esre épülő mozgásrendszert.

- Járjuk akkor körül a Baranta építőkockáit! Hányféle elemből táplálkozik tehát ez a küzdősport?

- Kissé távolabbról kell megközelítenem a célt. Elsősorban azt kell tisztázni, mi az, hogy magyar küzdősport, ill. magyar önvédelem. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik nem ismerik, vagy tagadják létét. Pedig kézenfekvő. Mivel a magyar történelem nem más, mint szakadatlan harc, küzdelem. A magyar ember szükségszerűen érett tehát harcos fajtává - míg el nem foglalta helyét, előbb a környez népekkel, majd ezután Európa kapujának őrzőjeként a mindenkor ellene felvonuló nagyhatalmakkal szemben. Ez nem mehetett volna szétszórtságban, rendszerezett mozgáskultúra nélkül. A magyar katonákat mindenkor fel kellett készíteni feladatukra. Ez a tudomány apáról fiúra szállt. Sajnos nem magyar uralkodóink számos olyan korlátozó törvényt hoztak az idők folyamán, melyeknek célja - pl. a kőhajítás, úszás, fegyverviselés tiltásával - határozottan a magyarok kisemmizése volt ezen évezredes tudományukból is, hogy annál kezelhetőbb biorobottá váljanak. A gyökereket így jórészt a néptáncban, a pásztor-botolókban és a verbunkosokban - melyeket fegyverrel jártak - valamint a gyermekjátékokban találtjuk meg.

- Ilyen pl. a pilinckázás, más szóval bigézés. Ennek az a lényege, hogy egy mindkét végén kihegyezett rövid botot egy másik (kb. 1m-es) bottal úgy kell megütni, hogy az felpörögjön a levegőbe, és amikor ott van, egy oldalvágással minél távolabbra elütni. Így már gyermekkorban el tudták sajátítani az utódok a szablyavívás alapjait.

- Büszkén állíthatom, hogy Vukics Ferenc századosnak, akivel itt ismerkedtem meg, nemcsak barátja vagyok, hanem tanára is, mivel itt tanul a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Sokat beszélgettünk a Barantáról én elkezdtem látogatni az edzéseket, és amikor Feri panaszkodott a Baranta mostohafiúságára, nekifogtam az életünk szervezésének is. Ezt a tevékenységet díjazták a fiúk azzal, hogy megválasztottak a szakosztály elnökévé.

- A Baranta magáénak ismeri azt az egész fegyver-arzenált, amelyet a magyar katonák ill. pásztoremberek használtak a IX. századtól a XIX. századig. Pusztán annyi a kikötésünk, hogy kézifegyverekkel ill. lőpor nélküliekkel élünk, de távolra ható fegyvereink közé tartozik a honfoglalás-kori ill. történelmi íj, a csatacsillag és a kelevéz. Használunk továbbá rövid és hosszú botot - ezekkel kitűnően el lehet sajátítani a lándzsavívás alapjait -, valamint különböző kardokat, másfélkezes kardot. Alapfegyverként kell felsorolnom az ősi magyar harci eszközt, a fokost, valamint a szablyát, és említenem kell a pajzsot is, ill. a különböző zúzófegyvereket, mint a buzogány és a csatabárd.

- Ezek egyike a kajár nevezetű övbirkózás, melyet még az őshazából hoztunk, és amely rokonítható a mongol sas-birkózással és a török olajbirkózással is. További elem a bölönözés , ami az ökölvívás magyar formája. Az ezzel élő harcos néhány ökölcsapással megzavarta ill. megbénította ellenfelét, ezután fogást találva rajta, földre kényszerítette.

- Nagyon sajátos fegyverről van szó, többféle változata létezik. Közkedvelt volt úgy a honfoglaláskor, mint a kuruc-korban. Egyaránt alkalmas lovas és gyalogos küzdelemre. Aki már nagymestere ennem a haditudománynak, az két fokossal is tud egyszerre bánni. Ez virtuóz és nagyon látványos technika. Nálunk meg lehet tanulni! (A gyalogok az élével igyekeztek kárt tenni ellenfelükben, míg a gyakran kampós fokával a lóról tudták lerántani az ellenséget).

- Meghonosodásunkat követően országos szervezetté alakultunk, több szakosztályunk van, és folyamatosan alakulnak újak. Rendszeresen kapunk külföldi meghívásokat is, különböző bemutatókon veszünk részt, jártunk már így Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is. Erdélyben Bánffyhunyadon tavaly alakult egy Baranta csoport, mellyel szintén intenzív a kapcsolatunk, és a Felvidéken is alakult egy "Argil lovagjai" nevű csoport, mely tavalyi országos bajnokságunkon már megmérette magát.

- Nincs életkori megkötés, 5 éves lurkóktól 50 éves szülőkig bárkit szívesen látunk, akinek sportolni van kedve! Mindenki saját testi képességeihez mérten teljesít, nem küldünk el senkit és fontos nekünk a jó hangulat, a közösségi szellek. (A szíves-látás rendezvényeinkre is vonatkozik, nemcsak az edzésekre!)

- A Barantának két nagy ága van: a tug (gyalogos) és a ráró (lovas). De ne gondoljunk kizárólagosságra! A gyalogosnak meg kell tanulnia lovagolni is, és viszont, a lovasnak a gyalogos küzdelemben is jártasságot kell szereznie. Az íjászaton mindenképpen hangsúly van, mivel ez az alapvető távolraható fegyver. Van mesteríjászat és párbajíjászat is.

- Különböző megkötésekkel (nyílvesszőszám, változó távolság) 2 versenyző vetekszik, és az győz, amelyik előbb találja el a másik célját. További versenyszámunk a kelevézvetés (a kelevéz a rövid kopjának a dobásra kifejlesztett változata) és a szabad vívás. Ez magunk készítette sportfegyverrel (2 összeszigszalagzott bükkfavessző) történik, ami formára hasonlít az egykezes kardhoz és védőgomb van a végén, hogy ne lehessen sérülés.

Van még futárverseny is, amelyben meghatározott távot láncingben, vértben, karddal-pajzzsal ill. bárddal nehezítve kell - stopperrel mért - időre megtenni. A gyalogosok alaptudománya még a birkózás is.

- Ennek Kelemen Zsolt barátom a szakértője. De elmondhatom, hogy alapkövetelmény a lóidomítás és lókezelés ismerete. Itt jegyezném meg: nem kell Amerikába menni ahhoz, hogy azt lássuk, fülbesúgással kommunikál a harcos a lovával. Ezt a tudományt őseink már évezredekkel ezelőtt ismerték! Egy betyár is félszavakkal értett szót a lovával. Kelemen Zsolt mindazt tudja nyeregben és kengyellel, amit szőrén.

- A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen heti háromszor van edzés - keddenként az Üllői úton (Népliget metrómegálló, az épület bejárata előtt 2 ágyú van) - csütörtökönként pedig a Hungária körúti épületegyüttesünkben (1-es villamos Hős utcai megálló), mindkét napon 18-20h-ig tart. Szombaton délelőtt szintén a Hungárián lehet látogatni edzéseinket. Hétvégeken lovasedzések vannak Tahitótfaluban az Aranyos Szegeletben Dr. Magyar Gábornál, valamint Kelemen Zsoltnál Pomázon.

- Maga a sportolási lehetőség nagyon olcsó! Egy főnek 1000Ft a tagdíj egy negyed évre.

- Ami félreérthető, az az, hogy amint szenvedéllyé válik a dolog, vagyis kezdik komolyan venni, vannak bizony költségek, mivel a bemutatókon és versenyeken használt korhű szerelést (fegyverzetet) egyelőre többnyire saját erőből szerzik be sportolóink.

- Egyszerű sportfelszerelés (tornacipő, melegítő, póló) elegendő. Az alapvető fegyvereket ill. fegyverutánzatokat mi tudjuk biztosítani.

- Nem mondhatnám - bár különben nem vagyok ellene - mivel nálunk nincsen súlycsoport A lányok azért külön versenyeznek. De együtt edzünk persze.

Felkészülésünket segítették Wandan Enhbileg (Ingul) és Ceren Coomó "mongol sas birkózók", Ülhan Termizoglu "török pelivaan birkózó", Tahti Farhand "A perzsa tradicionális harcművészet" oktatója, Hernádi Zoltán kempo IV. dan, Európa Bajnok, Tar József kempo II. dan világkupa győztes, Total Fighting világbajnok, Dr. Harnos Imre kempo X. dan stílusalapító nagymester, Kovács Károly judo III., jiu-jitsu IV. dan, Kelemen András katonai közelharc szakértő.

Hírnevünket azzal is öregbítjük, hogy rendszeresen részt veszünk filmforgatásokon, kaszkadőröket készítünk fel, ill. szakértői feladatokat látunk el.

Célkitűzéseink között továbbra is első helyen szerepel a Magyar Harci Testkultúra hagyományainak, emlékeinek összegyűjtése, rendszerezése megőrzése, és továbbadása. Olyan komplex harci felkészítési rendszer és szemlélet kidolgozásán fáradozunk, amely megfelel az ősi hagyaték szellemiségének és a modernkor kihívásainak.

Elérhetőségünk, ill. egyéb információk, edzéslehetőségek, valamint rendezvények szervezése:

Magyar István alezredes
Zrínyi Baranta Szakosztály vezetője
Telefon: HM 29-319-es mellék
Mobil: 06-30-919-63-79E-mail: magyar@zmne.hu

Válasz a Népszabadságnak a 2004. Február 13.-i számukban megjelent
"Mit takar a fejkendő?" című cikkükre a Hívó Szó hasábjain keresztül.

Valójában mit is takarhat a muszlim nők fejkendője?
( Válasz iszlám szemszögből, a Magyar Iszlám Közösségtől.)

Miért félnek Európában egyesek az Iszlám jelenlététől és nagy iramú terjedésétől?

Az Iszlám megőrizte azokat az értékrendeket, melyeket az. un. Nyugati világ már csak a múlt ködében találhat meg. Ezek: a család és az un. nagy-család modelleket, a szomszédokkal, a család időseival való aktív törődés, a szomszédokkal való jó és aktív kapcsolat, a szexuális szabadosság elutasítása, s még sorolhatnám. A muszlimok nagy része elutasítja a gátlástalan globalizációt, az élvezetek mértéktelen tobzódását. Életük, életünk egy meghatározott erkölcsi rendszerben kell, hogy folyjék, mely azonos a Tízparancsolat törvényeivel. A muszlimok többsége többet akar, mint egy "vasárnapi keresztény". S ennek a tömegnek nehéz eladni bizonyos termékeket.

Téves azt gondolni, hogy a hidzsáb, azaz a nők fejkendője jelkép lenne. Ez egy hagyományos viselet a vallásos muszlim nőknél, akár Nyugaton, akár az iszlám országokban. Viselése nem politikai állásfoglalást takar, hanem jelzi a mozlim nő vallásosságát, s itt jegyzem meg, hogy őket senki, így a férjük sem kényszeríti kendő viselésére. Ezt szabadon megtehetik, ha úgy látják jónak! Tudatában vagyunk annak is, hogy a kendő, vagy nevezhetjük fátyolnak is, esetlegesen kényszerből történik a viselete, de a mi álláspontunk szerint ez iszlám ellenes, s az ilyen gyakorlat tiltva van. Közösségünk mindenkor ellenezte az ilyen magatartást. A szabad akaratból hordott kendő viselő nő jogát viszont tiszteletben kellene tartani! Nem kötelező, csak egy esetben, ha imádkozik!

Viszont viselése valóban azt mutatja a társadalomnak, hogy mozlim vagyok, s vállalom mindenki előtt a hitemet.

Különösen most fontos, hiszen a 2001 szeptember 11.-i terrortámadás óta sokan rettegnek az iszlámtól, és kígyót-békát kiabálnak követőire!

Tévedés azt hinni, hogy a mai Európa csak a zsidó-keresztény hagyományokon nőtt fel.

Aki járt már Spanyolországban, vagy Szicíliában, láthatta a fellelhető mór-arab mozlim uralom gyönyörű építészeti emlékeit. Ezek az emlékek felidézhetik a járatlanban azt a kort, amikor ez a kultúra adott Európának, ahol a királyok még abban az időben földesúri udvartartásról, udvartartásra jártak nagy szekereiken, hogy ily módon élhessék fel vazallusaik adóját! A közoktatás minden embert érintett a móroknál ekkoriban, míg Európa "sötétebb" felében csak a kolostorokban és egyéb egyházi intézményekben ismerték a betűvetés tudományát. Az Andalúz fővárosban II Al-Hakam kalifa egyedül 27 iskolát alapított a szegényebb gyermekek részére, Cordoba könyvtára 400ezer kötetből állt! A filozófia virágkorát élte, s e tanokat az akkori keresztény egyház igen veszélyesnek ítélte. E korban és itt fordították le először arabra az ógörög bölcsészetét. Itt hirdették először a középkorban az akaratszabadságot. Újjáélesztették a dialektikát, a platonizmust is. Al Kindi és Al Farabi az arisztotelészi filozófiát élesztette újra és dolgozták fel. (Al Farabit a "második mesternek" is nevezték.) DE itt van még Ibn Sziná is, akit főleg Avicenna néven ismerhetünk. Fő műveit (Gyógyítás/As Sifa/ és ennek kivonata a Menekvés /An Nagat/, a görög orvosi medicinákra alapozott Kánunja. Az európai egyetemeken, sok helyen tanították Avicennát. De Averoes neve is ismert lehet, aki Ibn Rusd néven folytatott filozófiai, teológiai, jogi és orvosi tanulmányokat. Averroes a középkor filozófiájára a legnagyobb hatást az értelem egységének tanával tette, továbbá azzal, hogy a materiális értelem különálló formákat foghat fel, s egyesülhet az aktív értelemmel. Albertus Magnus és Aquinói Tamás vitáztak vele. Avempáce (Ibn Bagga) Averoes előfutára volt, műveiben kifejtette az értelmi megismerés fokozatos tökéletesedését. Robinso előfutára a Cadizi Abu Bakr Ibn Tufayl filozófus és orvos irodalmi hőse volt, aki Yaqzan néven élt egy lakatlan szigeten. A fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy az arab-iszlám filozófiaösztönző hatással volt a nyugati filozófiára, kihívása új lendületet adott nekik, s sok tudományos anyaggal gazdagította Európát. De megemlíthetjük Majmonidészt is, aki zsidóként a legteljesebb szabadságban élt és alkotott maradandót a muszlim Hispániában. A Kelet gondolkodói és a tudományok művelői nélkül nem következhetett volna be sem a reneszánsz, sem a humanizmus!

Szicíliában II. Frigyes udvarában éppoly jól beszéltek latinul, mint arabul, ez az uralkodó pártfogolta a mór kultúrát és művészetet, mely a normannok hódítása után megmaradt az itáliai szigeten.

Ha ezek a makacs és letagadhatatlan tények nem eléggé meggyőzőek, lássuk a Balkánt, ahol az oszmán hódítás kitörölhetetlenül otthagyta az iszlám vallás névjegyét! Lássuk a bosnyákokat, vagy az albánokat. Mindkét népet nem muszlim vallásúak próbálták kiírtani, s a modern Európának Srebrenica miatt igen csak van szégyenkezni valója! De kisebbségben élnek Bulgáriában, Romániában, Macedóniában is muszlimok, s egyszer ők is az egységes Európai Unió részesei lesznek! Sokan nem tudják, hogy Lengyelországban és Litvániában, de még Finnországban is élnek tősgyökeres mozlim tatárok, akik nyelvüket elfeledve, de vallási gyökereiket megtartva az országuk hű és megbecsült állampolgárai!

Hazánknak is vannak komoly iszlám tradíciói, még az Árpádkorból, s a Honfoglalás előtti időkből. Gondoljunk csak a böszörményekre, a kálizokra, a betelepült türk népek tömegeire.

1921-ben, hogy a huszadik századból is hozzak fel példákat, muszlimok harcoltak a Lajtánál, hogy Sopron magyar maradhasson! A második világháború alatt, a már németek által megszállt Magyarországon a nyilasok interpelláltak a Parlamentben, hogy a "Rongyos Gárda" mozlimjai Lengyelországban harcolnak a partizánok mellett a nácik ellen! (Az un. Honi Hadseregben.) Megemlíthetem a magát magyar muszlimnak tartó Germanus Gyula professzort is, akit személyesen volt szerencsém ismerni, s tanítványa volt többek között a néhai Antall József miniszterelnök úr is. Talán ennyit a judeo-keresztény múltról. Ha valamit kategorikusan eltagadunk, vagy igyekszünk a szőnyeg alá söpörni, a valós multunkat tagadjuk meg!

Szeretnék ugyanígy a Koránból és a Hagyományokból idézni és magyarázni is azokról a tényekről, mely a nőket érinti. Itt megvilágítom azt, hogy ellentétben a nyugati téves sztereotípiákkal, mi a nő szerepe és helye az iszlám világban. Természetesen mások a törzsi és népi hagyományok, melyeket sokszor összevegyítenek a valós mozlem értékekkel. Az Iszlámban Isten (Allah) után a nő az, mely a hívő férfi számára a tisztelet és megbecsülés kedvezményezettje. Egy vallási törvény sem tesz különbséget a férfi és a nő jogai között. Nem alázhatják meg a nőt, s nem helyezheti a férfi a nőt egyfajta használati pozícióba. Ha ezek a jelenségek mégis előfordulnak, akkor ez nem vallási alapon létezik. Hogy mennyire egyenlők a mozlim nők és férfiak, idézek egy Korán versrészletet:

"A muszlimoknak és hívőknek, s azoknak, akik alázatosan alívetik magukat, akik az igazat mondják, akik állhatatosak, akik szerények, akik alamizsnálkodnak, akik böjtölnek, akik szemérmükkel önmegtartóztatóak, akik gyakorta megemlékeznek Allahról, mindezeknek - legyenek férfiak, avagy nők, Allah megbocsátást készít elő és óriási fizetséget." (Korán, 33: 35-36)

Kedves Olvasó! Ugyan hol talál itt megkülönböztetést a nők és férfiak között?

"Ha egy asszonynak félnie kell attól, hogy a férje rosszul bánik vele, vagy elhanyagolja őt, akkor nem róható föl vétkükül, ha békés megegyezésre jutnak egymás között. A békés megegyezés jobb (a viszálykodásnál). Az (emberi) lélek (azonban) hajlamos a kapzsiságra." (Korán, 4: 128)

Nos, az utóbbi Korán részlet a válásra vonatkozik, s ez egyérdeműen jogot ad a nőknek a válásra is!

A prófétai hagyományokban Mohamed (béke legyen vele) a nőkről úgy beszél, mint becses ékszerekről, akik törékenyek és sérülékenyek, ergo a férfiaknak vigyázniuk és óvniuk kell őket. Más beszédeiben az anyákról beszél így: "A Paradicsom az anyák lábainál hever!"

Az iszlám nagyon nagy becsben tartja az anyákat is, hiszen az új életek hordozói, a családok alapköveinek tartja őket. Joguk van dolgozni munkahelyen, de erre nem kötelezhetők, hiszen eltartásuk a férj kötelessége.

Magán vagyonuk is lehet, aminek alapja a hozomány (nem is, oly rég hazánkban is divat volt) és a szülői házból való örökség. Ehhez a vagyonhoz a férj nem nyúlhat hozzá, ez a nő teljesen külön magánvagyona, amivel tetszés szerint bánhat. Ugyan hol van ilyen manapság Nyugaton. A válás esetén komoly "bánatpénzt" kell a volt férjnek fizetnie, melynek összege olyan magas, hogy az elvált nő új életet tud belőle kezdeni (új lakás, berendezés, stb.)

A férj csak alapos és megindokolt válóokkal válhat el feleségétől, a váláskor a fenti feltételeket teljesítenie kell.

Az az állítás valóban igaz, hogy a nő csak a felét örökölheti, mint a férfi, de ennek világos üzenete van: Az iszlám igazságos társadalmat akar. A férfinak kell minden esetben hozományt adnia, a nő kapja. Tehát a leánytestvér vagyona nagyobb lesz amúgy is, mint a fivéré, házasodása révén. A fivérnek viszont meg kell adni azt a lehetőséget, hogy kifizethesse majd a jegyajándékot a leendő arának. A vagyon tehát így egyenlő súlyban marad meg a muszlim társadalomban. A mérleg nyelve helyrebillent. A korai iszlám több nőt is ismer, akik karddal a kézben, vagy "ápoló nővérként" a férfiak mellett küzdöttek a pogányok elleni csatákban.

A mai modern korban sok iszlám országban megkapták azokat a jogokat a nők, amelyeket a Korán szentesít, így pédául Malaysiában, Indonéziában, vagy akár Iránban is. Ez utóbbi országban vannak a parlamentben is női képviselők, nők, mint katonák, vagy rendőrök.

De Észak-Afrika országaiban is megtalálhatjuk őket vezető pozíciókban, vagy az Arab-öböl egyes országaiban is. Mindez függ az adott ország hagyományaitól, politikai berendezkedésétől.

Ibn Baaz, szaúdi főmufti meghalt 1999-ben (Isten nyugosztalja) tehát azt hiszem, hogy napjainkban nem igazán illő rá hivatkozni. Nem beszélve arról a tényről, hogy a Sivatagi Királyság vallásilag nyitottabb és toleránsabb lett az óta, mióta az uralkodó elit ellen fordult a szélsőséges gondolkodók jó része. A szaúdiak remélhetőleg felhagynak, illetve véleményem szerint, felhagytak minden európai szélsőséges szervezet támogatásával. A szellem kiszabadult a palackból, s e térségben már nemcsak a "wahabizmusról", az iszlám megtisztításáról szól a fáma, hanem a politikába belement "salafik" egyenesen a királyság megdöntésére szólít fel! Kevesen tudják, hogy az un. vahabizmus tulajdonképpen egy olyan reformmozgalom, ami az iszlámot megtisztítani szerette volna a sírok és un. szent életű emberek imádatától. Az iszlám puritánjai voltak. Ez tökéletesnek tűnik mindaddig, míg nem a kizárólagosságot hirdetik más muszlim tanítással szemben, illetve a más vallásokkal a dialógust tartják szükségesnek. Mi is örülnénk, ha végre a Magyar Iszlám Közösséget támogatná a szaúdi királyság arra illetékes szervei. Tudjuk, hogy itt is nehéz elválasztani az "ocsút a búzától"! De Isten segítségével a dolgok jobbra fordulnak!

Az egyház és az állam szétválasztása nem történhet meg oly módon, mint ahogyan megtörtént ez a francia forradalom hatására Európában. Nem is lehet ezt egy teljesen más kultúr közegben megvalósítani, mint ahogy a demokráciát sem lehet ilyen formában e térségbe "exportálni".

A demokrácia varázsszóvá vált napjainkra, mely előtt meg kell hajolnunk a közfelfogás szerint. Mi kritikusak vagyunk e szóval kapcsolatban, hiszen a "bolsevizmus" is demokráciáról papolt. Napjainkban pedig nem szabad hagynunk, hogy a kirekesztés, az intoleráns, a soviniszta és az idegengyűlölet takarózzon e szóval!

Az iszlámnak is megvan a maga emberi jogi koncepciója, gondoljunk csak bele, hogy e vallásban idegen a rasszizmus, a fajelmélet, és a más népek leigázása. Hiszen, a mi hitünk szerint minden ember egyenlő Isten szemében, s nem a bőrszín, vagy származás szerint leszünk megítéltetve, hanem tetteink alapján!

Tetteink és istenfélelmünk, hitünk az, ami többé, vagy jobbá tehet bennünket Istennél más ember előtt!

A mekkai zarándoklaton minden mozlem két szegetlen fehér lepedőben végzi el a zarándoklat szertartásait, itt ugyan nem mondhatjuk meg, hogy ki a szegény, vagy a gazdag, a király, vagy a koldus!

Kérem, utánozzák ezt a demokráciát! Az iszlám szerint minden vezetőt csak érdemei miatt és szabad és egyenlő választással lehet megválasztani. Akit, ha érdemtelenné vált, a közösség le is válthatja. Mi ez, ha nem demokrácia? Nem a nyugati típusú, de igen hasonló az ókori görög demokráciához. Ott mindenki szavazata egyenlő volt. Sajnálatos módon ilyen iszlám demokrácia az újkor történetében még nem alakult ki, de akik ismerik a korai iszlám történelmet, tudják, hogy az első négy kalifa idején a választások és a kalifátus működése példát mutathatna a mai nyugati demokráciáknak és a mozlem országoknak egyaránt! Minden ország a saját múltjához, kultúrájához, hagyományaihoz kell, hogy igazítsa demokratikus berendezkedését. Nem lehet egyetlen nyugati ország sem tükörképe, lenyomata egy politikai berendezkedésnek. Példát természetesen lehet találni, vagy adni. Nincs iszlám terrorizmus, de vannak, akik ezt szeretnék bemagyarázni, s a két vallás, illetve kultúra között feszültséget szítani.

Ugyanakkor valóban nem tagadható, hogy vannak szélsőséges gondolkodók az iszlám világában! Sajnálatos módon a világpolitikai események bizonyos alakulásai (a megoldatlan palesztinkérdés, az iraki háború és az azt követő amerikai-brit megszállás, az afgán tálibrendszer bukása) a szélsőségesek malmaira hajtja a vizet, ők erősödnek! Ők a Nyugatot ma blokk ellenségnek kiáltották ki, s ez az igazi veszélyforrás! Az előző cikk írójával egyetértek abban, hogy a "liberális" iszlámot kell támogatni, azokat, akik a valódi dialógust hirdetik a népek, vallások, kultúrák között! Ezek a szervezetek, iszlám vezetők lehetnek egy igazi dialógus és megbékélés úttörői.

Viszont szükségünk van a fokozott nagy mérvű erkölcsi és anyagi támogatásra, melyből egyelőre semmit sem látunk, illetve látnak a hozzánk hasonló gondolkodók, szervezetek! Egyelőre még nehéz az Arab-öböl mecénásit is meggyőzni, hogy az anyagi támogatásokat ilyen szervezeteknek küldjék, s nehéz megvilágítani, hogy a szélsőséges szervezeteknek sokszor anticionista nézete tulajdonképpen antiszemitizmust takar! Ami egyébként is nonszensz, hiszen az arab is sémita nép! Úgy gondoljuk, hogy ha más mód nincs, támogassák addig a nem mozlim pártfogók a toleráns iszlámot, míg az iszlám olajállamok maguktól nem jönnek rá, hogy kiket érdemes támogatni.

"Európának pedig -saját érdekében-támogatnia kellene ebben a küzdelemben az iszlám liberális irányzatait."

Egyetértünk! Mi mozlimok, kérjük az Egyistent, hogy segítse a párbeszédet és toleranciát a különböző kultúrájú és vallású népek között! Mert ezek az alapelvek az iszlám valódi arcát tükrözik!

Napjainkban - különösen tőlünk nyugatabbra, de egyre inkább hazánkban is- egyre jelentősebb kérdéssé válik a muszlim kisebbségek és a többségi nem muszlim társadalom együttélésének problémája. Sajnálatos módon - főképp a 2001. szeptember 11.-ei események nyomán - erősödik a muszlim emberek, mint közösség és az Iszlám, mint vallás illetve eszme iránti gyűlölet. Vajon megalapozottak-e mindezek? Valóban méltó-e arra az Iszlám, hogy gyűlöletet váltson ki az őt körülvevő nem muszlim környezetből? S vannak-e ezzel szemben jó példák a békés együttélésre, együttműködésre? Ezekről a kérdésekről szeretnék röviden tájékozódni Erdélyi Péter-Moszabtól muszlim testvéremtől.

-Ön szerint milyen alapjai vannak -gondolok itt elsősorban a történelmi gyökerekre - melyek az iszlamofóbia sarkkövei lettek?

Először is le kell szögeznem, iszlamofóbiáról sajnos tényleg beszélhetünk, s ennek valóban mély történelmi gyökerei vannak, melyek a nyugati és az attól áthatott kultúrát, a legrégebbi időktől fogva beivódtak abba. Gondoljunk csak a nyugati kultúra születésére és hőskorára, arra a mítoszteremtő erőre mely életre hívta. E mítoszok harcok sorából táplálkoznak, melyek során az újonnan születő kultúrának meg kellett magát védenie az őt körülvevő pogányságtól, barbárságtól, ezen újonnan született kultúra " bölcsőben fekvő kisgyermek " fő ellenfele a keleti pogányság mellett, a délről az Ibériai - félsziget felől terjeszkedő Iszlám volt, a vele folytatott harc mitikus formában a frank Roland Énekben csapódott le és tudat alatt máig beitta magát a nyugati lelkiségbe ( nem véletlen ,hogy a másik, az Iszlám oldalon szórványosan napjainkban is franknak, frandzsnak, frandzsinak nevezik a nyugatiakat) .

A bölcsőben fekvő kisded képe, mely a születő új kultúrát szimbolizálta, s melyet úgymond "Isten által felkent" hősöknek kellett megvédenie "gonosz ellenfeleitől", kik már születése pillanatában megakarták Őt fojtani, szorosan összekapcsolódott a kisded Jézus képével, kit a korabeli hatalmasok annak idején szintén megakartak gyilkolni, félvén attól, ha felnő majd hatalmukat fogja veszélyeztetni. És itt el is jutottunk a Nyugati-kereszténységhez, mely az egész nyugati eszmeiség, szellem, mítosz teremtő alapjává vált és amellett, hogy a zsidósággal együtt közös tőről fakadó testvérvallás az Iszlámmal, állandóan konfrontálódó eszmék is, mely már csak a földrajzi szomszédságból is adódott. Ezzel eljutottunk a kérdéskör, egy másik profánabb oldalára, miszerint közönséges helyzetben a szomszédok és nem távoli csoportok szoktak egymással ellentétbe kerülni. Márpedig az Iszlám és a keresztény Nyugat immár 1400 éve élnek egymással szomszédsággal, így az erőhatalmi eltolódások nyomán mindig készen állt a helyzet az összecsapásra. A Frank Birodalom elleni muszlim támadások, Poiters, Tours után jött a reconquista és a kereszteshadjáratok, majd az Oszmán Birodalom előretörése és lehanyatlása, később Napóleonnal kezdődően az európai kolonizáció, a XIX. Század végén - a XX. Század elején formális politikai-katonai hatalommal, a XX. Század közepétől informális-gazdasági úton (neokolonizmus),végül pedig egy minőségileg új fejlemény, a muszlim diaszpóra megjelenése Nyugat-Európába, bevándorlás majd később egyre intenzívebben áttérések által is.

Nem véletlenül említettem minőségileg új fejleményt, hiszen a korábbi időkben, a keresztény egyház nagy politikai befolyásának korszakában, a nyugati kultúrának sajátja volt egyfajta kirekesztő magatartás más vallásúakkal szemben, ez alól csak az Ószövetség népe, a zsidóság mentesült némiképp, egyéb vallásúakat, különösképpen mozlimokat nem tűrtek meg keresztény területeken. Gondoljunk csak az andalúziai mozlimok kiűzésére és kényszer kikeresztelésére, vagy a magyarországi iszlám felszámolására az Árpád-kor végén, majd az Oszmán uralom megszűnte után. Az idő múlásával e felfogás enyhült, pl.: a balkáni oszmán uralom felszámolása után a muszlim lakosság nagy része megmaradhatott Boszniában, Bulgáriában, Albániában és egyéb területeken. Napjainkban a nyugati kultúra területén tapasztalható népesség csökkenés, önkéntes terméktelenség miatt (melynek okaival megérné egy külön tanulmányban foglalkozni) Európa potenciális népesség felvevő terület lett. Ezt a felvevő igényt elsősorban, a nagy népszaporulatú szomszédos muszlim területek elégítették ki (gondoljunk csak a munkaerőhiány és a népesség elöregedésének kérdésére).

Visszakanyarodva eredeti kérdésünkhöz, a mozlim betelepülés valamint a hittérítés megjelenése, a terrorizmus rémképének fokozott és túlnyomórészt alaptalan hangsúlyozásával, valamint a kommunizmus megszűnte nyomán keletkezett ellenségkép hiánya, felszínre hozott évszázados emóciókat a nyugati lélekből, s máris összeállt az iszlám, mint egy démonizált erő, mely a Nyugat létére tör.

• A terrorizmus létezik, mindenféle eszmétől és ideológiától függetlenül, kihasználva számtalan, meg nem oldott, szőnyeg alá söpört, társadalmi, gazdasági, politikai problémát, és létezik az iszlám mezbe öltözött terrorizmus is, mely a vallásunk hitelveit figyelmen kívül hagyva közönséges bűncselekményeket követ el.

• Milyen elveket állított fel az Iszlám a nem muszlimokkal való együttélést illetően?

• Némiképp visszatérve a fentebb már elhangzottakhoz, miszerint a Nyugat ereje teljében élen járt a kirekesztésben, ezzel szemben az Iszlámban egészen más hozzáállás, gyakorlat tapasztalható a nem mozlimokkal való bánásmód terén. Az iszlám elfogadja a területén élő nem muszlimok, elsősorban keresztények és zsidók ottlétét, megadja nekik a polgári és hivatalviselési jogokat, megszabott adó megfizetése fejében felmenti őket a katonai szolgálat alól és garantálja számukra a békés, háborgatástól mentes életet. Ilyen fajta együttélésre jó példa az Ibériai, valamint a balkáni oszmán uralom konszolidált korszaka, mikor különböző felekezetű keresztények, zsidók és muszlimok békés építőmunkában éltek egymás mellett. Napjainkban is található ilyen példamutató együttélés (eltekintve néhány szélsőséges és jelentősségét túlhangsúlyozott terrorista elem bomlasztó tevékenységétől) Egyiptomban, Szíriában, Indonéziában, Malaysiában, Irakban, Marokkóban, Iránban, stb.

• Jelent-e Ön szerint veszélyt a Nyugatra az iszlám jelenleg tapasztalható virulenciája?

• Egyáltalán nem, az iszlám az utóbbi idők, különösképpen a XX. Század nagy kárvallottja, az iszlám közösség tulajdonképpen egy több sebből vérző test, melytől való félelemre nincs valós alap. Az iszlámot többször súlyosan megalázták a közeli, és viszonylag közeli múltban. Felsorolnám a leginkább kirívó példákat. Itt van az Orosz Birodalom kaukázusi terjeszkedése, melynek során több helybéli muszlim népet (cserkeszeket, csecseneket) szinte teljesen megsemmisítettek, vagy elűztek. Vagy lássuk India felosztásának, Pakisztán létrehozásának, Kasmír kettévágásának jelen időkben is ható problémáját, mely szintén az iszlám érdekeinek súlyos csorbítása volt a Nyugatról támogatott erők részéről. A legkirívóbb példa a Közel-Kelet, ahol Izrael Állam létrehozását követően a palesztin nép (melynek egy része keresztény) mind a mai napig önálló állam nélkül létezik. 1948-óta számtalan ENSZ határozat született az Izrael Állam által a palesztinok -és a nemzetkőzi jog- kárára elkövetett törvénytelenségek felszámolására. Sajnos a köztudottan, Izrael Állam fő patrónusaként fellépő Egyesült Államok tevékenysége nyomán a több szász Izraelt elmarasztaló határozat írott malaszt maradt mind a mai napig. Említhetjük az algériai nép szabadságharcát, melyet a francia gyarmatosítókkal vívtak évszázadokon keresztül. Srebrenica jelképezi azt a modern kori népirtást, melyet a mozlim bosnyákokkal szemben a szerb csetnikek elkövettek! Érdekes módon ezeken a helyeken muszlim vallású különböző népek fiai és lányai vére folyt! Mindezen esetek alkalmasak arra, hogy megmérgezzék a Nyugaton élő muszlim kisebbségek és a nem muszlim többség együttélését is.

• Mindannyiunknak (zsidók, keresztények és muszlimok) arra kellene törekednünk, hogy az Ábrahámi tanítás szellemében oldjuk meg a fennálló problémáinkat! Hiszen Mohamed Próféta (béke és áldás lengje körül) mondotta: "Senki sem igazi hívő addig, míg nem kívánja ugyanazt felebarátjának, mint saját magának"! Ez köszön vissza Jézus (béke legyen Vele) és a Tóra tanításából is!

Törökök, bosnyákok és magyarok a történelem viharaiban

N.L. dr-ral, a MIK egyik jogi tanácsadójával, törzsökös hajdúval irodánkban beszélgetünk, az iszlámot képviselő bosnyákok és a nyugati Európát képviselő magyar katonák történelmet formáló találkozásairól.

- Nagyapám 1857-ben született Hajdúszoboszlón. Tényleges katonaként részt vett a boszniai okkupációban, 1878-79-ben. Ő mesélte, hogy a bosnyákok igen keményen ellenálltak a Monarchia fegyveres terjeszkedésének. Tudni kell, hogy a Balkán területe mindig is stratégiai fontosságú volt az Európa feletti uralom délről való megközelítésében. Ezidőtájt a mindenkor - évszázados hagyományokra visszatekintve - terjeszkedő Irist Birodalom, a még erejéből teljesen ki nem fogyott Oszmán-Török Birodalom, és a kiegyezés után újult erővel európai nagyhatalomként fellépő Osztrák-Magyar Monarchia vetekszik a balkáni domináns jelenléttel számoló befolyás megszerzéséért. A fegyverek megszólalását - mint már oly sokszor történelmünkben - ezúttal is az orosz cár bizantin hagyományokra támaszkodó - szerbeket felhasználó lépései provokálták ki. A Monarchia az erő pozíciójából elsőként válaszolt. Bosznia közigazgatásilag a Monarchiához kapcsolódott.

Ennek kapcsán találkoztak - ezúttal fegyveresen - a török időkben iszlamizált, harciasságukat azonban végig megőrző szláv nyelvű bosnyákok és a különben eredetileg szintén a Balkánról származó Hajdúk. A moszlim bosnyákok különösen tartottak az immár nyugati kereszténységet képviselő birodalom katonáitól.

A történelemben azonban visszatérő képlet: a fegyveres győző átadja kultúráját és elmúlik felette az idő, de a bölcsebb behódoló szaporodik és megtartja nyelvét. A bosnyákok a Monarchiával jól jártak (befektetések, infrastruktúra kiépülése, útépítés, vasúthálózat kiépítése, stb.). 1909-ben sor került az annexióra, vagyis Bosznia államjogilag is a Monarchiához került. Az iszlám azonban - mint lapunkban már szó volt róla - bevett vallás lett.

Édesanyám elbeszéléséből tudom, hogy a bosnyákok - mint mások is - megbecsült és ismert szereplőivé váltak a soknemzetiségű birodalomnak.

- Az én dadám, aki 1901-ben 7 szilvafás családban látta meg a napvilágot Szatmármikolán és később református hagyományok szerint a nagycsaládot is irányította, szintén mesélt róluk.

- Meg kell említeni jellegzetes viseletüket és foglalatosságukat! Elmaradhatatlan jellemzőjük a bojtos piros fez volt, ehhez európai zakót, de törökös bugyogót és inkább keleti formájú lábbelit hordtak. Korabeli kisvállalkozóként kucsébertálcáról árulták a cukorkát, törökmézet és zsákbamacskát, az üzlethelyiséggel is rendelkező tehetősebbek leggyakrabban dohánnyal kereskedtek. Páratlan minőséggel győzték a versenyt.

A nagybátyám egyszer 10 éves gyerekként majdnem két oldalról is - a nagyanyja és az érintett bosnyák kucséber részéről - bekasszírozta a kijáró nyaklevest, amikor meghajlított gombostűvel nyúlfarkat erősített a bosnyák zakójának hátuljára, az pedig nem értette (egy darabig), miért vált ki a járókelőkből minden lépése röhögést.

- Lapozzunk tovább a családi eseménynaptárban! Hogy került az Ön édesapja is a Balkánra?

Kis kitérővel kell kezdenem, utalva a magyar történelemben megtestesülő csodálatos körforgásra. Évezredeken át tartott ez a mozgás, mondjuk északról le délre és vissza, ki-kicsapva keletre és nyugatra is, de mindenkor megtartva központnak a Kárpát-medencét. Említettük már a hajdúk balkáni származását. Ők onnan menekültek északra a magyarokhoz. A népességet kezdetben a mai bolgárok, szerbek, cincárok, albánok, bosnyákok alkották, de a XV-XVI. században már határozottan magyarként, fegyverrel írják a történelmet - és szerzik kiváltságaikat. Eredetüket jellemezheti a vallási megoszlás is - nem biztos, hogy köztudomású, ezért el kell mondanom, hogy görög-keletiek is voltak közöttük, nemcsak reformátusok. Ők kerültek az "ősmagyar" moszlimok, a böszörmények helyére - Hajdúböszörménybe.

- Bővítve kell ezúttal szűkítenem. Mint tudjuk, a lét, a fennmaradás alapfeltétele a küzdelem, a harc. Mind a bosnyákok, mind a hajdúk, a két kardforgató népesség, rendkívüli harciasságukkal írták be magukat a magyar történelembe. Az Ön édesapja hogyan élte meg ezt a - ki tudja hányadik - találkozást?

- Ön nagyszerű kártyapartner! Bridzsel vagy ultizik? De én is veszem a lapot! - Még mélyebbre nyúlok vissza:

A magyarországi török fennhatóság idején, számarányukat messze meghaladóan voltak jelen a magyar várakban berendezkedett török hadseregben az albánok és a bosnyákok. Gondoljon csak a Rudas fürdőre!

- Neve is mutatja, hogy szláv, a szokol u.i. sólymot jelent. De nézzük tovább is; a budai helytartók döntő többsége vagy albán - mint az utolsó is, vagy bosnyák volt, a legritkábban török.

- Mint általában a neofiták - a bizonyítási kényszer miatt - az átlagnál is jobban törekedtek. A magyarországi török helyőrségek tisztikara ezekből került ki. A személyi állomány jelentős része pedig balkáni menekült volt, sokan közülük "eredeti" hitüket is megtartották.

- Óhitűek voltak, ez akkoriban a pravoszlávnak is mondott, bizánci meghatározottságú keleti szláv vallást jelentette. Innen volt a kapcsolat, a közös érintkezési pont.

- Úgy apai, mint anyai elbeszélésből tudom, hogy miután a bosnyákok megismerkedtek a Monarchiával (értsd: elsősorban a magyarokkal), megszűnt az ellenséges érzületük, beépültek az államszervezetbe és mellénk álltak.

- Megállapíthatjuk tehát, hogy a legyőzött, ill. bekebelezett bosnyákok hazájuknak érezték az új birodalmat és annak szerves részévé váltak, haditudományukat és harciasságukat az új kereteken belül hasznosítva.

- Magyarországon az iszlám bevett vallássá nyilvánításával (1913) ismét egy kölcsönhatás jön létre. Kétoldalú tisztelet mellett megerősödött a barátság. Ezek után tört ki az I. világháború, amit két balkáni háború is megelőzött. 1912-ben kialakult az önálló Albánia is, aminek szintén van magyar vonatkozása, először ugyanis magyar báró lett volna az albán király - a Jókai megörökítette Facia Negra családjából - csak később lett a szokott bitanggá - német herceggé, de egy nemzedék után Apponyi Géraldine révén mégis képviseltettük magunkat az albán trónon!

- Most azonban térjünk a kollektív magyar nemesekre, a hajdúkra, ill. az Ön édesapjára!

- Édesapám egyszerű katonaként jutott el Szarajevóba de részt vett már az első Szerbia elleni háborúban is. Ennek kudarca után a hadvezetés levonta a tanulságokat és apám hegyi tüzérnek átképezve jutott ismét Boszniába.

- Eszembe jut egy korabeli nóta, talán Ön is ismeri, valahogy így szól: "Megállj, megállj, kutya-Szerbia! - Nem lesz tiéd Hercegovina!."

- Stimmel. Szóval a hadvezetés a sziklás terepen csődöt mondó alföldi lovakat hegyi fajtákra cserélvén, ezekre rakatta rá a szétszedett ágyúkat és hadifelszerelést meg élelmet, mert ezek maguktól is tudták az utat. Apám pedig most már hegyi-tüzér minőségben, csapattestével kalandos művelet részese lett. A terv az volt, hogy a szerb hadsereg hátába kerüljenek, majd bejussanak Albániába. Nem szokták emlegetni ezeket az összefüggéseket, ezért kell elmondanom, hogy ezzel kb. egyidejűleg került sor az otrantói ütközetre, mivel Olaszország hadba lépésével a francia-angol haderő lezárta a tengerszorost. (Ehhez kapcsolódik Horthy fényes tengeri győzelme, amelynek alapján a kommunisták később tengerésznek csúfolják, gyalázgatják.) És ide tájolható a cattaroi tizedelés is.

- Nekem volt egy atyafiságok, aki megúszta és 100 évnél is többet húzott ki Sárrétudvariban körzeti orvosként!

- El kell mondani azt is, hogy az említett harcokkal kapcsolatos pl. Churchill mészárosi címe is, aki a Balkán egy másik domináns pontján - Gallipolinál - melyet a törökök védtek vitézül, 230.000 katonáját áldozta fel, csak hogy időt nyerjen - eredménytelenül és hiába. A törökök mindet legéppuskázták. Churchill ezen címével ugyancsak elfelejtett nekünk dicsekedni a későbbi győztesek taníttatta történelem! Szidni fog, de nem tudom megállni azt sem, hogy elmondjam, a török szóban forgó erődítményrendszerében is tevékenyen "benne van a magyarok keze". A gallipoli erődrendszert magyar ember tervezte ugyanis! Az történt, hogy a Rákóczi-szabadságharc kuruc emigrációjának tagja volt bizonyos Tót András, aki Franciaországban kötött ki, a magyar nemessége mellé a franciát is megszerezte, báró lett és a legmagasabb francia katonai rangra is jutott. Az ő fia, Tót báró hadmérnök, a 3 franciaországi huszár-ezred egyikének tábornokaként, mint francia tanácsadó került a török udvarhoz, 1765 táján. Diplomáciai feladatai ellátása mellett többek között gatyába rázta a török tüzérséget, felvetette a Szuezi-csatorna ókori nyomvonal menti újraásását, és a gallipoli erődrendszert megtervezte. Ez azért fontos, mert a Boszporusz eleste esetén Gallipolinál, a Dardanelláknál - ahol Xerxész megkorbácsoltatta a tengert - még mindit le lehet zárni az ellenség útját. A balkáni háborúk előtt a Monarchia és a német császári tisztek ezt az erődöt korszerűsítették - ami megalapozta a későbbi Atatürk (vagyis minden törökök atyja) Musztafa Kemál hadjáratainak sikerét. Ennek a dicsőségnek részese volt akisebb létszámú osztrák-magyar és német vártüzérség is. Churchill angol-francia expedíciós hadteste nem tudta áttörni ezt a védelmet.

Cselesen virbliző vakmerőségemet "noch dazu" még azzal is meg kell tetéznem, hogy olvastam egy cikket, mely szerint egy gallipoli török várkatona leszármazottja - több mint 80 év után - a jó katonák gyűlöletmentes ellenségtiszteletét és tisztességét bizonyítva - elküldte Ausztráliába családja immár kb. 3. nemzedékének az elődje által megőrzött, a legyőzött ellenséges katona levágott - mumifikálódott fejét.

- Látom most már, hogy a mi kettőnk küzdelme a témavezetésért szintén eldőltnek látszik. Kapitulálok.

- Ne tegye! Soha ne adja fel! De lássa, milyen nagylelkű az ellenfél: mégiscsak az apámra térek:

Ő mesélte, hogy amikor Ferenc Jóska szemlét tartott az egyik bosnyák gyalogezrednél, felszólított egy közkatonát, mondja el, hogy kicsoda ő. Az elkezdte sorolni: "Őcsászári Katolikus Felsége, Isten kegyelméből Galícia, Morvaország, Karintia, Krajna, ."stb, - le lett intve. "Azt mondd meg fiam, hogy ki itt a legnagyobb úr!" Erre a bosnyák kivágta: - "Kovács János őrvezető!" A császár elképedt: "Miért"- kérdezte. "Mert ő a rajparancsnokom!" - felelte Juszuf Achmedovics.

- Az Ön atyja tehát - a szerb hadsereg elleni hadművelet részeseként úttalan utakon, erőltetett menetben vonul a sziklák között Montenegró felé.

- A hadművelet további célja Albánia volt, és az alakulatban a magyar tüzérekkel együtt bosnyák gyalogosok is nyomultak előre. Útközben kerülték a lakott területeket, és igyekeztek minél kisebb zajt csapni, hogy annál nagyobb lehessen a célban a meglepetés hatása. Ez be is jött. Apám mesélte, beleborzadt, amikor látta, hogy a bosnyák baka szájába fogbán a rohamkést vagy a szuronyt mászik fel a hegyre és szerbet érvén kétszer is belemártja, majd megforgatja a gyilkot - a biztonság kedvéért. Tisztában volt vele, hogy ha ő lenne az ellenség helyében, szintén úgy járna.

A nemkevésbé harcias hírben álló feketehegyiek tehát megadták magukat, de a diadalmenet nem állt meg: - irány Tirana! Apám vegyes zászlóaljában a bosnyákok és magyar honvédek mellett népfelkelők is voltak. Említésre méltó, hogy a bosnyákok és a magyarok között soha nem volt összekülönbözés, a magyarok tiszteletben tartották moszlim bajtársaik szokásait. A magyar hadseregben soha nem került sor olyan belső konfliktusra, mint pl. kissé később a németben, amikor a bosnyák SS hadosztály fellázadt, mert a németek akadályozták a vallásgyakorlást. Kardélre is hányták fejeseiket egytől egyig!

Na de még nem ott tartunk. Tirana alatt meglepvén az olasz sereget is, apámék betetőzték a diadalt, a digók ugyanis álmukban sem gondoltak ilyen lehetőségre és gatyában aludtak sátraikban. A bosnyákok pedig nem sokat bajlódtak kihámozásukkal, sátorponyván keresztül döfték agyon őket, amúgy majdnem biztos saccra! Úgyhogy az olasz hírmondók - már amelyik eljutott ebbe az életmentő helyzetbe - gatyában meztéláb futottak Durresig.

A hadviselés rémségeire gondolva említeném meg befejezésül: amikor a mostani Balkán-háború zajlott, a pesti metrón leszólítottam egy SFOR egyenruhás magyar katonát, tudakolva, hogy hol járt. Azt mondta, Boszniában. Megkérdeztem tőle, pontosabban hol. Azt felelte: Csacsakon. Beugrott apám története és visszakérdeztem: "Megvan még a szilvalekvárgyár?" A fiatal katona kerekre nyílt szemekkel válaszolta: "Hogyne, a város peremén." "Tudja meg, kedves fiatalember - lebbentettem fel a fátylat titkomról - hogy amikor az én apám járt ott angyalbőrben K&K katonaként, alakulatával ellenirányban vonult a szintén ott lévő Reichswehr sereg, amely előzőleg épp a lekvárgyárban rekvirált félig főtt szilvalekvárt és pajkosan nyakon zuhintgatta vele apámékat. A K&K-ban jobban működött a bajtársiasság a magyarok és az osztrákok között, mint az osztrákok és németek közt - ezért elöntötte őket a szent harag, és szövetségesség ide vagy oda, saját üstjeikbe mártogatták válaszul a fennhéjázó németeket.

- Nagyapámat, aki a Kossuth-kultusz jegyében kapta utónevét, Nagy Lajosnak, apámat pedig Nagy Sándornak keresztelték.

A "fitna", azaz a széthúzás, vagy arra való buzdítás (akár nyíltan, vagy titokban) rosszabb, mint az emberölés!

Napjainkban igen sok támadás éri az Iszlámot és azokat, akik az igehirdetést folytatják.

Főleg azok teszik ezt, akik egyéni érdekeiket helyezik előtérbe a muszlim közösség érdekének ellenében. Lelki beteg, lelkileg sérült, vagy anyagi haszonlesők az iszlám nevében szónokolnak. Termékeny talajra hullhat a széthúzás eszméjének terjesztése (vagy mások lejáratása) azoknál, akik saját vágyaikat szeretnék megvalósítani, vagy ellentétet szítani a muszlimok között. A Próféta (áldás és béke lengje körül) szintén átélt hasonló megpróbáltatásokat. Az Ő idejében keletkezett a széthúzás és a képmutatás (munafiqun).

A képmutatókat (munafiq) Isten megemlítette a Szent Koránban, melyben megtagadta őket és cselekedeteiket az Iszlámtól az Utolsó Ítélet Napjáig! Hitünk megítélése szerint a képmutatás, a széthúzás, pártoskodás, vagy az opportunizmus rosszabb mint az emberölés! Ez hatalmas bűnnek számít! Mert a viszályszítás lerombolja a szeretetet azok között, akik Iszlám tevékenységgel foglalkoznak, bárhol a világon.

Magyarországon is vannak olyan emberek, akik beépültek a hazai iszlám munkájába, irányításába. Akiknek nincs más dolguk, azok viszályt szítanak a muszlim testvérek, vagy szervezetek között. Ezért kötelességünk figyelmeztetni testvéreinket ere a veszélyre!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bűnös és veszélyes dolog a hamis vádakra hallgatni!

Ezért kötelességünknek érezzük, hogy tanácsot adjunk azoknak a testvéreinknek, akik az Iszlám ügyéért tevékenykednek, hogy ők ne adjanak táptalajt a viszálynak és ne szítsák fel azt! Akiknek egyéni vágyaik, vagy magánérdekeik vannak, esetlegesen tudatlanok és nem értik meg az Iszlám lényegét, azoktól kell a legjobban óvakodnunk!

Egyesíteni kell az erőinket az Iszlám támogatására Magyarországon. Távol kell tartanunk magunkat a széthúzástól, s azt gyökeresen ki kell tépnünk.
Gyülekezzünk az Iszlám alappillérei körül, s tartsuk távol azokat és azt, akik, amik a széthúzást elősegítik!
Az Iszlám törvénykezés szerint ("saria"): Minden tévelygő csoport, vagy egyén, amelyik eltávolodott az igazi Hit eszményétől és azzal szembe szállt, vagy akik a széthúzást szítanak, vagy azt segíti, akár alaptalan vádaskodással, az képmutató (munafiq).
Minden szóbeszéd, vádaskodás hiteles bizonyíték nélkül (pl. valaki tolvaj, iszákos, stb.) -amit állít egyén vagy csoport: muszlimok vagy Iszlám testület ellen- az hatalmas bűn!
Mellőzni kell minden alaptalan bizonyíték nélküli vádaskodást! Jóhiszeműnek kell lennünk minden muszlimmal szemben.

Istenhez fohászkodunk, hogy adjon áldást minden tevékenységünkre vagy törekvésünkre, mely az Iszlám érdekében történik!

A Magyarországi Vallási Döntvények ("fetwa") Irodájának felelőse:
Sejk Abdu Abdul Moneim, a Magyar Iszlám Közösség Mufti Tanácsának elnöke.

Ellenjegyezte és lektorálta a fordítást Szubhi Al-Afghani Mohamed fordítása alapján:
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke.

Ez volt a Magyarok VI. Világkongresszusának jelmondata, melyet egy hetes idő tartamban a napokban rendezett meg a Magyarok Világ Szövetsége. Az esemény - mint minden eddigi Magyar Világkongresszus- rendkívüli horderejű volt, - de ha lehet, ez a mostani, jelentőségében még az eddigieken is túltett. A Magyar Iszlám Közösség képviseletében, újságíróként és MVSZ-tagként volt szerencsém követni az eseményeket, és tapasztalataimat ezennel közreadom tisztelt közönségünknek.

A kongresszus alcime "A magyarság és a Kelet" volt. Szimpátiánkat csak növelte a magyar élni akarás szívbemarkoló példája, melyet az MVSZ statuált e világtalálkozó megrendezésével. Sajnálatos módon az MVSZ-nek évek óta nincs anyagi támogatása.

Patrubány Miklós és barátai azonban nem adták fel. Nem ijedtek meg. Azóta magánerőből és adományokból üzemeltetik az MVSZ-t és ezzel a Világkongresszussal bizonyosan nyomot hagynak a magyar történelemben!

Vagy 20 ország kb. 80- zömmel magyar tudósa, -de voltak köztük angolok, amerikaiak és németek is és válogatott "helyreferdeszeműek" is- szinte minden kontinenst képviselve- megrázó végköveztetésre jutott a kongresszus alkalmával. Olyanra, amit eddig titkon érző lelkünk csak óhajtva sejtett- de neveltetésünk megakadályozta, hogy betű szerint is tudomásul merjük venni!

A Habsburg uralom koriferiusai annak idején kitalálta FINNUGURIZMUSNAK egyszer és mindenkorra vége! A genetikusok /tudományos fokozatokkal/ bebizonyították, hogy ez csak egy téveszme, egyetlen cél szolgálatában: megtörni az ősi magyar öntudatot és kissebségi érzést plántálni nemzetünkbe, hogy előbb könnyebben, majd nagyon könnyen kezelhetővé váljon.

Kiderült az is, hogy történelmünk, nem egyezer, hanem több ezer éves! Nem az a lényeg, hogy honnan származunk, Európából, vagy Ázsiából- e /itt még nagy meglepetések várhatók a további tudományos felfedezések és bizonyítások terén!/ hanem az, hogy merre mindenütt és milyen mély nyomokat hagytunk. Előtolul itt egy diákkorból megragadt idézet:" Gondolj merészet és nagyot, és tedd rá éltedet!" Szó szerint szüksége lesz a bátorságra annak aki engem követni mer, mert a tudósok érvelései megrázóan megdöbbentőek. Szóval meg kell kockáztatnom az igazság kimondását- nem félve a következményektől sem- Mi egyike lehetünk a földkerekség egyik legősibb népeinek! Istennek célja és szándéka van velünk!

A kongresszus nagyon bölcsen- geopolitikai meghatározottságunkat alapul véve- nemcsak a Kelettel, hanem ugyanakkor a Nyugattal is foglalkozott. Ebben a részlegben mai helyzetünkből való kilábalás útjait és ösvényeit keresgélték.

A Jánosi András ismert népművész vezette Atilla kulturális konferenciarészleg is igen fontos eredményekre jutott, célja lévén a magyar népművészet, paraszti tudomány /a természettel gyümölcsöző módon vezetett együttélés nemzedékről-nemzedékre átörökített és rendszerezett fogásaitól a hajlék és házépítésig/ és páratlanul gazdag kultúránk mai mindennapjainkba kapcsolásának lehetőségeiről. Emlékeztetőül kiragadnék egy igét: "Aki szivvel-lélekkel magyarnak tartja magát és ehhez képest motivált, de mindennapjaiban nem éli meg nem alkalmazza, használja gyakorlatilag is a hagyományainkban /népmese, néptánc, mellérendelő gondolkodás, stb./ megfogalmazódott évezredek kikristályosította kultúrkincset- az csak a hiábavalóságot szolgálja."

Lapunk /már ugyan kibővített/ terjedelme sem teszi lehetővé, hogy mindent felsoroljak, ami páratlan értéket felsorakoztatott ez a Világkongresszus. /Volt orvos- kongresszus is a találkozón belül- mely elszomorító képet vázolhatott csak fel jelenlegi egészségi és egészségügyi helyzetünkről, de szintén voltak rendkívül figyelemre méltó megállapításai és ők is megpróbáltak kivezető utat vázolni. Röviden : a magyar, ma Európa egyik legbetegebb nemzete. Érdekes ugye? Tragikusan kevés a gyerek és öregek tömege botorkál körülöttünk. A drogról és az alkoholról nem is beszélve.

És végezetül szólnom kell az egyik legfontosabb eredményről: A Kongresszus testvéri keblére ölelte végre Ázsia minden bennünket rokonként számon tartó testvérnépét! Így például többek között az ujgurokat, törököket, baskírokat, kazahokat, stb.

Jelenlévő képviselőik ezen ezeréves adóság törlesztésekor könnyekre fakadtak. Megindító pillanatokat élhettünk meg mindnyájan! A kazahok igencsak kitettek magukért. Felsőszintű diplomáciai képviselettel is megtisztelték a Magyarok Világkongresszusát, eljött személyesen a kulturális miniszterük és a Kazahok Világszövetségének elnöke is, akik a tápiószentmártoni Atilla-dombon tartott nagyszerű előadásokban és látványban is bővelkedő /ejtőernyősök hozták az égből a magyar zászlót, és volt magyar kutyaparádé is / ünnepélyes zárónapi műsor keretén belül is megható beszédet intéztek a Nemzetgyűléshez. Mándoki Ongajsa- a világhírű keletkutató magyar tudós, Mándoky Kongur István özvegye tolmácsolt és bizony többször elcsuklott a hangja, nem tudván mindég megszólalni a meghatottságtól. Történelmivé váltak az események! A magyar moszlimok örömére szolgálhat az a talán nem eléggé köztudomású tény, hogy Mándoky végakarata szerint kazah-földön és moszlimként van eltemetve. Ottani testvéreink nagy tiszteletben tartják emlékművét és gondosan ápolják a sírját, megtartván őt kazahként is örök emlékezetükben. / Merjük azt is tudomásul venni, hogy a kazahoknál Mándoky-kultusz van! /

A kazahok nem jöttek üres kézzel, ajándékot is hoztak, diszes kazah kaftánt adtak Patrubány Miklósra a Magyarok Világszövetségének elnökére /ezzel már két kaftános magyar is jelen volt- a másik Bolek Zoltán lévén a Magyar Iszlám Közösség elnöke/ és átadtak nekünk egy nagyjelentőségű ajándékot is- egy szaka harcos aranyszobrát, mely kazah földből került elő és azért értékes, mert a kazahok mai kutatásokkal igazolt emlékezete szerint a szakák Ázsia azon részének leghíresebb harcosai voltak - és egyúttal a kazahok és hunok közös ősei- akiket mi már székellyé váltan ismerhetünk.

Bemutatták a kazahok dalaikat és táncaikat is, és büszkeséggel kell elmondanom, hogy kimondottan a kongresszus alkalmára egy népszerű zeneszerzőjük irt egy modern, -Atilláról szóló dalt is, amit nagy sikert aratva, zenekari kísérettel az Atilla dombon elő is adott. /Hatásában talán a Dzsingisz-kánhoz lehetne hasonlítani/. Mindenképpen tanulságos volt azonban elgondolkodni azon, hogy hogyan érvényesül egy egészséges nemzettudatú nép nemzetközisége.

A Magyarok VI. Világkongresszusának záróakkordjaként zajlott a vasárnap délutáni Felvonulás a Nemzetért. Apropóját az országot szétdaraboló trianoni békediktátum aláírásának szomorú, 84. évfordulója is adta. A rendőrség egészen a Hősök teréig biztosította az útvonalat, az emberek integettek és fotóztak. A forgalom nem állt meg, az élet zajlik tovább. A Hősök terén a felemelő és nagyszerű műsor után, mely a közben ránk zúdult eső ellenére sem szakadt meg és a Kazah Állami Népi Együttes ismét fellépett benne, megkoszorúztuk közösen az Ősök, a Hét Vezér emlékművét. Újra felragyogott, hétágra sütött ránk a nap.

UTÓSZÓ:
Az Illatos kert végére oda kell még biggyeszteni:
A leirt eljárás bevett a faiskolákban. Azért alvószemzés a neve, mert az alanyra helyezett szem néhány hét alatt összeforrad az alannyal, de abban az évben nem hajt ki , hanem egy telet "átalszik" és csak tavasszal indul fakadásnak.
A hajtószemzés még a szezonban kihajt /ezért hajtó a neve/ de erről ehelyt majd más alkalommal szólok.

A Magyar Iszlám Közösségnek sikerült riportot készíteni az egyik legrégebbi nyugat-európai török testvérszervezetünk elnökével, Fikret Ekin Úrral.

A Magyar Iszlám Közösség és az ATIB (Avrupa Türk-Islam Birligi) igen régi kapcsolatban állanak egymással.

Fikret Ekin:
Először is üdvözlök minden muszlim és nem muszlim magyarországi embert.
Az ATIB egy civil szervezet, Köln központtal. Célunk a török származású kisebbség beilleszkedésének elősegítése elsősorban német nyelvterületen, anélkül, hogy kulturális tudatukat ezek a testvérek elveszítenék.
Igen sok demokratikus külföldi szervezettel együtt dolgozunk, függetlenül nemzeti, vagy vallási hovatartozásuktól.
Így például az ATIB évek óta humanitárius segítséget nyújt a Magyar Iszlám Közösségnek is.
Közös lehetőségeink szervezeteinknek igen sokfélék lehetnek. Így a tagjaink és szimpatizánsaink között kölcsönösen megismertethetjük egymás kultúráját, amit mi szeretnénk Németországban megtenni.
Remélem, hogy közös munkánk a két szervezet között a továbbiakban is gyümölcsöző lesz.

Fikret Ekin:
Szervezeteink egy igen komoly feladatot kaphatnak ezzel a feltett kérdés-javaslattal!
A két nép közötti barátságot erősíthetjük a közös munkával, amit egymás kultur kincsének kölcsönös bemutatásával érhetünk el. Mi szívesen vesszük magyar testvéreink bemutatkozását Magyarországról, annak kultúrájának, népének megismeréséhez.

Hívó Szó:
Mit üzen magyar muszlim testvéreinek? Hogyan látja a két szervezet jövőjét, immár az Európai Unión belül?

Fikret Ekin:
Önök bizonyára tudják, hogy megkezdődött Törökország előcsatlakozásáról a tárgyalás az Európai Unióval.
Önök, kedves muszlim és nem muszlim magyarországi barátaink, szót emelhetnek Törökország felvételéért az Európai Unióban, mivel már több mint egy hónapja az EU tagjai.
Nekünk (magyaroknak és törököknek), sok közös kulturális, származási és történelmi gyökereink vannak.
A közös történelmi gyökereinkre, múltunkra hagyatkozva kellene a szolidaritást felépíteni.
Az ember csak akkor tud békét és barátságot teremteni, ha a múlt valamikori szembenállásából tanul és a múlt és jelen információit kicserélik népeink egymással.
Nagy örömmel tölt el a lehetőség, hogy együtt dolgozhattunk a múltban, s remélem, hogy a jövőben kapcsolataink még jobbak lesznek.
Minden kedves barátunkat és az újságjuk olvasóit üdvözlök.
A lehető legjobbat kívánom Önöknek, hazájuknak és köszönöm a lehetőséget a riportra!

A Magyar Iszlám Közösség a következő levelet kapta a Charta Pax Islamica - Irányelvek a magyar Ábrahámi vallások egyházainak együttműködéséhez című kezdeményezésünkre a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségétől:

Köszönettel megkaptam a "Charta Pax Islamica" - Irányelvek a magyar "Ábrahámi vallások" egyházainak együttműködéséhez című kezdeményezésüket.

A Magyarországi Református Egyház eddig is együttműködött más egyházakkal a hitelveivel összeegyeztethető kérdésekben, így kész együttműködni az erőszak terjedésének megakadályozásában, a békesség munkálásában is. Örömmel vesszük közeledési szándékukat, a párbeszédre törekvésüket, a szeretetre és megértésre alapozott kapcsolatépítést.

Isten áldását kérem életükre, munkájukra, elhatározásuk megvalósítására.

A Magasságos Istennek legyen hála, hogy ezen levél által elkezdődhet szeretett Hazánkban egy olyan munka a Magyar Iszlám Közösség kezdeményezésére, mely a jóakaratú embereket egy sorba állíthatja a megértésért, békességért és a kölcsönös emberszeretetért!

Mivel kezdeményezésünk nyitott minden muszlim számára, várjuk Testvéreinket, hogy csatlakozzanak hozzánk a békességben, szélsőségektől mentes munkálkodásunkhoz!

Az idő megviseli a testet, megújítja a reményt, közelbe hozza a halált és távolba viszi az óhajt. Ki győzelmet arat fölötte, kimerül, s ki elvéti, belefárad.

Jobban szeretem az öregember véleményét, mint az ifjú ember elszántságát.

Az evilág olyan mint akár a kígyó. Tapintása lágy, de belül telis-tele van méreggel.

A megtévedt tudatlan rá vágyakozik, de az értelmes, a bölcs óvakodik attól.

Az egyik, aminek gyönyöre elmúlik, de megmarad a következménye, a másik, aminek viszontagsága elmúlik, de megmarad a bére.

Ki kapzsiságra vágyik, saját magát becsüli le. Ki feltárja nehézségeit, megelégszik a leigázottsággal. Kinek nyelve parancsol, lealacsonyítja önmagát.

A jótékonysági adomány hasznos gyógyszer. A hívők evilági tettei olyan emlékképek, mik megjelennek szemeik előtt a Túlvilágukon.

Úgy barátkozzatok az emberekkel, hogy ha meghaltok, sirassanak titeket, de ha éltek, sokáig éltessenek!

Ha győzelmet arattál ellenségeden, bocsájts meg neki hálát adva legyőzhetéséért.