>> Letölthető Word dokumentum 111 Kb >>

25 kérdés az Iszlámról Az arab filozófia kihívása Írta: Bolek Zoltán, elnök

______________________________________________________________________ 25 KÉRDÉS AZ ISZLÁMRÓL Bevezetés
	Napjainkban a változó világ sokarcúságában a televízió- és rádióadók, újságok testközelbe hozzák a volt "mesés, kincsekkel teli" Keletet, ahol jelenleg sok helyen éppen nem mesés dolgok történnek, hanem véresen komoly események. Hogy megtudjunk valamit arról a vallásról, mely a térséget uralja, készítettünk egy rövid áttekintést.     Az iszlám velünk van Európában is, Németországban kb. 4 millió, ebből kb. 500.000 német állampolgárságú - muszlim él. Franciaországban, Angliában a Benelux államokban, Spanyolországban szintén milliókra tehető a muszlimok száma.     A Balkán tradicionális muszlim helyeit ismerjük: Bosznia, Albánia, Kis-Jugoszlávia, Bulgária.     S itt vagyunk mi is, magyar muszlimok, akik felvettük ezt a vallást miután megismertük. Nem változtak lényegesen szokásaink, gyökereink a magyarsághoz kötnek bennünket, s továbbra is e hazában keressük boldogságunkat más honfitársainkkal együtt.     Isten segítse az olvasót a helyes útra, s kérem őt, hogy hallgassa meg imáinkat: virágozzék, gazdagodjék a kis Haza! Bolek Zoltán elnök
Az Iszlám kialakulása Magyarországon
	Az iszlám vallás ellentétben azzal a téves elképzeléssel, hogy teljesen gyökértelen ebben a térségben, igen nagy történelmi hagyománnyal rendelkezik hazánkban és Közép-Európában is. Már igen korai IX-XIII. század közötti időszakból rendelkezünk írásos történelmi feljegyzésekkel arab földrajzírók, történészek, bizánci kutatók, magyar királyi oklevelek tanúsága alapján olyan hiradásokkal, amelyek önként betelepült muzulmán vallású, vagy muzulmán vallást felvett emberekről emlékeznek meg.      De ugyanígy teljes bizonyossággal állítható, hogy már a honfoglaló magyar törzsekkel érkeztek muzulmán vallású emberek a Kárpát-medencébe. Tovább növeli az itt élő muzulmánok számát az 1120-as évek környékén a Bulgáriai területekrol elűzött besenyők, besenyő törzsek betelepedése. Ezen időszakban a muzulmánokat több elnevezéssel is emlegetik: izmaeliták (utalva Ismailtól való származásukra), szaracének, böszörmények.      Egy érdekes adat: Yakut ar-Rimi arab (az 1220-as években) földrajzíró Szíriában találkozott magyarországi muzulmánokkal, akik ott végezték tanulmányikat, s ezt fényesen bizonyítja a kora középkori magyar iszlám tudásszomját. 1335 körül egy újabb népcsoporttal gazdagodik a paletta: az oszmán törökökkel, amely folyamat az 1541-es Buda wilayat-té válásával mintegy 150 évre tartóssá válik. Az oszmán-török erőszakos térítést nem folytatták, hiszen a kényszer tilos az iszlám alapelvei szerint, mégis építészetükkel (Gül Baba türbe, Pécsi dzsámi, egri minaret, budai fürdők), szokásaikkal, sőt török kölcsönszavakkal is nagyban befolyásolták a magyarországi helyzetet. 1908-ban még egy népcsoporttal bővült a kör: a bosnyákokkal.     S végül 1916-tól kezdődően, az 1916. évi XVII. Tc. legális törvény által engedélyezett és elismert vallási közösség rangjára emeli a magyarországi iszlám közösséget. Iski Csaba alelnök
1. Mit jelent az Iszlám?
	Maga az iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember békében él önmagával, környezetével. Az alávetést pedig Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást, engedelmességet feltételez. Az iszlám egy szélesebb jelentése: békét teremteni úgy, hogy alávetjük magunkat Isten akaratának.      Ez az egyedüli vallás, mely a nevével egy erkölcsi viselkedési formát és életformát is hordoz. A judaizmus nevét Juda törzs nevéből eredezteti, a kereszténység pedig Jézus Krisztusról. A buddhizmus pedig Gautama Buddháról, a hinduizmus pedig az Indus folyóról kapta a nevét. Ám egy valamit fontos hangsúlyozni: a muszlimokat nem szabad mohamedánokak nevezni.
2. Ki is Allah?
	Allah, arab szó, amelynek jelentése: egyetlen isten. Hasonlóan az arámi (Eloh) szóhoz. Allah nem csupán a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene is, hiszen ő a megteremtőjük, és ő az, aki gondoskodik róluk.
3. Ki a muszlim?
	Maga a muszlim azt jelenti, az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez pedig úgy jöhet létre, hogy elmondja a tanúságtételt, azaz: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohammed Allah prófétája. Szélesebb értelemben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának muszlimnak számít.      A Korán külön is említi Ábraháot, aki sok idővel Mózes és Krisztus előtt élt, és így szólt: "Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt", mivel ő alávetette magát Allah akaratának. Így tehát vannak olyan muszlimok, akik egyáltalán nem vetik alá magukat Allah akaratának, s vannak olyanok, akik minden tőlük telhetőtő megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek.      Az iszlám nem ítélhető meg úgy, hogy azokat vesszük figyelembe csupán, akik muszlim neveket hordanak, ám tetteikket és cselekedeteiket tekintve nem lehet őket muszlimnak nevezni, s nem is viselkednek úgy. Az, hogy valaki mennyire nevezhető muszlimnak attól függ, mennyire veti alá magát Allah akaratának hitében, lelkében és tetteiben.
4. Ki volt Mohammed?
	Röviden: Mohammed - Allah dicsérje és üdvözítse - egy előkellő mekkai törzs szülötte Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. Őseinek származása Izmáelig megy vissza, aki Ábrahám próféta fia volt. Mohammed apja még születése előtt meghalt, anyja pedig mikor még csak hat éves volt. Semmilyen oktatásban nem részesült.      Először egy dajka nevelte, ahogyan akkoriban szokás volt, majd nagyapja és utóbb nagybátja. Fiatal embernek igazságosként ismerték meg, erényesnek, aki barlangban meditált és gondolkozott.      Negyven éves korában kapta meg a prófétai küldetését, mikor Gábriel arkangyal megjelent neki a barlangban. Ezt követően a kinyilatkoztatás 23 éven keresztül érkezett le neki, ami ma a Koránnak nevezett könyvben olvasható, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek.      A Korán változtatás nélkül maradt fenn eredeti formájában, s megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az Evangéliumban levő igazságot. A Korán az egyetlen létező írás ma, amely eredeti arab formájában fennmaradt.
5. Imádják-e a muszlimok Mohammedet?
	-Allah dicsérje és üdvözítse-     Nem! A muszlimok nem imádják Mohammedet -Allah dícsérje és üdvözítse-, sem más személyt, más prófétát sem. A muszlimok hisznek és igaznak tartják az összes prófétát, ideértve Ádámot, Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust. S a muszlimok úgy tartják, hogy Mohammed -Allah dícsérje és üdvözítse- a próféták sorában az utolsó, aki eljött. Hitük szerint csak Allahot lehet imádni és szolgálni, nem pedig teremtett emberi lényt.
6. Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról?
	A muszlimok igen magasra értékelik Jézust, s az ő kiváló anyját, Máriát. A Korán elmondja nekünk, hogy Jézus csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé. Porból teremtett őt, majd így szólt: "Légy! És lett." (Korán III.59) Mint próféta sok csoda adatott meg neki, mint pl. nem sokkal születése után beszélt anyja erényessége védelmében.      Allah egyéb kegyei révén gyógyította a vakot és a betegeket, életre keltette a halottat, agygból galambot alkotott, ám legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott. Ezek a csodák Allah adományaként jöhettek létre, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. A Koránt tanítása szerint nem feszítették meg kereszten, hanem felemeltetett az Égbe. (Korán Mária szúra)
7. Melyek az iszlám oszlopai?
	Általában öt pontot szokás úgy emlegetni, hogy ezek az iszlám oszlopai. Nevezetesen:        1. Hit Allahban s Prófétájában Mohammedben.        2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelezőek.        3. Böjt (siyam), melyet Ramadan hónapban kell teljesíteni.        4. Adakozés (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és           gazdagok kötelessége.        5. Zarándoklat (Hadzs), Mekkába történik, az élet során egy           alkalommal, csak akkor, ha fizikai és anyagi feltételei adottak.
8. Mi értelme a muszlim imának?
	Az Iszlám istentisztelet értelme az, hogy az ember hasson az Isten tudatára! Az istentisztelet nem csak az imádkozásból áll, hanem a szegények segítéséből, s minden jó cselekedetből, amit Isten nevében teszünk.
9. Melyek a hit pillérei?
	A hitnek 6 pillére van az Iszlám vallás szerint. Ezek a következők:        1. Hinni Allahban, s ez 4 dolgot tartalmaz:               -hit a magasztos Allah létezésében,               -hit az Ő isten voltában,               -hit az Ulühiyya-ban, azaz hogy Ő az egyetlen igaz isten, nincs társa,               -hinni az Ő neveiben és attribútumaiban.          2. Hinni az angyalokban, s ez 4 dolgot tartalmaz:               -hit a létükben,               -hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk,               -hit az alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van               -hit azokban a cselekedetekben, amit Allah parancsára hajtanak végre.           3. Hit Allah könyveiben:        Allah könyvei azok az iratok, amelyeket a magasságos Allah        leküldött prófétáinak.               -hit abban, hogy ezek mind Allahtól származnak,               -hit azokban, melyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely               Mózesnek, az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltás (zabur),               mely Dávidnak, a Korán, mely Mohammednek küldetett le.               -hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.            4. Hit a küldöttekben:        Küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen         törvényre, és annak terjesztésére.               -hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való.                Ha valaki egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja                az összeset ezáltal,               -a hit azokban, ekiket név szerint ismerünk, pl. Mohammed, Jézus,               Ábrahám, Noé, - béke legyen rajtuk,               -a hit abban, ami igaz az ő hiradásaikból,               -azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek               elküldettek a Próféták Pecsétjével Mohammedhez, aki az               emberiség egészéhez jött.          5. Hit a végső napban:               A Végső Nap: a Feltámadás Napja, amikor az emberek a               számadás és a jutalmazás elé néznek.               -hit a feltámadásban,               -hit a számadásban és a jutalomban,               -hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar).               E kettő a teremtmények örök lakhelye.          6. Hit az elrendelésben:               -hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében               és részleteiben,               -hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz),               -hit abban, hogy minden létező és leendő Allah akarata.
10. Alárendelt-e a nő az iszlámban?
	Ellenkezőleg. Az iszlám már 1400 éve azon az állásponton van a nők kérdését illetően, hogy azonos jogaik vannak, mint a férfiaknak, de nem ugyanazok minden esetben. Megilleti őket is a munkához való jog, a tanúskodás joga, stb. Viszont nem nekik kell a családot eltartaniuk, az a férfi kötelessége, a nőknek a gyermeknevelés a kötelességük     Viszont a nőnek nem szabad a külvilágban kihívóan öltözködniük és viselkedniük.. Az Iszlámban ha egy nő férjhez megy, joga van hozományt kérni a vőlegényétől, mely két részből áll:  1. amit a házasságkötéskor kell fizetnie, 2. az esetleges váláskor fizetendő összeg- ez is a férj kötelezettsége. A hozomány összege nincs meghatározva, a menyasszonyon múlik.     A próféta hagyománya a muszlim férfiaknak: "Köztetek legjobb, aki a családjával is a legjobb!"     Nem az Iszlámból adódik, hogy néhány muszlim férfi elnyomja a feleségét. Ilyen eltérések az alulműveltségben és a kulturális különbségekben rejlenek.
11. Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban?
	Allah igazságos, s hogy ez az igazságossága megnyilvánulhasson, kell lenni egy megfelelő rendszernek. Azok, akik jótettet visznek véghez, azoknak meg kell kapniuk a jutalmat, azok pedig, akik rosszat tesznek, büntetésben kell részesülniük. Ezért tehát Allah megteremtette a Paradicsomot és a Poklot, s bebocsátási feltételek vannak mindkettőbe.      A muszlimok hite szerint az evilági életük csupán egy múló jelenség, egy próbatétel. Ha átmegyünk ezen a vizsgán, egy folyamatos élvezetet és kényelmet nyújtó életben részesülhetünk a jó és kegyes emberek társaságában az Égben és a Paradicsomban.
12. A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek?
	Nem! A Korán világosan mondja: "Bárki, aki egy porszemnyi jót is tett, azt meg fogja látni, s bárki, aki egy porszemnyi rosszat is tett, azt is meg fogja látni." Ez azt jelenti, hogy azok, akik nem hisznek, de jót tettek, még evilágon jutalomban részesülnek, jótettük miatt. Másrészt azok, akik jót tesznek és muszlimok is, nemcsak evilágban részesülhetnek jutalomban, hanem majdan a túlvilágon is. Jóllehet a végső számonkérés Allahra tartozik.
13. Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai?
	Az iszlám a szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyozza. Senkit sem szabad úgy tekinteni, mint szexuális vágy tárgyát. A férfiak és a nők számára az irányadó ez kell, hogy legyen: a ruhájuknak nem szabad túl szorosnak lennie, nehogy túlságosan kihangsúlyozza a test vonalát.     A férfiak esetében a ruhának legalább takarnia kell a térd és a köldök közötti részt. Nő esetében pedig minden részt.
14. Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban?
	A Korán azt tanítja a muszlimoknak, hogy nem szabad sertést, és sertésből származó termékeket fogyasztani, sem pedig elhullott, döglött állatot (olyan állatot, melyek természetes módon haltak meg, s némely speciális esetet). Tilos ragadozó állatok húsa, mivel ezek döglött állatot esznek. Tilos alkoholos italt inni, mint például a bor, s tilos bármiféle kábítószer használata is.
15. Mi az iszlám fundamentalizmus?
	Szemben a kereszténységgel, az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy "fundamentalizmus". A nyugati sajtó találta ki ezt az elnevezést, s aggatta olyan muszlimokra, akik szeretnének az alapvető, ősi és eredeti elvekhez visszatérni az iszlámot illetően, s életüket eszerint rendezik be. Az iszlám a türelem vallása, s a hívő muszlim nem lehet sem fanatikus, sem pedig szélsőséges.
16. Milyen az iszlám év?
	Az iszlám időszámítás a kivonulástól, a Hidzsrától veszi kezdetést, mikor Mohammed próféta -Allah dicsérje és üdvözítse- 622-ben Mekkából Medinába vonult át. Ez az úgynevezett hold év, amely 354 napos. Az első hónap neve Muharam. A keresztény 1997-es év a Hidzsra szerint (Anna Hegirae, A.H.) 1418.
17. Melyek a jelentősebb muszlim ünnepek?
	Id al-Fitr: ez jelenti a böjtölés végét Ramadan hónapban. Nyilvános imákkal ünneplik, lakomákkal és ajándékozással. Id al-Adha: ez a zarándoklat végét jelöli, az éves zarándoklatot Mekkába. A nyilvános és közös ima után azok, akik megtehetik bárányt, marhát, tevét áldoznak fel, imitálva Ábrahám engedelmességét Allahhal szemben, aki ezzel megmutatta, hogy kész feláldozni fiát is.
18. Mi a Saria?
	A Saria egy minden részletre kiterjedő, átfogó törvénykezés, mely két forrásból táplálkozik: 1. Korán, 2. A Szunna, avagy Mohammed -Allah dicsérje és üdvözítse- próféta hagyományai. Ez az egyén és a társadalom minden egyes percét és pillanatát szabályozni képes rendszer. Az iszlám jog, a Saria célja, hogy védje az egyén alapvető jogait, ami magában foglalja az élethez, vagyonhoz való jogot, a vallás és politikai szabadságot, továbbá biztosítja a nők és kisebbségek jogait.     Az iszlám országokban azért olyan alacsony a bűnelkövetési arány, mert az iszlám büntetőjogot alkalmazzák. Ezeket ám csak olyan társadalmakban lehet alkalmazni, melyek már minden más iszlám törvényi formulát felállítottak, hogy biztosítsák az igazságot és mások jogainak védelmét.
19. Igaz-e, hogy az iszlám a "kard" erejével terjed?
	A Korán tanítása szerint nincs kényszer a vallásban, így tehát senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Jóllehet az is igaz, hogy sok helyen, ahová a föld népét felszabadító muszlim seregek érkeztek, kardot vittek magukkal, lévén ez a kor fegyvere. Ám az iszlám mégsem a kard által terjedt el.     Sok helyen, ahol most muszlimok vannak, mint pl. Távol-Kelet, Indonézia, Kína vagy Afrika sok területe, nem maradt fenn semmiféle dokumentum arról, hogy valaha is muszlim sereg járt volna ott. Ha azt mondjuk, hogy az iszlám a kard révén terjedt el, akkor azt is kell mondanunk, hogy a kereszténység a gépfegyver erejének köszönheti elterjedését, továbbá az F-16-osok-nak, atombombáknak stb. Ami persze nem igaz.     A kereszténység a keresztény misszionáriusok tevékenységének köszönheti elterjedését. Az arabok 10%-a keresztény. A "iszlám kardja" nem képes a nem muszlim kisebbségeket muszlimmá formálni a muszlim országokban sem! Indiában, ahol a muszlimok 700 évig uralkodtak, még mindig kisebbségben vannak. Az USA-ban az iszlám egy igen gyorsan növekvő és fejlődő vallás, ahol közel 6 millió követője van és az a bizonyos kard nincs sehol.
20. Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent?
	Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása és számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptunk.     Idézet a Koránból: "Ennek érdekében megírtuk Izrael fiainak, hogy ki embert öl a földön lelketlenül, vagy romlottságból, olyan, mintha megölné az embereket mindahányat, s ki megvédi azt, olyan mintha megvédené az embereket mindahányat." (Korán 5;32)     Az Iszlám minden formája elítéli az erőszakot, mint pl. a keresztes háborút, a spanyol inkviziciót, a 2. világháborút és annak rémtetteit, a Szerbek boszniai vérengzését, stb.     Aki a muszlim vallásra hivatkozik az erőszak elkövetésénél, közössége kitagadhatja. Sokszor a médiák felelősek abban, hogy egy-egy politikai történést az Iszlám köntösébe bújtatnak.     Sok helyen nincsennek vagy elenyésző számban vannak muszlimok. Pl: Írország, Dél-Afrika, Latin-Amerika vagy Srílanka. Gyakran a hódítok elleni harcból bontakozik ki a terrorizmus - erre legjobb példa a palesztinok leigázása volt.
21. Igaz-e, hogy a Dzsihad szent háborút jelent?
	A médiák gyakran egyenlőségjelet tesznek a dzsihád és a szent háború közé. A "dzsihad" szó pontos jelentése: erőfeszítés Isten útján. Minden erőfeszítés a mindennapi életben, mely az isteni kívánalmak teljesítésére vállalkozik, dzsihadnak tekinthető. A legnagyobb lépcsőfok a dzsihadon belül az, ha az ember legyőzi önmaga zsarnokságát, önzőségét, a hazugságot, s az igazság, szeretet és a béke lép a helyébe. A harc csúcsa az önzésünk legyőzése, a háttérben működő gonosz visszaszorítása. De dzsihadot jelent az is, ha egy muszlim megvédi idegen támadóitól országát, vallását. A dzsihad fajtáit egy vallási vezetésnek, vagy muszlim államfőnek kell a Koránból és a Szunnából (Mohammed próféta hagyománya) meghatároznia, esetleg nyilvánosságra hoznia.
22. Mi a szolgálat célja az iszlámban?
	Célja, hogy az egyén istenfélővé, Istennek törődővé váljon. A szolgálat legyen az ima, a böjtölés, az adakozás, egy eszköz, egy cél érdekében, s ez a cél Allah elégedettségét keresi úgy, hogy az ember istenfélő gondolataiban és tetteiben egyaránt. Így nagyobb reménye van arra, hogy megkaphassa Allahtól a neki járó jutalmat, úgy az evilágon, mint majdan a túlvilágon.
23. Milyen a viszony a muszlim területeken levő vallási kisebbségekkel?
	Az iszlám elismeri, a vallási kisebbségeket az országban. A muszlim országban élő vallási kisebbségeknek a jólétét és létbiztonságát egy speciális adó (dzsizjah) biztosítja, mely fizetése felmenti őket a katonáskodás alól is. Mohammed próféta -béke legyen vele- megtiltotta minden muszlimnak, hogy keresztény templomban vagy zsinagógában kárt tegyenek.     Omár kalifa nem egyszer megengedte, hogy a muszlim hódítók keresztény templomokban végezzék el imájukat. A zsidókat a muszlimok Spanyolországban szivélyesen fogadták, a kultúrális életük virágzott, az akkori Nyugat-Európában viszont programokat szerveztek ellenük.     Ők ezt a kort aranykornak hívják. A muszlim országokban a keresztény vallásúak békében élnek a muszlimokkal és szabadon gyakorolják a vallásukat. Az arabok közel 10%-a ma is keresztény.     Kórházaik, iskoláik, templomaik vannak. Viszont a muszlim kisebbség iránt nem mindig voltak kegyesek a keresztények, lásd az inkvizíciót Spanyolországban, vagy a keresztes hadjáratokat, vagy a közelmúlt boszniai, balkáni eseményeit, vagy Kasmirt Indiában stb. A jövő viszont mindenképpen a toleranciáé és a békés egymás mellett élésé, a kölcsönös megbecsülésé, tiszteleté.     Reméljük, Isten mindannyiunkat erre az útra vezet!
24. Az Iszlám viselkedés alapelvei
	a) Intim kapcsolatok, párkeresés: Az Iszlám minden házasságon kívüli intim kapcsolatot elutasít. A házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyermek jövőjét, a tisztaságot a párkapcsolatban. Itt nincs próbaházasság sem. Békességet akar a házastársak között, tehát a házastárs "megcsalását" is kategorikusan tiltja.          b) homoszexualitás és AIDS: Az Iszlám következetesen elutasítja a homoszexualitást. A muszlim orvosok ugyanígy kezelik az AIDS betegeket, mint a többieket, még akkor is, ha homoszexuális kapcsolatból kapta a betegséget.          c) terhességmegelőzés és megzatelhajtás: Az Iszlám engedélyezi, hogy a nők terhességmegelőzés céljából gyógyszert szedjenek, vagy más módon védekezzenek. A magzatelhajtást csak a 3 hónapos terhesség idejéig engedélyezik.          d) "kegyes halál" és az öngyilkosság: Az Iszlám elutasítja az öngyilkosságot és a "kegyes halált", tehát az orvosok segítségét egy gyógyíthatatlan beteg halálához. A muszlimok hite szerint az élet Istentől van, aki egyúttal megszabta a halál idejét is.          e) szervátültetés: Az életmentésről az Iszlám álláspontja a legmagasabb szinten a Koránban alapozódik meg: (Korán 5:32) Ezért mivel az élet a legfontosabb Isten számára, engedélyezett a szervátültetés. A szervkereskedelmet viszont az Iszlám nem fogadja el.
25. Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal bánni?
	A Korán a zsidókat és a keresztényeket a "könyv népeiként" említi, mivel számukra Isten Mohammed pr.-béke legyen vele- előtt küldött szentírást. E népek azok, akik ugyanúgy egy Istenben hisznek, mint a muszlimok. Ezek a tények összekötik e három vallás követőit, mint azt is, hogy Mózesig mindhárom elismeri Isten prófétáit. Jézust -béke legyen vele- már csak a keresztények és a muszlimok fogadják el.     "Mondd: Írás népe! Jöjjetek el az egyforma szóhoz közöttünk és közöttetek: Nem szolgálunk mást, csak Allahot, s nem társítunk Ő hozzá senkit, s nem veszi senki közülünk a másikat Úr gyanánt Allah helyett. S ha elfordulnak, hát mondjátok: Valljátok meg, hogy mi muszlimok vagyunk." (Korán 3:64)

______________________________________________________________________

AZ ARAB FILOZÓFIA KIHÍVÁSA
Írta: Bolek Zoltán, elnök

Az utazó, aki Spanyolországban jár, s meglátja a mór uralom emlékeit, ámuldozik a szépség és a harmónia láttán.
Talán úti és történelmi könyvekből tudja meg, hogy az Iszlám hosszú időre Európában is megvetette lábát. ( Itt természetesen a Balkánon kívüli Európára gondolok.)
622 - Hidzsra - Mohammed próféta kivándorlása Mekkából Medinába.
630 - tól kezdve az arabok új vallásukra hivatkozva meghódították a Földközi tenger déli és nyugati partvidékét. Megfosztották a kereszténységet az akkori keresztény világ hívőinek felétől.
711 - ben Tarik vezér csapataival átkel az Ibér félszigetre, s meghódítja azt.
A 800 - as években a mórok elfoglalták Szicíliát és Dél-Itáliát is, s így közvetlen közelről nézett farkasszemet a két kultúra és vallás követőiken keresztül.
A meghódított területeken bevezették az észszerű arab közigazgatást, s az őslakók nagy számban tértek át az Iszlámra.
Hispániának és Szicíliának nagy szerencséje volt, hogy a nomádok nem tudtak átkelni tömegestől juhnyájaikkal, így ezeken a területeken felvirágzott az öntözéses földművelés, meghonosítva új növények termesztését is.

A gazdaság felvirágzása mellett a városok is fejlődésnek indultak a megélénkült kereskedelem mellett. Fürdők, mecsetek, iskolák, könyvtárak épültek, s nemcsak itt, hanem az arab birodalom egyéb részein is.
Például az utolsó Abbasszida kalifának a bagdadi könyvtárát a mongol hódítók amikor felgyújtották, s hamvait a folyóba szórták, a korabeli leírások szerint: " a folyó fekete volt az elégett könyvek hamujától."
Az uralkodók, emírek kedvelték a költőket, tudósokat. Egyre több tudós fordított le ógörög műveket arab nyelvre, e téren kezdetben a szíriai arabok jártak élen, ugyanis egy időben Damaszkusz volt a Birodalom központja ( az Omajjádok idején). A meghódított népek kultúráját igyekeztek megismerni a hódítók, összehasonlítani a saját fatalista hitükkel.
Így jutott el a hindu és a buddhista kultúra is a Közel-Keletre.
Közép-Ázsia meghódítása után kulturális centrumok jöttek létre Szamarkandban, Buharában, Khivában.
Az arab kereskedők elhozták az iránytűt, a selymet és a porcelánt. A hajózást forradalmasította az araboktól átvett latin-vitorla.
Az un. arab számok eredetileg indiai számok voltak, csak az arabok közvetítésével kerültek hozzánk Európába.
Keleten a filozófiai törekvések csak akkor váltak a szellemi élet szerves elemévé, amikor szoros kapcsolatba kerültek az Iszlám vallási gondolataival, amint tehát mind a filozófus gondolkodók, mind a teológusok számára szükségessé vált az, hogy egymással kapcsolatban állást foglaljanak. Nemcsak a görög-arab fordítások, hanem az élő kapcsolat is fontos volt az együtt élő népek között.

A 7. században a keleti kereszténység köreiből az ember akaratszabadsága fölötti vita átterjedt a muszlim hittudósok csoportjaira.
Az olyan régebbi görög gondolkodók eszméi is, mint Arisztotelészé meg az újplatonikusoké, minden bizonnyal ugyancsak sokkal nagyobb mértékben kerültek át szóbeli közvetítéssel a muszlim körökbe - pusztán fordítások ugyanis kevesebbet sejtetnek.
Kulturális és gazdasági örökséget az egyre élénkebb kereskedelem, majd a keresztes háborúk és az un. Reconqista adta át a korabeli Európának, melynek nem kis szerepe volt az emberközpontúbb kultúra kialakításában.
Az arab tudósok által lefordított Hipokretészi tananyagot oktatták századokon keresztül az európai egyetemeken.
Az Iszlám kultúrájában, filozófiájában elkülöníthetünk két "irányt "
(Goldziher Ignác magyar orientalista szerint) :

1. Keleti Iszlám kultúra
2. Nyugati Iszlám kultúra

Az elsőbe tartoznak a Közel-Kelet, Közép-Kelet.
A második rész földrajzilag a jelenlegi un. Maghreb országokat takarja és Spanyolországot, Szicíliát.
Goldziher megállapítása: a Nyugati Iszlám a filozófiát dogmatikusabb megközelítésben fogadta, mint a Keleti.
Hozzá kell tenni, hogy a vallás még mindig tágabb mozgásteret adott a gondolkozóknak még itt is, mint pl. a koraközépkori Európában.
Ezeket az arab filozófiai irányzatokat a kereszténység is igen veszélyesnek ítélte meg saját tanaira nézve.
Az arab uralkodók pártolták a tudományokat is, pl. II. Al-Hakam andalúziai kalifa a fővárosban 27 iskolát alapított szegényebb gyermekek részére, a Cordoba könyvtára 400. 000.- kötetből áll.
Az európai koraközépkori filozófiának kölcsönözték a legelső impulzust: Ibn Rusd, Ibn Baga, Ibn Gabriol, Ibn Zuhr, Ibn Szina - ezeket Averroes, Avempáce, Avicebron, Avenzoar, Avicenna néven ismertük meg.
Az Abbasszida kalifák tudomány és művészet pártolása közül kiemelendő Harun Ar Rasid, Al Mamun kalifák.
Az Iszlám tudománytörténetében pedig korszakot alkotott a görög bölcsészeti és egzakt tudományos irodalom átültetése az arab irodalomba. Al Mamun kalifa kezdeményezése folytán indult meg, ki a görög és arab nyelvben egyaránt jártas szír tudósok által legelőször fordítatta le a görög tudomány legjelentékenyebb műveit arabra.
Al Kindit a 9. szd.-ban az arabok filozófusának nevezik, majd jött Al Faribi és Ibn Szina (Avicenna) a 10. és 11. században.
Ezek a filozófusok az ortodoxia dacára keleten iskolát alkottak és ezáltal behatoltak a saját vallástudományukba is.
A görög bölcsészeti eszmék befolyására először az un. Mutazilita - racionalista filozófiai áramlat jött létre. A mutaziliták az érzéki tapasztalatok mellett az értelem útján való megismerést is szorgalmazták. Hirdették az akaratszabadságot is, bár korlátok közé szorítva. Iskolájuk dialektikus iskola volt, az iszlámon belül a hagyományos tan fogalmait ők kezdték megkülönböztetni. Istennek a korlátlan ráhatást kizáró mindenekfölötti jóságát és igazságosságát állították előtérbe az ortodoxiának az önkényről való felfogásában. De ugyanakkor türelmetlenek voltak azokkal, akik másképp gondolkodtak, s szerintük velük is eretnekként kell eljárni.
Tanuk gyakran a siíták tana felé kanyarodik.
Azokat akiket nemcsak kimondottan a vallási kérdések, hanem - a művelt rétegekbe mindinkább behatoló filozófiai szellem hatása alatt - ezzel kapcsolatban metafizikai kérdések is foglalkoztatta a muszlim filozófia története a mutakallimun, azaz beszélők szóval jelöli meg.
Tevékenységük a " kalám " ( beszélés, szóbeli taglalás ), ennek megfelelően egyben az a dialektikus módszer, amely szerint e tevékenység folyik.
Az Iszlámon belül keletkezett az un. sufizmus szabadelvű mozgalom. Keleten keletkezett és terjedt el, lényege: a rideg dogmatikát és ritualizmust nem filozófiai, hanem misztikus úton akarja meghaladni. Késői utódaik a példa kedvéért: a táncoló, vagy kerengő dervisek.
Az Iszlámra a sufizmus a legmaradandóbb hatást az újplatonizmussal gyakorolta.

Összegezve: Az érzéki világ lényegtelen, mely az egyedül valóságos mindent átfogó isteni realitásnak pusztán visszatükröződése.
Az "isteni ősforrástól" messze eltávolodott az anyag - cél: a lélek újraegyesítése Istennel, aszkézis és eksztázis útján.
A súfizmusban felfedezhetjük a buddhizmus bizonyos elemeit, pl.:
A nemlétbe való feloldódás a nirvana eszméjére vezethető vissza.
A súfizmus legkiemelkedobb alakja: Sihab ad Din - platóni ideatannal, óiráni gondolatokkal. Őt 1191. ben kivégezték.

Most megvizsgáljuk a muszlim arisztotelikus filozófusokat.
Az első nevesebb filozófus Al Kindi ( meghalt: 870-ben ) ő tette meg az első újplatonikus szemlélet elemeivel átitatott természetfilozófiai lépéseket. Kiveszi a részét Arisztotelész logikai és fizikai tárgyú írásainak magyarázatában. Buzgolkodik logikai, aritmetikai, geometriai témák feldolgozásában.
Al Kindi után az arisztotelészi filozófia muszlim csúcspontjait különösen három név jelzi:
- Al Farabi,
- Avicennáé,
- Averroesé.

Al Farabit ( meghalt: 950-ben ) első igazi arisztotelikusként a " második mesternek" nevezik. Főleg logikai írások feldolgozásával jeleskedik.
A legveszedelmesebb zátony, melyet a vallással megbékélni akaró filozófusok soha nem tudtak sértetlenül kikerülni: a világ kezdet nélküliségének arisztotelészi tana.
Arisztotelész teológiáját, melyet elodje Al Kindi is segített fordítani, ő is hitelesnek tartotta.
Határozottan kétségbevonta, hogy Arisztotelész a világ örökkévalóságát tanította volna.
Elsőként nem Avicenna, hanem Al Farabi próbálta áthidalni az univerzum szükségességének, mint az első mozgató ok feltételezése által okozott zavart. Filozófiájában bevezette a " viszonylagos szükségességet " mely a lehetőség kategóriájába" tartozik.
Metafizikáról írott könyvében tárgyainak vizsgálatának mindenkori végeredménye a végső: az Isten, melyből minden ered és feltételezhető.
Az arab arisztotelikusok szerint az emberi tevékeny értelem az emanációs sor egyik tagja, oly módon, amilyennek ok a Hold fölött világot elképzelik.
Kiindulnak az egyetlen, örök és változhatatlan, önmagát gondoló lényből, mely a legfelsőbb, mindent átfogó szféra mozgásának oka, a lefelé haladó fokozatokban test nélküli, szellemi szubsztanciák jönnek létre, s önmaguk okának felismerése által ugyancsak forrásokká vállnak. Az első mozgató: a szférák cél, s az utána való vágy.
A szférák nem mulandóak, viszont egymásba átmehetnek.
Hagyományos vallási elképzelésekkel való békesség végett különálló szféraintellektusaikat a Biblia-és a Koránbeli angyalokkal azonosítják.
Ezzel teljes mértékben az újplatonizmus vizein hajóznak.

Avicenna.
Érzéki és szellemi kicsapongásra hajlamos filozófus, Bokharában született 980-ban és Bagdadban élt az Abbasszidák idején. Arab neve Ibn Szina.
Meghalt: 1037-ben.
Gyermekkorában sokat tanult, Koránt, Sariát ( Iszlám jog ) matematikát, orvostudományt, melyet teljesen elsajátított, s ennek gyakorlatát is folytatta.
Filozófiai fő művei: a Gyógyítás ( as Sifa ) és ennek kivonata:
A Menekvés ( an Nagát ) görög orvosi medicinákra alapozott Kánonja.
A tudományok felosztásakor az arisztotelészi sémába olyan diszciplínákat sorol be, amelyeknek mindössze pozitív teológiai szempontból van jelentősége, s nemegyszer a babona világából valók.
A fizikába belefoglalja az álomfejtést, az alkímiát, a kaballisztikát, stb.
A metafizikába pedig bebocsátja az angyalok hierarchikus világának, a csodának, a kinyilatkoztatásnak a tanát.
Csak a matematika és a logika marad sértetlenül.
Elvi komolysággal beszél továbbá a léleknek a külvilág tárgyaira gyakorolt fizikai hatásáról, így egyebek között a gonosz tekintetéről.
Írásainak egész sora foglalkozik a szemlélődő élettel.
Avicenna szerint az ok és hatás egyidejű és elválaszthatatlan, világképe hierarchikus, tagozódása a részesedése szerint történik.
Egyetemes lényege: ( 3 féle módon létezhetnek dolgok ) :
-A dolgok létet megelőzően,
-Dolgokban meglévő belső lényeg,
-Emberi értelem tárgya.
Említést érdemel a filozófiai enciklopédiája is, melynek címe:
"S a tiszták"- utalás a szúfikra.
Ibn Szinát a keleti iszlámban a "vallás felélesztőjének" nevezték az ortodox muszlimok.
Al Gazali, Avicenna nagy ellenfele, s az arisztotelészi filozófiát követő kortársait a vallás ellenfeleiként állítja be.
Egyébként Avicennával lezárult a Keleti Iszlám nagy gondolkodóinak névsora.

A filozófia fellendülését a Nyugati-Iszlámban Averroes nevével fémjelezhetjük.
Ibn Rusd 1126-ban Cordobában születet, filozófiai, teológiai, jogi, orvosi tanulmányokat folytatott.
Averroest a legnagyobb arab peripatetikusnak is nevezik.
Fölényes gúnnyal leckézteti az Avicennát igen támadó Al Gazalit a felszínességéért.
Egyik híres filozófiai apológiájában jelöli meg az ellenfelek dilettanizmusát.
Averroesban az a tiszteletreméltó törekvés munkálkodik,hogy filozófiai szempontok körülötte gyűrűző meghamisításával szemben Arisztotelész gondolatait a lehető legtisztábban tolmácsolja.
A feladat, amelyet Averroes az arisztotelészi irodalom széles területét átfogó, gazdag tevékenységében, mint értelmező kiszabott magának, éppen az volt, hogy visszatérjen ahhoz, amit ő arisztotelészi tannak tart.
Meg akarta tisztítani azoktól a ferdítésektől, amelyeket az arab filozófia eddigi hagyományozása folyamán érték. Ennek során al Farabi logikáját éppoly kevéssé kíméli, mint Avicenna fizikáját és metafizikáját.
Magyarázatait sorra olvasta a korabeli Európa, s emiatt Commentátor melléknévvel illetik.
Elveti azt a kísérletet, hogy a viszonylagosan lehetséges kategóriájának felállításával tompítsák a világ kezdetnélküliségéről vallott tételt. Minden keletkezés egyszersmind változás.
Minden változás egy alany révén történik, az alany örök anyag.
Avicenna egy másik közvetítő formáját is elutasítja, a teremtés nem más, mint hogy az anyag formát kap - ez lenne a teremtés tette.
Ezt Averroes nem fogadhatja el. A forma nem valami új dolog, amit az anyag kívülről kap, a forma potenciálisan benne rejlik az anyagban. Konkrét megvalósulásával nem történik újjáteremtés. Az anyag kezdetnélküliségét a leghatározottabban fenntartja.
Elhárítja Avicennának azt az ötletét is, hogy az egyediségeket ( singularia ) az első értelem csak a szférák szellemeinek a közvetítésével ismeri meg.
Az isteni tudás és minden létező viszonyáról vallott felfogásával Averroes egészen közel került a sufi tanokhoz, s tudatában van annak, hogy e gondolatmenete érintkezik a misztikusok világszemléletével.
Averroes a középkor filozófiájára a legnagyobb hatást az értelem egységének tanaival tette, továbbá azzal, hogy a materiális értelem különálló formákat foghat fel, s egyesülhet az aktív értelemmel.
Amit erről Averroes tanított, már az ő saját írásának tanulmányozása előtt ismertté vált abból a polémiából, amelyet a skolasztikusok, mindenekelőtt Albertus Magnus és Aquinói Tamás folytattak ellene. Tanításaiból egyenesen következik, hogy nincs egyedi értelem, minden értelemben ugyanaz a szellem nyilatkozik meg, az egységes szellemből.
Ez a "de unitate intellectus"tana.
Averroes készséggel elismeri, hogy a vallások között az Iszlám a legtökéletesebb, s vallja a Korán felülmúlhatatlanságát is.
Filozófiai írásai nem szűkölködnek megerősítést szolgáló Korán idézetekben, - természetesen filozófiai céllal használja. Különösképpen a vallás nevelő képessége az, ami miatt Averroes az utóbbi tanító hivatásának jogokat biztosít a tudományos megismerés mellett. A vallási tanok az erény forrásai.
Averroes a vallással kapcsolatban követeli azok megbüntetését, aki az emberek hagyományos meggyőződését gáncsolják.
Egyik művében kijelenti, hogy a Korán szószerinti értelmezése az átlagembernek kell, a mélyebb részek értelmezése a filozófia feladata.
Míg Avicenna abban buzgólkozott,hogy az arisztotelészi tanokat csűrve, csavarva, tompítsa azok dogmaelleneségét, Averroes eleve elhárítja azt, hogy ellentét felmerülhessen, ezáltal nincs szüksége arra, hogy ellentét felmerülhessen, ezáltal nincs szüksége arra, hogy átértelmezze a filozófiai tant.
A fentiek alapján nem helyes őt a kettős igazság atyjának nevezi.
Averroes munkássága veszélybe került az Almoravida uléma támadásai miatt, ezért nemcsak a kalifa udvarát kellett elhagyja, hanem magát Hispániát is, száműzték Marokkóba, munkáit nyilvánosan elégették. Marokkóban halt meg, nagy szellemi örökséget hagyva hátra.
Averroes egyik előfutára volt Ibn Bagga ( Avempáce, meghalt: 1138-ban )
Avempáce a Magányos kalauza c. munkájában vitába szállt azokkal, akik az ember szellemi felemelkedését, a misztikus megvilágosodást várják, s ő is kifejtette az értelmi megismerés fokozatos tökéletesedését.
Ennek eszköze nem a misztikus rajongás, hanem az értelem pallérozása.
A cél pedig nem az önpusztító révület, hanem a szellem legmagasabb valóságához való felemelkedés.
Averroes idősebb kortársa és pártfogója a Cadizi Abu Bakr Ibn Tufayl meghalt: 1185-ban. Az Almohádok udvari orvosa is ránk hagyta a kérdés egy megoldását - filozófiai elbeszélés formájában.
Hose, Yaqzan, akinek nevét Avicennától kölcsönözte, Robinson előfutáraként egy elhagyott szigeten, emberektől távol fel, s kisgyermek korától fogva minden tapasztalatát és ismeretét spontán megfigyeléssel és elmélyedéssel fejleszti ki magában.
Innen ered a "Philosophus autodidactus" név, amellyel az első századtól polgárjogot nyert a világirodalomban.
Yaqzan egyre mélyrehatóbb önképzés révén ismeri meg a természet lényegét, halad az egyeditől az általános fogalmak felé, a földtől az egekig.
Fölismeri az egész világegyetem egységét és függőségét az első októl. Miután a világmindenséget megismerte, önnön szelleme lesz vizsgálata tárgy, fölfedezi isteni természetét, amely az anyag által homályosan eltávolodott eredetétől.
Ibn Tufayl is elkezdett egy olyan gondolatmenetet, amelyben közel került Averroeshez.
Elbeszélésének függelékében hősét egy szomszédos szigetre küldi, ahol az vallásos közösségre bukkan, melynek próbálja átadni világlátását.
A kísérlet hiábavalósága arról győzte meg, hogy a filozófia nem a tömegek ügye, s helytelen megzavarni az utóbbit hagyományai vallásában, amely az erkölcsös élet elérésének eszköze.
Averroes-szel, az arab filozófia legnagyobb alakjával az arab filozófiának a nyugati iszlámban is bealkonyodott. A 13. századtól nincs említésre méltó gondolkodó, aki a peripatetikus hagyományt továbbfejlesztette volna.
Csak a logikát művelték a régi séma szerint, jámbor intéseket alkottak a teológus iskolamesterek, s a filozófiától óvták a tanítványokat, mint a hitetlenség előcsarnokától.
Összegezve elmondhatjuk,hogy az arab filozófia ösztönző hatással volt az európai filozófiára, kihívása új lendületet adott a keresztény gondolkodónak.