Sejkh Abdul Rahman gondolatai, írásai

 

EGY KIS SZOCIOGRÁFIA AFRIKÁBÓL


 

Afrika az a földrész, amely gazdag erőforrásai miatt ma a fejlett gazdaságok logisztikai hátterét képezi. Ezek a gazdaságok a lehető legolcsóbban akarnak e természeti kincsekhez jutni, akár a fekete őslakósok ellehetetlenítése, pusztulása árán.
A fehér kultúrákra mindig is a szerzési vágy volt jellemző. Amint a gyarmatosítók megjelentek, az általuk kitűzött zászló mindig jelezte mely terület milyen koronához fog a jövőben tartozni. Fordítva, tehát pl. egy yoruba zászló kitűzése Londonban hasonló indíttatásból ugyanakkor nagyon nevetségesnek tetszene, pedig sajnos a nevetségnek itt semmi helye. Véresen komoly dologról van szó.
Az eszkimók földjén nem tolongtak fehér elődeink, itt sokáig megmaradtak azok az emberek közötti kohéziós szálak, kultúrák, amely a több évezredes túlélési tapasztalatot tovább éltették, tehát az eszkimók szó szerint a jég hátán is meg tudtak élni. Afrikában, amely maga a földi paradicsom, e kohéziós szálak felszámolásával, a túlélésre szelektálódott és a természettel összhangban élő emberi populációkat sikerült talajtalanná, jövőtlenné enni. Ma a kontinens túlnépesedett, ember-ember ellen küzd a túlélésért és a kontinens fejlett országokhoz mért távolsága egyre nő. Mi a megoldás? Egyesek szerint a sorsukra hagyás, polgárháborúk szítása, tág teret hagyva betegségeknek, járványoknak. Afrikában a vezetékes vizek 2 %-a iható csupán. Egyes országokban a várható élettartam 37 év. Orvos nélkül maradt kórházak, tanító nélkül hagyott iskolák.
Egy olyan helyzetben, amikor az aktív lakósságból mintegy 20-25% rendelkezik munkaviszonnyal, mi lehet a megoldás? Bűnözés, prostitúció, csempészet stb. Biztos, hogy Afrikán belül kell a felelősöket keresni? Ott is, de az igazi felelősök Afrikán kívül vannak.
Afrikának nem segélyekre van szüksége, hanem arra, hogy ne rabolják ki. Ha ez így lenne, akkor a kontinens nagyon hamar fel tudna zárkózni. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, az emberi tényezőt is pótolni kell. Emberi tényezőt pedig nagyon nehéz pótolni ott, ahol nincs jövőkép. Jövőkép pedig csak ott lehet, ahol van jövő és azt érdemes tervezni. Afrikában nincs holnap, holnapután, azt is ellopták, csak a ma van. A mába pedig csak az állati ösztönök férnek be. Többek között ezért terjed az HIV/AIDS és minden, ami a mának élést szolgálja.
Mit tettek a vallások ezzel a néppel, akinek a spirituális élete sokkal gazdagabb, mint bárki másé?
A kereszténység templomaiban Jézus fehér bőrű és kék szemű. Mindnyájan tudjuk miért. Az Iszlámmal pedig főleg az arab rabszolgavadászokon keresztül ismerkedett meg a kontinens. Akkor csoda-e ha a templom, vagy mecset után az igazi problémamegoldó a törzsi varázsló?
A mai modern adventet hirdetők, csodatévők, újkori apostolok és próféták, pedig egy jól előkészített program szerint kreálnak új, spirituális rabszolgaságot. Mindennek a hátterében pedig ott az a hatalmas érdek.
Afrika nyomornegyedeiből szemlélve kevésbé látszik a világ jótéteménye, inkább a hatalmas bűn látszik. Ennek a bűnnek mindannyian részesei vagyunk, akik ezt a helyzetet előidézték, majd konzerválták. E bűnökért eddig még senki nem követte meg Afrikát, pedig új életet csak a múlt megbánásával lehet kezdeni.
Afrika.. bocsáss meg.